III. SZÍN.
Ugyanott. Forum.
Polgárok jönnek.
1. POLGÁR.
Ismétlem, ha kérni fogja voksainkat, nem tagadjuk meg tőle.
Ismétlem, ha kérni fogja voksainkat, nem tagadjuk meg tőle.
2. POLGÁR.
De meg, uram, ha akarjuk.
De meg, uram, ha akarjuk.
3. POLGÁR.
Hatalmunkban van, ezt megtenni, csakhogy ez olyan hatalom, melynek végbevitelére nincs hatalmunk, mert ha megmutatja nekünk sebeit és elmondja tetteit, be kell mártanunk nyelveinket a sebekbe, s érettök szólanunk; így ha elmondja nemes tetteit, nekünk is el kell mondanunk nemes elismerésünket. A hálátlanság szörnyűség, s ha a sokaság hálátlan, ez annyi, mint a sokaságot szörnyeteggé tenni; e szerint, annak tagjai levén, magunkat szörnyeteg tagokká tennők.
Hatalmunkban van, ezt megtenni, csakhogy ez olyan hatalom, melynek végbevitelére nincs hatalmunk, mert ha megmutatja nekünk sebeit és elmondja tetteit, be kell mártanunk nyelveinket a sebekbe, s érettök szólanunk; így ha elmondja nemes tetteit, nekünk is el kell mondanunk nemes elismerésünket. A hálátlanság szörnyűség, s ha a sokaság hálátlan, ez annyi, mint a sokaságot szörnyeteggé tenni; e szerint, annak tagjai levén, magunkat szörnyeteg tagokká tennők.
1. POLGÁR.
S hogy különbnek nem tartanak bennünket, nem igen sok híja van, mert midőn a gabona dolgában feltámadtunk, ő maga nem átallott bennünket sokfejű tömegnek nevezni.
S hogy különbnek nem tartanak bennünket, nem igen sok híja van, mert midőn a gabona dolgában feltámadtunk, ő maga nem átallott bennünket sokfejű tömegnek nevezni.
3. POLGÁR.
Többen adták már nekünk e nevet; nem azért, hogy fejeink közül némelyik barna, némelyik fekete, némelyik kopasz, hanem hogy elménk olyan sok színű; és én úgy hiszem, ha minden elménczségünk egy koponyából eredne is, ki keletre, ki délre, ki éjszakra, ki nyugatnak repülne, s ha megegyeznének is, hogy egy úton haladnak, azonnal ott volnának az éjszak-tű minden pontjain.
Többen adták már nekünk e nevet; nem azért, hogy fejeink közül némelyik barna, némelyik fekete, némelyik kopasz, hanem hogy elménk olyan sok színű; és én úgy hiszem, ha minden elménczségünk egy koponyából eredne is, ki keletre, ki délre, ki éjszakra, ki nyugatnak repülne, s ha megegyeznének is, hogy egy úton haladnak, azonnal ott volnának az éjszak-tű minden pontjain.
2. POLGÁR.
Úgy gondolod? Hát az én elménczségem vajjon merre repülne?
Úgy gondolod? Hát az én elménczségem vajjon merre repülne?
3. POLGÁR.
Oh, a tied nem jönne ki oly hirtelen, mint más emberé, mert nagyon bele van sutulva ebbe a tuskófejbe; de ha szabadon volna, bizonnyal dél felé szállna.
Oh, a tied nem jönne ki oly hirtelen, mint más emberé, mert nagyon bele van sutulva ebbe a tuskófejbe; de ha szabadon volna, bizonnyal dél felé szállna.
2. POLGÁR.
Mért arra?
Mért arra?
3. POLGÁR.
Hogy ködbe veszszen! ha három negyede rohadt gőzbe oszlanék, a negyedik része lelkiismeretességből visszafordulna, hogy téged megházasítni segítsen.
Hogy ködbe veszszen! ha három negyede rohadt gőzbe oszlanék, a negyedik része lelkiismeretességből visszafordulna, hogy téged megházasítni segítsen.
