IV. SZÍN.
Szoba Hab házában.
Pázsi, Hab, Pázsiné, Habné és Hugo Evans jőnek.
EVANS.
Ez az asszonyi firdusok legszeppike, a mit csak falaha láttam.
Ez az asszonyi firdusok legszeppike, a mit csak falaha láttam.
PÁZSI.
És mindkettőtöknek egyszerre küldte a leveleket?
És mindkettőtöknek egyszerre küldte a leveleket?
PÁZSI.
Ugyanazon egy óranegyedben.
Ugyanazon egy óranegyedben.
HAB.
Bocsáss meg, nőm, s tégy kényedként ezentul:
Inkább a napot fagygyal vádolom,
Mind téged lengeséggel: most erényed
Előttem, ki eretnek voltam még előbb,
Szilárd, miként a hit.
Bocsáss meg, nőm, s tégy kényedként ezentul:
Inkább a napot fagygyal vádolom,
Mind téged lengeséggel: most erényed
Előttem, ki eretnek voltam még előbb,
Szilárd, miként a hit.
PÁZSI.
Tulzóbb most a megtérésben se légy,
Mint voltál bántalmadban.
De tervezzünk tovább: hadd adjanak
Nőink – nyilvános tréfa kedveért –
A vén, kövér legénynek uj találkát,
S ott csipjük el s lakoltassuk meg őt.
| Jó, jó; elég! |
Mint voltál bántalmadban.
De tervezzünk tovább: hadd adjanak
Nőink – nyilvános tréfa kedveért –
A vén, kövér legénynek uj találkát,
S ott csipjük el s lakoltassuk meg őt.
HAB.
A legjobb módja, a hogy ők említék.
A legjobb módja, a hogy ők említék.
PÁZSI.
Hogyan? azt üzenni neki, hogy éjfélkor a parkban akarnak vele találkozni? Ho, ho! soha sem jön az oda!
Hogyan? azt üzenni neki, hogy éjfélkor a parkban akarnak vele találkozni? Ho, ho! soha sem jön az oda!
EVANS.
Azt mondjátok, hogy ő pele tobódott a padakba és ketyedlenül megpotozódott fén asszony képiben. Azt hiszem, lesz penne annyi félsz, hogy ota nem jő; azt hiszem, az ő teste mek fagyon püntetve, nem lesznek neki fágyai.
Azt mondjátok, hogy ő pele tobódott a padakba és ketyedlenül megpotozódott fén asszony képiben. Azt hiszem, lesz penne annyi félsz, hogy ota nem jő; azt hiszem, az ő teste mek fagyon püntetve, nem lesznek neki fágyai.
PÁZSI.
Én is azt hiszem.
Én is azt hiszem.
HABNÉ.
Gondoljátok ki, mit tesztek vele;
Hogy oda jőjön, bizzátok miránk.
Gondoljátok ki, mit tesztek vele;
Hogy oda jőjön, bizzátok miránk.
PÁZSINÉ.
Egy régi mondaként itt Herne, ki
Régente fő vadász volt Windsoron,
A tél szakában csöndes éjfelen
Bogos szarvakkal jár egy tölgy körül,
S ott fát kiszárit, megront tehenet
S lánczot csörtetve szörnyü rémesen
Tejet vérré varázsol. Hisz hallátok
Ti is e kísértet hirét, s tudjátok,
Hogy babonás, szédelgős öregek
Is igy hallák s beszélik el nekünk
Herne meséjét igazság gyanánt.
Egy régi mondaként itt Herne, ki
Régente fő vadász volt Windsoron,
A tél szakában csöndes éjfelen
Bogos szarvakkal jár egy tölgy körül,
S ott fát kiszárit, megront tehenet
S lánczot csörtetve szörnyü rémesen
Tejet vérré varázsol. Hisz hallátok
Ti is e kísértet hirét, s tudjátok,
Hogy babonás, szédelgős öregek
Is igy hallák s beszélik el nekünk
Herne meséjét igazság gyanánt.
PÁZSI.
Igen, és hányan nincsenek, kik félnek
Éjente járni ama tölgy körül.
De minek ez?
Igen, és hányan nincsenek, kik félnek
Éjente járni ama tölgy körül.
De minek ez?
HABNÉ.
Hát tervünk az: ama
Helyen találkozzék Falstaff velünk
Herne képében szarvakkal fején.
Hát tervünk az: ama
Helyen találkozzék Falstaff velünk
Herne képében szarvakkal fején.
PÁZSI.
Jó, ám tegyük fel, eljön; és ha ez
Alakban őt oda csalátok: ott
Mi lesz vele, mi szándéktok tovább?
Jó, ám tegyük fel, eljön; és ha ez
Alakban őt oda csalátok: ott
Mi lesz vele, mi szándéktok tovább?
PÁZSINÉ.
