VIII. SZÍN.
Csatatér a római és volszk tábor közt. Harczzaj. Jön Marcius és Aufidius.
MARCIUS.
Veled vívok csak, mert jobban gyülöllek.
A szószegőnél.
Veled vívok csak, mert jobban gyülöllek.
A szószegőnél.
AUFIDIUS.
Egyformán vagyunk.
Nem iszonyodom a kigyótul úgy, mint
Híred-nevedtől. Vesd meg lábadat!
Egyformán vagyunk.
Nem iszonyodom a kigyótul úgy, mint
Híred-nevedtől. Vesd meg lábadat!
MARCIUS.
Haljon meg a másik rabszolgájaként,
Ki előbb mozdul el helyérül; aztán
Itéljék őt el az istenek.
Haljon meg a másik rabszolgájaként,
Ki előbb mozdul el helyérül; aztán
Itéljék őt el az istenek.
AUFIDIUS.
Űzz, mint nyulat.
| Ha én futok, |
MARCIUS.
Magam csatáztam Coriolitokban,
S tevém, mi tetszett; e vér nem enyém,
Mely engem álarczoz… Hogy bosszut állj,
feszítsd meg minden erőd!
| Nehány órája, hogy |
S tevém, mi tetszett; e vér nem enyém,
Mely engem álarczoz… Hogy bosszut állj,
feszítsd meg minden erőd!
AUFIDIUS.
Hetvenkedő ősidnek ostora,
Nehány volszk jön Aufidius segítségére.
Készség s nem hősiség… szégyenlenem kell
E megvetendő segítségteket.
| Hektor lehetsz, |
| Mégsem menekszel innen! | (Vívnak.) |
| Túlzott |
E megvetendő segítségteket.
| (El mindnyájan harczolva s Marciustól üzetve.) |