2. POLGÁR.
Te csak mindig tele vagy ilyen furcsaságokkal. No hiszen jól van, no.
Te csak mindig tele vagy ilyen furcsaságokkal. No hiszen jól van, no.
3. POLGÁR.
El vagytok-e tökélve, mindnyájan rá szavazni? De az mindegy, a többség mellette lesz. Annyit mondok, ha a néphez hajolna, nem volna külömb ember nála.
Jön Coriolanus és Menenius.
Ime itt jön, még pedig az alázatosság köntösében, vigyázzunk magaviseletére. Ne álljunk így együtt, hanem menjünk arra, a hol áll, egyenkint, kettenkint és hármankint. Mindegyikünknek el kell mondania kérelmét, mi által valamennyien részesülünk a megtiszteltetésben, hogy saját nyelveinkkel adjuk neki szavazatunkat; azért kövessetek: megmutatom, hogy menjetek el mellette.
El vagytok-e tökélve, mindnyájan rá szavazni? De az mindegy, a többség mellette lesz. Annyit mondok, ha a néphez hajolna, nem volna külömb ember nála.
Jön Coriolanus és Menenius.
Ime itt jön, még pedig az alázatosság köntösében, vigyázzunk magaviseletére. Ne álljunk így együtt, hanem menjünk arra, a hol áll, egyenkint, kettenkint és hármankint. Mindegyikünknek el kell mondania kérelmét, mi által valamennyien részesülünk a megtiszteltetésben, hogy saját nyelveinkkel adjuk neki szavazatunkat; azért kövessetek: megmutatom, hogy menjetek el mellette.
MIND.
| Jól van, jól van. | (El mind.) |
MENENIUS.
Uram, nem úgy van; hisz legjobbjaink
Ekkép tevének.
Uram, nem úgy van; hisz legjobbjaink
Ekkép tevének.
CORIOLANUS.
Mit mondjak tehát?…
Uram, kérlek… hah, dögvész! nyelvemet
Nem bírhatom rá… Nézd, uram, sebeim,
A hont szolgálva kaptam, a midőn
Testvéreid közűl sok ordított
S futott saját dobunktól.
Mit mondjak tehát?…
Uram, kérlek… hah, dögvész! nyelvemet
Nem bírhatom rá… Nézd, uram, sebeim,
A hont szolgálva kaptam, a midőn
Testvéreid közűl sok ordított
S futott saját dobunktól.
MENENIUS.
Ilyet ne mondj. Kérd, hogy gondoljanak rád.
| Istenek! |
CORIOLANUS.
Gondoljanak rám? Akasszák fel őket!
Inkább felejtsenek, mint az erényt, mit
Hiába vernek papjaink beléjök.
Gondoljanak rám? Akasszák fel őket!
Inkább felejtsenek, mint az erényt, mit
Hiába vernek papjaink beléjök.
MENENIUS.
Mindent lerontasz. Úgy beszélj velök,
Jön két Polgár.
Mindent lerontasz. Úgy beszélj velök,
| A mint tanácsos; kérlek. | (El.) |
CORIOLANUS.
Mossák meg képök és foguk. – Itt jön egy pár.
Uram, tudod, mi végett állok itt.
| Mondd nekik, hogy |
Uram, tudod, mi végett állok itt.
1. POLGÁR.
Tudom; mondd meg, mi bírt reá, uram?
Tudom; mondd meg, mi bírt reá, uram?
CORIOLANUS.
En érdemem.
En érdemem.
2. POLGÁR.
| En érdemed? |
CORIOLANUS.
Kivánatom.
| Nem is |
1. POLGÁR.
Mit, nem kivánatod?
Mit, nem kivánatod?
CORIOLANUS.
Nem, uram,
Soh’ sem kivántam a szegényeket
Koldúlással zavarni.
Nem, uram,
Soh’ sem kivántam a szegényeket
Koldúlással zavarni.
