VI. SZÍN.
Misenum közelében
Harsonák. Egyfelől Pompeius, Menas, dobbal s trombitával; másfelől Caesar, Antonius, Lepidus, Enobarbus, Mecaenas, sereggel jönnek.
POMPEIUS.
Most kicserélve túszainkat: itt
Beszélhetünk, míg harczolnánk.
Most kicserélve túszainkat: itt
Beszélhetünk, míg harczolnánk.
CAESAR.
Békés utat kisértenünk. Azért
Küldők írásba’ meg feltételinket
Miket ha jól megfontolál, jelentsd ki:
Ha visszatartják pártos kardodat
S Siciliába visszaküldik-é
E harczos ifjakat, kik itt különben
Egy lábig elvesznek.
| Helyes volt |
Küldők írásba’ meg feltételinket
Miket ha jól megfontolál, jelentsd ki:
Ha visszatartják pártos kardodat
S Siciliába visszaküldik-é
E harczos ifjakat, kik itt különben
Egy lábig elvesznek.
POMPEIUS.
Ti hárman, e világ parancsnoki
S nagy istenek sáfári! Nem tudom:
Apám miért maradjon bosszulatlan,
Levén fia s baráti, a midőn
Nagy Julius, Brutust Filippinél
Kisértve, látá, mint harczoltok érte!
S mi indítá a sápadt Cassiust
Összesküvésre? Vagy mért öntözék
Becsűletes Brutus, s a szent szabadság
Több bajnoki vérrel a Capitolt?
Ha nem: hogy egyik ember ne legyen
Több, mint a másik! Im ezért hozok
Hajókat én is, miknek terhitől
A tenger itt nyög, megfenyíteni
A büszke Rómát, hogy hálátlanul bánt
Nemes apámmal.
| Hallgassatok ki, |
S nagy istenek sáfári! Nem tudom:
Apám miért maradjon bosszulatlan,
Levén fia s baráti, a midőn
Nagy Julius, Brutust Filippinél
Kisértve, látá, mint harczoltok érte!
S mi indítá a sápadt Cassiust
Összesküvésre? Vagy mért öntözék
Becsűletes Brutus, s a szent szabadság
Több bajnoki vérrel a Capitolt?
Ha nem: hogy egyik ember ne legyen
Több, mint a másik! Im ezért hozok
Hajókat én is, miknek terhitől
A tenger itt nyög, megfenyíteni
A büszke Rómát, hogy hálátlanul bánt
Nemes apámmal.
CAESAR.
| Fontold meg! |
ANTONIUS.
Jó Pompeius, meg nem rémítenek.
A vizen is megmérközünk veled.
A szárazon meg hogy kifizetünk,
Te is tudod.
| Hajóid, |
A vizen is megmérközünk veled.
A szárazon meg hogy kifizetünk,
Te is tudod.
POMPEIUS.
A szárazon, tudom,
Apám házából hogy’ kifizetél!
De hisz’! a kakuk maga úgy se’ rak
Fészket! maradj hát benne, míg maradhatsz.
A szárazon, tudom,
Apám házából hogy’ kifizetél!
De hisz’! a kakuk maga úgy se’ rak
Fészket! maradj hát benne, míg maradhatsz.
LEPIDUS.
Kérlek, ha tetszik (mert ez messze visz
Czélunktól) arról szólj: miként vevéd
Ajánlatainkat?
Kérlek, ha tetszik (mert ez messze visz
Czélunktól) arról szólj: miként vevéd
Ajánlatainkat?
CAESAR.
Csak is ez a kérdés.
Csak is ez a kérdés.
ANTONIUS.
Nem rábeszélni akarunk; magad
Mérd meg, mit érnek.
Nem rábeszélni akarunk; magad
Mérd meg, mit érnek.
CAESAR.
Ha többre is vágysz.
| És hová vezethet: |
POMPEIUS.
Ti Siciliát,
Sardiniát igéritek nekem;
Én a kalózokat pusztítsam el;
S Rómába gabnát szállítsak: ha így
Kiegyezünk, kardunk csorbátlan és
Vértünk símán maradnak.
Ti Siciliát,
Sardiniát igéritek nekem;
Én a kalózokat pusztítsam el;
S Rómába gabnát szállítsak: ha így
Kiegyezünk, kardunk csorbátlan és
Vértünk símán maradnak.
CAESAR, ANTONIUS, LEPIDUS.
Ezt ajánltuk.
Ezt ajánltuk.
POMPEIUS.
Jó. Úgy jövék, hogy elfogadjam ezt; de
Antonius kissé lehangola.
S bár elveszíté értékét a tett,
Ha én beszélem el, tudd meg, midőn
Caesar öcséddel versenygett, anyád
Siciliába jött s mi szivesen
Fogadtuk ott.
