II. SZÍN.
Ugyanott. Utcza, közel a kapuhoz.
Jön Sicinius, Brutus és Aedil.
SICINIUS.
Oszoljanak szét; ő elment; elég ez:
Megtörve a nemesség, mely magát
Elvonta tőle.
Oszoljanak szét; ő elment; elég ez:
Megtörve a nemesség, mely magát
Elvonta tőle.
BRUTUS.
Legyünk szerényebbek most, mint valánk
A tett alatt.
| Hatalmunk megmutattuk; |
A tett alatt.
SICINIUS.
Hadd menjenek haza.
Mondd, hogy nagy ellenségük elmene,
S megint erősek ők.
Hadd menjenek haza.
Mondd, hogy nagy ellenségük elmene,
S megint erősek ők.
BRUTUS.
Im, anyja jön.
Jön Volumnia, Virgilia és Menenius.
| Oszoljanak szét. | (Aedil el.) |
Jön Volumnia, Virgilia és Menenius.
SICINIUS.
| Kerüljük őt ki. |
BRUTUS.
| Mért? |
SICINIUS.
Mondják, hogy őrült.
Mondják, hogy őrült.
BRUTUS.
maradjunk helyben.
| Már megláta, hát csak |
VOLUMNIA.
Itt vagytok, jó; az ég minden csapása
Fizesse vissza szívességteket.
Itt vagytok, jó; az ég minden csapása
Fizesse vissza szívességteket.
)
MENENIUS.
Ne oly fenn szóval.
Ne oly fenn szóval.
VOLUMNIA.
Szólhatnék, hallanál majd valamit,
Hanem hisz így is hallasz.
| Hogyha könyeimtől |
Hanem hisz így is hallasz.
| (Brutushoz.) Távozol? |
VIRGILIA (Siciniushoz).
Te szintén állj meg!… Bár módomba vón’, így
Férjemhez szólnom.
Te szintén állj meg!… Bár módomba vón’, így
Férjemhez szólnom.
SICINIUS.
| Embertől eredsz? |
VOLUMNIA.
Igen, bolond. Hát szégyen ez? bolond.
Nem férfi volt apám? S te róka voltál,
Száműzni azt, ki annyi kardcsapást
Tett Rómáért, mennyit te nem beszéltél…
Igen, bolond. Hát szégyen ez? bolond.
Nem férfi volt apám? S te róka voltál,
Száműzni azt, ki annyi kardcsapást
Tett Rómáért, mennyit te nem beszéltél…
SICINIUS.
Oh szent egek!
Oh szent egek!
VOLUMNIA.
Te bölcs beszédet, és a hon javáért.
Egyet mondok… De menj… Nem, nem, maradj még.
Bár vón’ Arábiában a fiam
Jó kardjával s előtte czéhed.
| Több hősi kardcsapást, mint |
Egyet mondok… De menj… Nem, nem, maradj még.
Bár vón’ Arábiában a fiam
Jó kardjával s előtte czéhed.
SICINIUS.
| Aztán? |
VIRGILIA.
Aztán? Fajodnak ott végét szakítná.
Aztán? Fajodnak ott végét szakítná.
VOLUMNIA.
Fattyaknak és mindennek. –
Jó férfiú, Rómáért hány sebet hord!
Fattyaknak és mindennek. –
Jó férfiú, Rómáért hány sebet hord!
MENENIUS.
Jer, légy nyugodt.
Jer, légy nyugodt.
SICINIUS.
Bár úgy maradt vón’ a hon iránt, miként
Kezdé, s ne oldta volna szét a szép
Csomót, melyet kötött.
Bár úgy maradt vón’ a hon iránt, miként
Kezdé, s ne oldta volna szét a szép
Csomót, melyet kötött.
BRUTUS.
| Bár volna így. |
MENENIUS.
Bár? És ők bujtogaták a csőcseléket,
E macskákat, kik érdemét ugy értik,
Mint én azon rejtelmeket, miket
Az ég a földdel nem tudat.
Bár? És ők bujtogaták a csőcseléket,
E macskákat, kik érdemét ugy értik,
Mint én azon rejtelmeket, miket
Az ég a földdel nem tudat.
BRUTUS.
| Jerünk. |
VOLUMNIA.
Tehát, urak, kérlek, hogy menjetek. Hős
Tettet vivétek végbe. Mielőtt
Mentek, halljátok: a mennyivel magasb
A capitol, mint itt a legkisebb ház,
Fiam, kit számüzétek (férje e
Hölgynek, látjátok), annyival magasb
Mindnyájatoknál.
Tehát, urak, kérlek, hogy menjetek. Hős
Tettet vivétek végbe. Mielőtt
Mentek, halljátok: a mennyivel magasb
A capitol, mint itt a legkisebb ház,
Fiam, kit számüzétek (férje e
Hölgynek, látjátok), annyival magasb
Mindnyájatoknál.
BRUTUS.
| Jó, jó, itt hagyunk. |
SICINIUS.
Mért hallgatnók e féleszű szidalmát?
Mért hallgatnók e féleszű szidalmát?
VOLUMNIA.
Vigyétek el jó kivánságimat.
Ne tennének bár mást az istenek
Átkimnak teljesítésén kivül!
Napjában egyszer jönnék össze csak
Velök, könnyülne szívem a tehertől,
Mely rajta fekszik.
Vigyétek el jó kivánságimat.
| (A tribúnok el.) |
Átkimnak teljesítésén kivül!
Napjában egyszer jönnék össze csak
Velök, könnyülne szívem a tehertől,
Mely rajta fekszik.
MENENIUS.
De van miért. Jöttök hozzánk ebédre?
| Jól oda beszéltél, |
VOLUMNIA.
Haraggal élek, magamat eszem,
S ez ételnél éhen halok. Jerünk.
Ne nyögj ily bágyadtan, velem panaszkodj’
Haraggal, mint Juno. El, el! Jerünk.
Haraggal élek, magamat eszem,
S ez ételnél éhen halok. Jerünk.
Ne nyögj ily bágyadtan, velem panaszkodj’
Haraggal, mint Juno. El, el! Jerünk.
MENENIUS.
| Piha, piha, piha. | (Mind el.) |