1. POLGÁR.
Gondold meg, hogy ha nyújtunk valamit,
Mi is remélünk nyerni általad.
Gondold meg, hogy ha nyújtunk valamit,
Mi is remélünk nyerni általad.
CORIOLANUS.
Jól van; mi hát a consulságnak ára?
Jól van; mi hát a consulságnak ára?
1. POLGÁR.
Az ára: baráti kérelem.
Az ára: baráti kérelem.
CORIOLANUS.
Hát, kérlek, add. Mutathatok sebet,
Ha majd magunk leszünk. Jó szót, uram!
Mit mondasz rá?
| Baráti? |
Ha majd magunk leszünk. Jó szót, uram!
Mit mondasz rá?
2. POLGÁR.
| Tisztelt úr, megkapod. |
CORIOLANUS.
Megalkuvánk, uram.
Két érdemes voksot már koldulék. Az
Alamizsna megvan. Isten hírivel!
Megalkuvánk, uram.
Két érdemes voksot már koldulék. Az
Alamizsna megvan. Isten hírivel!
1. POLGÁR.
Ez mégis furcsa egy kicsit.
Ez mégis furcsa egy kicsit.
2. POLGÁR.
Jön két más Polgár.
| Ha újra |
| Adnám szavam… no, mit se tesz. | (El ketten.) |
CORIOLANUS.
Kérlek benneteket, ha szavatok hangjával összeüt, hadd legyek consul; ime rajtam a szokott köntös.
Kérlek benneteket, ha szavatok hangjával összeüt, hadd legyek consul; ime rajtam a szokott köntös.
3. POLGÁR.
Érdemesen viselted magadat hazád irányában, meg nem is viselted magad érdemesen.
Érdemesen viselted magadat hazád irányában, meg nem is viselted magad érdemesen.
CORIOLANUS.
E talány?
E talány?
3. POLGÁR.
Ellenséginek ostora voltál, barátaink vesszeje voltál. Valóban, te nem szeretted a népet.
Ellenséginek ostora voltál, barátaink vesszeje voltál. Valóban, te nem szeretted a népet.
CORIOLANUS.
Annál többre kell engem becsülnötök, hogy szeretetemet nem alacsonyítottam le. Hízelkedni fogok, uram, megesküdt testvéremnek, a népnek, hogy több érdemet arassak nála; ez olyan tulajdonság, a mit szívesen vesz… s miután választásuk bölcsesége inkább akarja birni kalapomat, mint szívemet: betanulom a kedveltető hajlongást, s iparkodni fogok majmolni, t. i. utánozni valamely népszerű férfi varázsát, s ezt bőkezüleg közlöm minden emberrel, a ki kivánja. Annak okáért kérlek, hadd legyek consul.
Annál többre kell engem becsülnötök, hogy szeretetemet nem alacsonyítottam le. Hízelkedni fogok, uram, megesküdt testvéremnek, a népnek, hogy több érdemet arassak nála; ez olyan tulajdonság, a mit szívesen vesz… s miután választásuk bölcsesége inkább akarja birni kalapomat, mint szívemet: betanulom a kedveltető hajlongást, s iparkodni fogok majmolni, t. i. utánozni valamely népszerű férfi varázsát, s ezt bőkezüleg közlöm minden emberrel, a ki kivánja. Annak okáért kérlek, hadd legyek consul.
4. POLGÁR.
Reméljük, hogy barátot nyerünk benned, s azért szívesen szavazunk rád.
Reméljük, hogy barátot nyerünk benned, s azért szívesen szavazunk rád.
3. POLGÁR.
Sok sebet kaptál hazádért.
Sok sebet kaptál hazádért.
CORIOLANUS.
Nem akarom hitelesíteni tudományodat, azzal, hogy ezeket mutassam. Nagyra becsülöm szvazatodat, s így nem háborgatlak tovább.