Jó. Úgy jövék, hogy elfogadjam ezt; de
Antonius kissé lehangola.
S bár elveszíté értékét a tett,
Ha én beszélem el, tudd meg, midőn
Caesar öcséddel versenygett, anyád
Siciliába jött s mi szivesen
Fogadtuk ott.
ANTONIUS.
Hallottam, Pompeius.
Sokat törődtem, mivel róhatom
E tartozást le!
Hallottam, Pompeius.
Sokat törődtem, mivel róhatom
E tartozást le!
POMPEIUS.
Addsza kezedet.
– Nem gondolám, hogy itt találkozunk!
Addsza kezedet.
– Nem gondolám, hogy itt találkozunk!
ANTONIUS.
Jó ágyat vetnek keleten. – Neked
Köszönhetem, hogy jönnöm kelle, mert
Nyertem vele.
Jó ágyat vetnek keleten. – Neked
Köszönhetem, hogy jönnöm kelle, mert
Nyertem vele.
CAESAR.
Megváltoztál.
| Mióta láttalak, |
POMPEIUS.
A balsors, nem tudom,
Mit vése arczaimra; kebelembe
Benyulni nem hagyom, hogy szivemet
Rabbá tegye.
A balsors, nem tudom,
Mit vése arczaimra; kebelembe
Benyulni nem hagyom, hogy szivemet
Rabbá tegye.
LEPIDUS.
üdvözöllek.
üdvözöllek.
POMPEIUS.
Jó Lepidus. – Így hát megegyezünk.
Tennők papirra most a pontokat
S irnók alá.
| Köszönöm, |
Tennők papirra most a pontokat
S irnók alá.
CAESAR.
Azonnal megtehetjük.
Azonnal megtehetjük.
POMPEIUS.
Míg szétmegyünk, vendégeljük meg itt
Egymást; ki kezdje, sorssal döntsük el.
Míg szétmegyünk, vendégeljük meg itt
Egymást; ki kezdje, sorssal döntsük el.
ANTONIUS.
Hadd kezdjem én!
Hadd kezdjem én!
POMPEIUS.
Első legyen, vagy végső, a te pompás
Egyiptomi konyhádé a babér.
Julius Caesar is, hallom, ott hízott meg.
| Nem úgy! sorsot vonunk. |
Egyiptomi konyhádé a babér.
Julius Caesar is, hallom, ott hízott meg.
ANTONIUS.
Sokat hallottál –
Sokat hallottál –
POMPEIUS.
| Jóra magyaráztam. |
ANTONIUS.
S jól adod is elé.
S jól adod is elé.
POMPEIUS.
Hallottam azt is, hogy Apollodorus –
| A mint hallottam. |
ENOBARBUS.
Ne többet. Az igaz volt.
Ne többet. Az igaz volt.
POMPEIUS.
| Mi? |
ENOBARBUS.
Apollodor egy bizonyos királynét
Paplanba kötve vitt Caesarhoz.
| No, hogy |
Paplanba kötve vitt Caesarhoz.
POMPEIUS.
Most ismerek rád. Hogy vagy, jó vitéz?
| Ej, |
ENOBARBUS.
Pompásan; úgy látszik, négy lakoma
Van készülőben.
Pompásan; úgy látszik, négy lakoma
Van készülőben.
POMPEIUS.
Sohasem gyűlöltelek, s úgy láttalak
Harczolni, hogy irígylém!
| Kezedet, vitéz! |
Harczolni, hogy irígylém!
ENOBARBUS.
Sohasem szerettelek nagyon; hanem
Dicsértelek, mikor tízannyit tettél,
Mint én felőled mondtam.
| Jó uram! |
Dicsértelek, mikor tízannyit tettél,
Mint én felőled mondtam.
POMPEIUS.
Őszinteséget. Illik az neked!
Kérlek, hajómra jőjetek be mind;
Tessék, urak!
| Tartsd meg ez |
Kérlek, hajómra jőjetek be mind;
Tessék, urak!
CAESAR, ANTINUS, LEPIDUS.
Vezess, uram.
Vezess, uram.
POMPEIUS.
(Pompeius, Caesar, Antonius, Lepidus, Katonák, Kiséret el.)
| Jerünk. |
MENAS (félre).
Atyád, Pompeius, ily frigyet sohasem kötött volna. (Fenn.) Uram, találkoztunk valahol?
Atyád, Pompeius, ily frigyet sohasem kötött volna. (Fenn.) Uram, találkoztunk valahol?
ENOBARBUS.
Gondolom, a tengeren.
Gondolom, a tengeren.
MENAS.
Ott ám.
Ott ám.
ENOBARBUS.
Jól tartottad magad’ a tengeren.
Jól tartottad magad’ a tengeren.
MENAS.
