III. SZÍN.
Az erdő.
Silvia és Rablók jönnek.
1. RABLÓ.
Jöjjön velünk, jöjjön, legyen türelmes,
Vezérünkhöz kell vinni a kisasszonyt.
Jöjjön velünk, jöjjön, legyen türelmes,
Vezérünkhöz kell vinni a kisasszonyt.
SILVIA.
Ezernyi több baj, bánat, mint ez egy,
Rég megtanított tűrni csendesen.
Ezernyi több baj, bánat, mint ez egy,
Rég megtanított tűrni csendesen.
2. RABLÓ.
Gyertek, Vigyétek el.
Gyertek, Vigyétek el.
1. RABLÓ.
Hát az az úr, hol, a ki véle jött?
Hát az az úr, hol, a ki véle jött?
3. RABLÓ.
Gyors lába van, biz’ elszaladt előlünk,
De kergetik Mózes, Valerius.
Vidd e lányt az erdő szélibe
Nyugatnak; ott van a vezér. Mi majd
Ez elszökött után megyünk: az erdő
Körűl van állva, nem menekhetik.
Gyors lába van, biz’ elszaladt előlünk,
De kergetik Mózes, Valerius.
Vidd e lányt az erdő szélibe
Nyugatnak; ott van a vezér. Mi majd
Ez elszökött után megyünk: az erdő
Körűl van állva, nem menekhetik.
1. RABLÓ.
Jöjjön vezérünk barlangjába, jöjjön.
Ne féljen; ő nemes gondolkozásu,
S nőkkel illetlenül nem bánt soha.
Jöjjön vezérünk barlangjába, jöjjön.
Ne féljen; ő nemes gondolkozásu,
S nőkkel illetlenül nem bánt soha.
SILVIA.
Valentin! Ó ezt érted szenvedem.
Valentin! Ó ezt érted szenvedem.
| (Mind el.) |