Nem akarom hitelesíteni tudományodat, azzal, hogy ezeket mutassam. Nagyra becsülöm szvazatodat, s így nem háborgatlak tovább.
Mind a két POLGÁR.
| Az istenek boldogítsanak, uram, szívünkből kivánjuk. | (El.) |
CORIOLANUS.
Mi édes hangok!
Inkább meghalni, éhen veszni, mint
Koldulni a megérdemelt dijért.
Mért álljak én e farkasbőrben itt,
S kérjek fűtől-fától szükségtelen
Bizonyságot? Mert a szokás kivánja!
Ha mindenben követjük a szokást,
A régi por söpretlenűl marad,
S oly hegymagasra nő a rossz, hogy a jó
Fölül nem mulja. Nem vagyok bolond,
Inkább legyen dicsőség s hivatal
Akárkié. – Felén már túl vagyok,
Átkínlódom hát a másik felén is.
Más három Polgár jön.
Itt jő nehány voks. –
Szavazzatok rám, értetek csatáztam,
Tiértetek viraszték, értetek van
Rajtam huszonnégy seb, s kétszer kilencz
Csatát láték, hallék; tiértetek
Tettem hol ezt, hol azt. Szavazzatok rám;
Szeretném a consulságot, valóban.
Mi édes hangok!
Inkább meghalni, éhen veszni, mint
Koldulni a megérdemelt dijért.
Mért álljak én e farkasbőrben itt,
S kérjek fűtől-fától szükségtelen
Bizonyságot? Mert a szokás kivánja!
Ha mindenben követjük a szokást,
A régi por söpretlenűl marad,
S oly hegymagasra nő a rossz, hogy a jó
Fölül nem mulja. Nem vagyok bolond,
Inkább legyen dicsőség s hivatal
Akárkié. – Felén már túl vagyok,
Átkínlódom hát a másik felén is.
Más három Polgár jön.
Itt jő nehány voks. –
Szavazzatok rám, értetek csatáztam,
Tiértetek viraszték, értetek van
Rajtam huszonnégy seb, s kétszer kilencz
Csatát láték, hallék; tiértetek
Tettem hol ezt, hol azt. Szavazzatok rám;
Szeretném a consulságot, valóban.
5. POLGÁR.
Ő nemesen viselte magát; minden becsületes ember rá fog szavazni.
Ő nemesen viselte magát; minden becsületes ember rá fog szavazni.
6. POLGÁR.
Hadd legyen tehát consul. Az istenek boldogítsák őt s tegyék a nép barátjává.
Hadd legyen tehát consul. Az istenek boldogítsák őt s tegyék a nép barátjává.
MIND.
| Amen, amen. Az isten tartson meg, nemes consul. | (A Polgárok el.) |
CORIOLANUS.
Érdemes voksok!
Visszajön Menenius; vele Brutus és Sicinius.
Érdemes voksok!
Visszajön Menenius; vele Brutus és Sicinius.
MENENIUS.
Kiálltad, a mit kelle. A tribúnok
Reád ruházzák a nép voksait.
Mostan, felöltve tiszted jeleit,
Menj a tanács elé.
Kiálltad, a mit kelle. A tribúnok
Reád ruházzák a nép voksait.
Mostan, felöltve tiszted jeleit,
Menj a tanács elé.
)
CORIOLANUS.
| Megvan tehát? |
SICINIUS.
A kérelem-szokást beteljesítéd,
A nép megválasztott, s fölhívatol, hogy
Gyülésbe jőj és elfoglald helyed.
A kérelem-szokást beteljesítéd,
A nép megválasztott, s fölhívatol, hogy
Gyülésbe jőj és elfoglald helyed.
CORIOLANUS.
Hol? a tanácsháznál?
Hol? a tanácsháznál?
SICINIUS.
| Ott, Coriolanus. |
CORIOLANUS.
Vehetek rám más ruhát?
Vehetek rám más ruhát?
SICINIUS.
| Vehetsz, uram. |
CORIOLANUS.