Te meg a szárazon.
Te meg a szárazon.
ENOBARBUS.
Kész vagyok dicsérni, ki engem dicsér.
Ámbár tagadhatatlan, mit a szárazon tevék.
Kész vagyok dicsérni, ki engem dicsér.
Ámbár tagadhatatlan, mit a szárazon tevék.
MENAS.
S én a tengeren.
S én a tengeren.
ENOBARBUS.
Igaz, valamit azonban jobb elhallgatnod. Tengeri rabló voltál.
Igaz, valamit azonban jobb elhallgatnod. Tengeri rabló voltál.
MENAS.
S te szárazi.
S te szárazi.
ENOBARBUS.
Azt tagadom. Azonban add kezedet, Menas. Ha szemeink rendőrök volnának, két rabló találkozását lephetnék itt meg.
Azt tagadom. Azonban add kezedet, Menas. Ha szemeink rendőrök volnának, két rabló találkozását lephetnék itt meg.
MENAS.
A szem mind igaz, akár milyen a kéz.
A szem mind igaz, akár milyen a kéz.
ENOBARBUS.
Nem áll; egy szép asszonynak sincs igaz szeme.
Nem áll; egy szép asszonynak sincs igaz szeme.
MENAS.
Az igaz; mert mind szív-rabló.
Az igaz; mert mind szív-rabló.
ENOBARBUS.
Úgy jöttünk, hogy verekszünk veletek.
Úgy jöttünk, hogy verekszünk veletek.
MENAS.
Részemről sajnálom, hogy lakomára fordúlt a dolog. Pompeius ma szerencséjét vigadja el.
Részemről sajnálom, hogy lakomára fordúlt a dolog. Pompeius ma szerencséjét vigadja el.
ENOBARBUS.
No, hisz úgy nem is sirja vissza soha!
No, hisz úgy nem is sirja vissza soha!
MENAS.
Te mondád, uram. – Nem hittük, hogy Marcus Antonius itt legyen; kérlek, elvette Cleopatrát?
Te mondád, uram. – Nem hittük, hogy Marcus Antonius itt legyen; kérlek, elvette Cleopatrát?
ENOBARBUS.
Caesar hugát Octaviának hivják.
Caesar hugát Octaviának hivják.
MENAS.
Az igaz. A Cajus Marcellus neje volt.
Az igaz. A Cajus Marcellus neje volt.
ENOBARBUS.
Most pedig a Marcus Antoniusé.
Most pedig a Marcus Antoniusé.
MENAS.
Mit mondasz?
Mit mondasz?
ENOBARBUS.
Úgy van.
Úgy van.
MENAS.
Ezzel Caesar s ő örökre össze vannak kötve.
Ezzel Caesar s ő örökre össze vannak kötve.
ENOBARBUS.
Ha jósolnom kellene e frigyről, nem azt jósolnám.
Ha jósolnom kellene e frigyről, nem azt jósolnám.
MENAS.
Lehet, hogy az érdeknek több része van e házasságban, mint az illetők szerelmének.
Lehet, hogy az érdeknek több része van e házasságban, mint az illetők szerelmének.
ENOBARBUS.
Azt hiszem. S meglásd, a mi barátságunk egybetartó kötelének látszik, az lesz’ épen megfojtója. Octavia kegyes, hideg, csöndes kedélyű nő.
Azt hiszem. S meglásd, a mi barátságunk egybetartó kötelének látszik, az lesz’ épen megfojtója. Octavia kegyes, hideg, csöndes kedélyű nő.
MENAS.
Ki ne kivánná ilyennek nejét?
Ki ne kivánná ilyennek nejét?
ENOBARBUS.
Ki maga sem olyan: mint Antonius. Visszatér egyiptomi lakmájához; akkor Octavia sohajai tüzet szítanak Caesarban; s mint előtt is mondám, a mi barátságunk kapcsa, lesz elszakadásunk első okává. Antonius ott keres szerelmet, a hol talál; itt csak érdeket vett nőül.
Ki maga sem olyan: mint Antonius. Visszatér egyiptomi lakmájához; akkor Octavia sohajai tüzet szítanak Caesarban; s mint előtt is mondám, a mi barátságunk kapcsa, lesz elszakadásunk első okává. Antonius ott keres szerelmet, a hol talál; itt csak érdeket vett nőül.
MENAS.
Meglehet. – De nem mennénk a hajóra,
Szeretnék egy poharat üritni rád.
Meglehet. – De nem mennénk a hajóra,
Szeretnék egy poharat üritni rád.
ENOBARBUS.
Állok elébe. Egyiptomban jól begyakoroltuk torkunkat.
Állok elébe. Egyiptomban jól begyakoroltuk torkunkat.
MENAS.
| Menjünk hát | (Elmennek). |