Erről is gondoskodtunk, s pedig igy:
Kis fiamat és Anna lányomat
És még nehány hasonkorut törpének
Manó- s tündérnek felöltöztetünk,
Fehérbe s zöldbe, fejökön gyertyákból
Kis koronákkal; hordjanak kezökben
Kis csöngetyűket. S majdan hirtelen,
Alig hogy Falstaff összejött velünk,
Ezek egyszerre egy fürészelő
Verembül rontsanak reánk zavart
Danával: látva ezt, mi ketten onnan
Rémülve elfutnunk; ők meg vegyék
Körül Falstaffot, s mint manó-szokás,
Csipkedjék a tisztátlan lovagot,
S kérdezzék meg, tündérek szent ösvényén
A szellem-órán járni hogy merészel
Ily földi testtel.
Erről is gondoskodtunk, s pedig igy:
Kis fiamat és Anna lányomat
És még nehány hasonkorut törpének
Manó- s tündérnek felöltöztetünk,
Fehérbe s zöldbe, fejökön gyertyákból
Kis koronákkal; hordjanak kezökben
Kis csöngetyűket. S majdan hirtelen,
Alig hogy Falstaff összejött velünk,
Ezek egyszerre egy fürészelő
Verembül rontsanak reánk zavart
Danával: látva ezt, mi ketten onnan
Rémülve elfutnunk; ők meg vegyék
Körül Falstaffot, s mint manó-szokás,
Csipkedjék a tisztátlan lovagot,
S kérdezzék meg, tündérek szent ösvényén
A szellem-órán járni hogy merészel
Ily földi testtel.
HABNÉ.
Nem vallja be, csipkedjék jól meg őt
Tündéreink s pörköljék gyertyáikkal.
| S míg az igazat |
Tündéreink s pörköljék gyertyáikkal.
PÁZSINÉ.
S ha megvallá, kilépünk mind s levesszük
A szellem szarvát s boszantjuk hazáig.
S ha megvallá, kilépünk mind s levesszük
A szellem szarvát s boszantjuk hazáig.
HAB.
De ám a gyerkőczéket jól be kell
Gyakorolni, másként ők vétik el.
De ám a gyerkőczéket jól be kell
Gyakorolni, másként ők vétik el.
EVANS.
Én majd a tyerekeket megtanidom a makok viseledére; olyan leszek hozzá, mint egy firlifancz, hogy megbörkölhessem gyergyámval a lofakot.
Én majd a tyerekeket megtanidom a makok viseledére; olyan leszek hozzá, mint egy firlifancz, hogy megbörkölhessem gyergyámval a lofakot.
HAB.
Dicső lesz! Álczákat majd én veszek.
Dicső lesz! Álczákat majd én veszek.
PÁZSINÉ.
Tündér királyné Annácskám leszen: Tisztán fehér ruhát adok reá.
Tündér királyné Annácskám leszen: Tisztán fehér ruhát adok reá.
PÁZSI.
A selymét én veszem. (Félre.) És benne majd
Szöktesse Annát Nyurga el, s Etonban
Esküdjenek meg. (A többihez.) Küldjetek Falstaffhoz.
A selymét én veszem. (Félre.) És benne majd
Szöktesse Annát Nyurga el, s Etonban
Esküdjenek meg. (A többihez.) Küldjetek Falstaffhoz.
HAB.
Majd én megyek hozzá Csermely képében
Kitudni szándokát. Eljő bizonynyal.
Majd én megyek hozzá Csermely képében
Kitudni szándokát. Eljő bizonynyal.
PÁZSINÉ.
Ne félj, el nem marad. Munkára most!
A tündér piperét készitsük el.
Ne félj, el nem marad. Munkára most!
A tündér piperét készitsük el.
EVANS.
Lássunk hozzá: csodálatos mulatsákok ezek, és ikazán tisztességes bajkossákok.
Lássunk hozzá: csodálatos mulatsákok ezek, és ikazán tisztességes bajkossákok.
| (Pázsi, Hab és Evans elmennek.) |
PÁZSINÉ.
Habné, eredj:
Küldd Fürgénét John úrhoz, hogy kitudja,
Mi szándoka. (Habné elmegy.) S most a doktorhoz el,
Beegyezésemmel vejem csak ő
Lesz. Nyurga dús ugyan, de ostoba;
És őt leginkább férjem kedveli;
A doktor pénzes is, s barátai
Az udvarnál hatalmasak: ezé
Legyen és senkié, ezé csupán,
Habné, eredj:
Küldd Fürgénét John úrhoz, hogy kitudja,
Mi szándoka. (Habné elmegy.) S most a doktorhoz el,
Beegyezésemmel vejem csak ő
Lesz. Nyurga dús ugyan, de ostoba;
És őt leginkább férjem kedveli;
A doktor pénzes is, s barátai
Az udvarnál hatalmasak: ezé
Legyen és senkié, ezé csupán,
| S ha száz méltóbb esik a lány után. | (Elmegy.) |