Teszem tüstént, s ha újonnan magamra
Ismérek, a tanács elé megyek.
Teszem tüstént, s ha újonnan magamra
Ismérek, a tanács elé megyek.
MENENIUS.
Társad leszek. Ti nem jöttök velünk?
Társad leszek. Ti nem jöttök velünk?
BRUTUS.
A népet várjuk.
A népet várjuk.
SICINIUS.
Megkapta, s mint szeméből látható,
A szíve ég.
| Isten véletek. |
| (Coriolanus és Menenius el.) |
A szíve ég.
BRUTUS.
Kevély szívvel viselte az
Alázatosság köntösét. A népet
Kevély szívvel viselte az
Alázatosság köntösét. A népet
| Szétoszlatod? | (Visszajönnek a Polgárok.) |
SICINIUS.
Nos, társim, megválasztátok őt?
Nos, társim, megválasztátok őt?
1. POLGÁR.
Reá szavaztunk.
Reá szavaztunk.
BRUTUS.
Hajlandóságtokat megérdemelje.
| Adják istenink, hogy |
2. POLGÁR.
Amen. Szegény, súlyatlan véleményem
Szerint, gúnyolt, midőn esdett.
Amen. Szegény, súlyatlan véleményem
Szerint, gúnyolt, midőn esdett.
3. POLGÁR.
Csúfolt bennünket nyilvánságosan.
| Valóban, |
1. POLGÁR.
Nem, ez csak szólásmódja, nem csúfolt.
Nem, ez csak szólásmódja, nem csúfolt.
2. POLGÁR.
Magad vagy köztünk, azt mondó, hogy őr
Nem bánt velünk csúful; nem is mutatta
Érdemjelét, honáért nyert sebeit.
Magad vagy köztünk, azt mondó, hogy őr
Nem bánt velünk csúful; nem is mutatta
Érdemjelét, honáért nyert sebeit.
SICINIUS.
Ezt csak tevé…
Ezt csak tevé…
POLGÁROK.
| Nem látta senki sem. |
3. POLGÁR.
Mondá: magánhelyen mutathat sebeket.
S kalapját megvetőn billentve szólt:
„Consul szeretnék lenni, s az ős szokás csak
Megegyezésetekkel engedi;
Szavazzatok rám.” A midőn igértük:
„Köszönöm” mondá, „a voksot köszönöm,
Az édes voksot… most szavaztatok,
Végzők ügyünket.” Hát nem csúfolás ez?
Mondá: magánhelyen mutathat sebeket.
S kalapját megvetőn billentve szólt:
„Consul szeretnék lenni, s az ős szokás csak
Megegyezésetekkel engedi;
Szavazzatok rám.” A midőn igértük:
„Köszönöm” mondá, „a voksot köszönöm,
Az édes voksot… most szavaztatok,
Végzők ügyünket.” Hát nem csúfolás ez?
SICINIUS.
Dőrék valátok ezt nem látni? vagy
Láttátok, s mégis gyermekmódra rá
Szavaztatok?
Dőrék valátok ezt nem látni? vagy
Láttátok, s mégis gyermekmódra rá
Szavaztatok?
BRUTUS.
Mért nem beszéltetek, mint
Tanítánk? Még midőn hatalma nem volt,
Csak mint közember szolgált a hazának,
Már ellenségetek volt; a szabadság
S jogaitok ellen szólt mindig, miket
Az állománytól bírtok. S most, midőn
Hatalmat nyert, ország-kormányozást,
Ha most is megmarad rosz indulatja
A nép iránt: nem tennenvoksotok
Lesz átkotok? Kellett vón’ mondani,
Hogy érdemét tekintve nem igényel
Ugyan sokat, de voksaitokért
Emlékezzék reátok szívesen,
S rossz indulatját változtassa jóvá,
S legyen baráti főtök.
Mért nem beszéltetek, mint
Tanítánk? Még midőn hatalma nem volt,
Csak mint közember szolgált a hazának,
Már ellenségetek volt; a szabadság
S jogaitok ellen szólt mindig, miket
Az állománytól bírtok. S most, midőn
Hatalmat nyert, ország-kormányozást,
Ha most is megmarad rosz indulatja
A nép iránt: nem tennenvoksotok
Lesz átkotok? Kellett vón’ mondani,
Hogy érdemét tekintve nem igényel
Ugyan sokat, de voksaitokért
Emlékezzék reátok szívesen,
S rossz indulatját változtassa jóvá,
S legyen baráti főtök.
SICINIUS.
Előre mondók, meghatotta volna
Lelkét s szivét: s vagy jó igéretet
Csalt volna tőle, melyre őt adandó
Alkalmakon figyelmessé tehetnők,
Vagy megsértette vón’ komor kedélyét,
Mely nem tűr semmit, a mi egybe-másba
Korlátozná, s így feldühítve őt,
Fordíthatátok hasznotokra mérgét,
S meg nem választatik.
| Ily beszéd, mint |
Lelkét s szivét: s vagy jó igéretet
Csalt volna tőle, melyre őt adandó
Alkalmakon figyelmessé tehetnők,
Vagy megsértette vón’ komor kedélyét,
Mely nem tűr semmit, a mi egybe-másba
Korlátozná, s így feldühítve őt,
Fordíthatátok hasznotokra mérgét,
S meg nem választatik.
BRUTUS.
Hogy megvetett nyilvánosan, midőn
Szüksége volt reátok? s hiszitek,
Hogy megvetése nem lesz elzuzó most,
Midőn rátok tiporhat? Testetekben
Miért nincs szív! Azért van nyelvetek, hogy
A józan ész ellen kiáltsatok?
| Vevétek észre, |
Szüksége volt reátok? s hiszitek,
Hogy megvetése nem lesz elzuzó most,
Midőn rátok tiporhat? Testetekben
Miért nincs szív! Azért van nyelvetek, hogy
A józan ész ellen kiáltsatok?
SICINIUS.
Máskor kérelmeket tagadtatok meg,
S most arra, a ki nem kért, de csufolt,
Reá szavaztatok!
Máskor kérelmeket tagadtatok meg,
S most arra, a ki nem kért, de csufolt,
Reá szavaztatok!
3. POLGÁR.
Nem iktaták be, visszavonható még.
Nem iktaták be, visszavonható még.
2. POLGÁR.
És visszavonjuk!
Ötszáz ilyen voksért kezeskedem.
És visszavonjuk!
Ötszáz ilyen voksért kezeskedem.
1. POLGÁR.
És én ezerért, s rá’dás barátaik.
És én ezerért, s rá’dás barátaik.
BRUTUS.
El innen rögtön, s mondjátok nekik, hogy
Oly consult választottak, a ki őket
Szabadságuktól fosztja meg, s kutyákként
Elnémítandja, melyek ugatásért
Tartanak, s mégis ily sokszor verik meg,
Midőn ugatnak.
El innen rögtön, s mondjátok nekik, hogy
Oly consult választottak, a ki őket
Szabadságuktól fosztja meg, s kutyákként
Elnémítandja, melyek ugatásért
Tartanak, s mégis ily sokszor verik meg,
Midőn ugatnak.
SICINIUS.
S döntsék le jobb megfontolás után
E balga választást. Mondjátok el, mily
Kevély, hogy mindig gyűlölt bennetek,
S mily gőggel hordta ’z alázat köntösét,
S hogyan gúnyolt. Csupán a szeretet,
Szolgálatait tekintve, nem hagyá most
A bántó módot észrevennetek,
Mely csúfoló, illetlen modorú volt
Ős gyűlöleténél fogva.
| Gyűljenek össze mind, |
E balga választást. Mondjátok el, mily
Kevély, hogy mindig gyűlölt bennetek,
S mily gőggel hordta ’z alázat köntösét,
S hogyan gúnyolt. Csupán a szeretet,
Szolgálatait tekintve, nem hagyá most
A bántó módot észrevennetek,
Mely csúfoló, illetlen modorú volt
Ős gyűlöleténél fogva.
