I. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Utcza.
Jago, Rodrigo, jönnek.
JAGO.
Itt áll e zúgban. Mindjárt erre jő.
Tartsd vonva kardod s forgasd ügyesen.
Semmit se félj, én is közel leszek.
Ez ad sikert vagy buktot. Erre gondolj!
S e gondolattal légy szilárd.
RODRIGO.
Maradj
Közel, ha én elvétném a csapást.
JAGO.
Kéznél leszek. Légy bátor s készen állj.
(Elvonul.)
RODRIGO.
Nincs kedvem e merényhez. Bár elég
Okkal van támogatva. S végre is
Egy ember csak egy ember. Ej, ki kard!
Haljon meg!(Elvonul.)
JAGO.
Ezt ugyancsak tűzbe hoztam.
Már most: hogy Cassiot az ölje meg,
Vagy Cassio ezt, vagy mindketten egymást,
Mind egyaránt jó. Rodrigo ha él:
Tőlem teljes kárpótlást követel
Az ékszer- s aranyért, mit Desdemona
Számára átvevék. Nem volna jó.
Ha Cassio marad meg: ő naponként
Egy-egy szépséget tűntet ellenembe,
Mi engemet rúttá tesz; s még a mór
Kiadhat. Innen veszély fenyeget.
Haljon meg! Úgy lesz. Úgy tetszik, jön is.
Cassio jő.
RODRIGO.
Ez ő, járását ismerem. – Czudar!
Halj meg!(Megtámadja Cassiot.)
CASSIO.
Nekem volt szánva e csapás,
De öltönyöm jobb, mintsem gondolád.
Hát a tied?
(Megsebzi Rodrigót.)
RODRIGO.
Jaj! meghalok, segítség!
(Jago hátulról megsebzi Cassio czombját, s el.)
CASSIO.
Örökre béna lettem! Gyilkosok! (Elesik.)
Othello távolról jő.
OTHELLO.
Ez Cassio. Jago megtartá szavát.
RODRIGO.
Oh én nyomorúlt!
OTHELLO.
Hallga! Úgy van, úgy.
CASSIO.
Gyorsan, segítség! Lámpákat! sebészt!
OTHELLO.
Ez ő. Derék Jago, becsűletes
Hű szív! mely érzed barátod baját.
Tőled tanúlok. Szajha! kedvesed
Vérébe’ fekszik, – rajtad most a sor.
Szivemben szemed bűvereje bágyad,
Véreddel mosom meg fertőzött ágyad’!(El.)
Lodovico, Gratiano távolról jönnek.
CASSIO.
Hej! nincs egy őr? Nincs senki? Gyilkosok!
GRATIANO.
Valami baj. Ez szörnyű ordítás!
CASSIO.
Segélyt!
LODOVICO.
Mi az?
RODRIGO.
Oh átkozott kölyök!
LODOVICO.
Itt kettő-három jajgat. Szörnyü éj!
De csel lehet csak. Nem tanácsos így
Közelgenünk, míg nem jő több segély.
RODRIGO.
Hát senki nem jön? El kell vérzenem.
Jago világgal jő.
LODOVICO.
Ki az?
GRATIANO.
Valaki jő, egy ingben, gyertya- és
Karddal.
JAGO.
Mi az? Ki ordít itt segélyt?
LODOVICO.
Nem tudjuk.
JAGO.
És mitsem hallottatok?
CASSIO.
Ide, ide! Az istenért, segélyt!
JAGO.
Mi baj?
GRATIANO.
Ez Othello zászlótartója.
LODOVICO.
Az ám; derék fiú.
JAGO.
Ki vagy, ki itt oly szörnyen kiabálsz?
CASSIO.
Jago! Ah a gaz gyilkosok! Leszúrtak,
Segíts!
JAGO.
Mit? Hadnagyon! Ki tette ezt?
CASSIO.
Egy, gondolom, sebében itt hever
S fölkelni nem bír.
JAGO.
Oh gazemberek!
(Lodovico és Gratianohoz.)
Ki jár amott? Ide, segítsetek!
RODRIGO.
Hozzám! Segítség!
CASSIO.
Ez lesz egyikök.
JAGO.
Te gyilkos, rút gazember!
(Megszúrja Rodrigot.
RODRIGO.
Átkozott
Jago! gazeb!