BRUTUS.
Mindent reánk, hogy (gátot nem tekintve)
Mi voltunk rajt’, nektek ki kelle őt
Neveznetek.
| Fogjatok |
Mi voltunk rajt’, nektek ki kelle őt
Neveznetek.
SICINIUS.
Mondjátok azt, hogy inkább
Parancsainkra, mint jó kedvetekből
Választottátok őt, hogy lelketek
Eltelve volt azzal, mit tennetek
Kellett, nem a mit akartatok, s ezért
Szavaztatok rá kelletlen. Miránk
Fogjátok.
Mondjátok azt, hogy inkább
Parancsainkra, mint jó kedvetekből
Választottátok őt, hogy lelketek
Eltelve volt azzal, mit tennetek
Kellett, nem a mit akartatok, s ezért
Szavaztatok rá kelletlen. Miránk
Fogjátok.
BRUTUS.
Minket ne kíméljetek.
Mondjátok, hogy mi vertük fejetekbe:
Szolgálni mily ifjan kezdé honát,
S szolgálja folyvást… hogy honnét ered,
A bajnok Marciusoktól… őse volt
Numának unokája, Ancus, a ki
A nagy Hostilius királyt követte…
Ezen házból volt Quintus s Publius, kik
Csatornákon legjobb vizet hozának;
És Censorinus, népkedvencz, ki e nevet
Két ízbeli censorságaért nyeré,
Minket ne kíméljetek.
Mondjátok, hogy mi vertük fejetekbe:
Szolgálni mily ifjan kezdé honát,
S szolgálja folyvást… hogy honnét ered,
A bajnok Marciusoktól… őse volt
Numának unokája, Ancus, a ki
A nagy Hostilius királyt követte…
Ezen házból volt Quintus s Publius, kik
Csatornákon legjobb vizet hozának;
És Censorinus, népkedvencz, ki e nevet
Két ízbeli censorságaért nyeré,
Az ő nagy őse volt
SICINIUS.
S maga is megérdemli azonfölül
E szép helyet; mi mondtuk, hogy vegyétek
Őt pártfogás alá… de vélitek,
Multját s jelenjét összevetve, hogy
Ellenségtek s a gyors megegyezést
Eltörlitek.
| Ily sarjadék, |
E szép helyet; mi mondtuk, hogy vegyétek
Őt pártfogás alá… de vélitek,
Multját s jelenjét összevetve, hogy
Ellenségtek s a gyors megegyezést
Eltörlitek.
BRUTUS.
Mondjátok: nélkülünk így
Nem tettetek vón’… mindig ezt a húrt;
S azonnal, hogyha számot húztatok,
El a capitólba.
Mondjátok: nélkülünk így
Nem tettetek vón’… mindig ezt a húrt;
S azonnal, hogyha számot húztatok,
El a capitólba.
POLGÁROK.
Jó. Majd mindenik
Jó. Majd mindenik
| Sajnálja a választást. | (A Polgárok el.) |
)
BRUTUS.
Tanácsosabb most e fölzendülés,
Mint várni később még nagyobb veszélyre.
Ha visszalépésökre, mint szokása,
Fölingerül: vigyázunk rá s dühéből
hasznot húzunk.
| Menjenek hát; |
Mint várni később még nagyobb veszélyre.
Ha visszalépésökre, mint szokása,
Fölingerül: vigyázunk rá s dühéből
hasznot húzunk.
SICINIUS.
Legyünk elébb ott, mint a népfolyam:
Lássék saját szándékának (miként
Részint az is), mihez mi ösztönöztük.
(El mind a ketten.)
| Jer a capitoliumba, |
Lássék saját szándékának (miként
Részint az is), mihez mi ösztönöztük.
(El mind a ketten.)