JAGO.
Hah, éji gyilkosok!
Hol vagytok? És e város oly kihalt;
He! gyilkosok! ki az? ki jár amott?
Barát vagy ellen?
LODOVICO.
Úgy ítélj felőlünk,
A milyennek találsz.
JAGO.
Lodovico?
LODOVICO.
Ő az.
JAGO.
Bocsánatot! Itt valami
Gazoktól megsebezve Cassio.
GRATIANO.
Mit? Cassio?
JAGO.
Hogy érzed magadat?
CASSIO.
Lábam levágták.
JAGO.
Mentsen ég! Urak,
Gyertyát ide. Ingemmel bekötöm.
Bianka jő.
BIANKA.
Mi baj van itt? ki az, ki úgy kiálta?
JAGO.
Ki az?
BIANKA.
Oh Cassiom! Oh édes Cassiom!
Cassio! Cassio!
JAGO.
A szajha! Cassio, nincs-e gyanúd,
Ki volt a gyilkos?
CASSIO.
Nincsen, senkire.
GRATIANO.
Mint szánlak! Épen most nálad valék.
JAGO.
Adj egy kötőt. Így. Egy szék kellene
Elvinni őt.
BIANKA.
Ah ájul! Cassiom!
JAGO.
Urak, gyanúm van, hogy e kéjleány
A bűnbe’ részes. Türelem, Cassio.
Gyertyát ide. Ismerjük-e vajon
Vagy nem, az arczot? Hah mi ez! Nemes
Barátom, honfitársam, Rodrigo!
Nem! S még is ő. Nagy ég! Oh Rodrigo!
GRATIANO.
Mit? A velenczei?
JAGO.
Az, jó uram,
Ismerted őt?
GRATIANO.
Ej hogyne?
JAGO.
Gratiano!
Uram, bocsáss meg! e szörnyű eset
Mentsen ki, hogyha illetlen valék;
Most ismerek rád.
GRATIANO.
Semmi. Örülök,
Hogy újra látlak.
JAGO.
Hogy vagy, Cassio?
Széket, hamar.
GRATIANO.
Rodrigo!
JAGO.
Ő, ő, valóban. – Jól van, itt a szék.
Vigyétek gondosan, jó emberek! (Széket hoznak.)
Megyek s a mór sebészét elhivom.
Te lány, menj láb alól. Ez is, ki itt
Megölve fekszik, pajtásom vala.
Minő viszályotok volt?
CASSIO.
Semmi sem,
Nem is ismertem őt.
JAGO.
(Biankahoz).
Mi halovány vagy!
Vigyétek őket. (Cassiot és Rodrigot kiviszik.)
Kérlek, jó urak,
Maradjatok. Mint sápad e leány –
Látjátok-e, mily iszony űl szemében –
Reszketsz is? no majd mindent kitudunk.
Nézzétek őt, kérlek, nézzétek őt.
Látjátok ezt, urak! A bűn beszél,
Ha a meredt nyelv egy hangot sem ejt is.
Emilia jő.
EMILIA.
Jaj! jaj! mi történt? Férjem, mi dolog?
JAGO.
Hát, Cassiot orúl megtámadák,
Rodrigo s társai, kik elfutottak.
Őt megsebezték s Rodrigo halott.
EMILIA.
Jaj istenem! Jaj drága Cassio!
JAGO.
Lám a bujálkodás hová vezet.
Menj, tudakozd meg asszony, Cassio
Hol vacsorált ma.
(Biankahoz.)No hát mit remegsz?
BIANKA.
Nálam vacsorált, – én nem reszketek.
JAGO.
Nálad tehát? kövess, parancsolom –
EMILIA.
Te rút, gyalázatos!
BIANKA.
Az nem vagyok,
Sőt oly becsűletes, mint te magad,
Ki így gyalázsz.
EMILIA.
Mint én? Te szemtelen!
JAGO.
Menjünk urak! Tekintsünk Cassiohoz,
Hogy békötözzék. Jer, te szép leány,
Majd más hangon beszélünk. Menj hamar,
Emilia, a várba, és beszéld el
Az úrnak és úrnőnek, hogy mi történt.
Kérlek, megyünk-e? (félre) Ez éj, érezem,
Vagy fölemel, vagy semmivé teszen!(Mind el.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem