V. SZÍN.
Más szoba Leonato házában.
Leonato, Galagonya és Bunkós.
LEONATO.
Nos, mit akarnak, emberséges szomszéd?
Nos, mit akarnak, emberséges szomszéd?
GALAGONYA.
Biz én, uram, valamely bizodalmas tudatást akarok közlekedni, uraságodat illetőleg.
Biz én, uram, valamely bizodalmas tudatást akarok közlekedni, uraságodat illetőleg.
LEONATO.
Csak röviden, barátom: mert lássák, nagyon el vagyok foglalva.
Csak röviden, barátom: mert lássák, nagyon el vagyok foglalva.
GALAGONYA.
Hát, uram, úgy van az.
Hát, uram, úgy van az.
BUNKÓS.
Igenis, úgy biz az, uram.
Igenis, úgy biz az, uram.
LEONATO.
De mi, és hogy, édes barátaim?
De mi, és hogy, édes barátaim?
GALAGONYA.
Ne vegye rossz néven, uram, hogy Bunkós kollégám nem szól egyenest a dologhoz: öreg ember már, és az elméje nem épen olyan tompa, mint Isten segítségével, én óhajtanám; de különben mondhatom, olyan becsületes ember, mint orczáján a bőr.
Ne vegye rossz néven, uram, hogy Bunkós kollégám nem szól egyenest a dologhoz: öreg ember már, és az elméje nem épen olyan tompa, mint Isten segítségével, én óhajtanám; de különben mondhatom, olyan becsületes ember, mint orczáján a bőr.
BUNKÓS.
Igenis, hála Istennek, vagyok olyan becsületes ember, mint akárki fia, vagyis a ki megőszült és még sem becsületesebb nálam.
Igenis, hála Istennek, vagyok olyan becsületes ember, mint akárki fia, vagyis a ki megőszült és még sem becsületesebb nálam.
GALAGONYA.
Comparatio est odorosa: azt mondja a deák, barátom Bunkós.
Comparatio est odorosa: azt mondja a deák, barátom Bunkós.
LEONATO.
Szomszéd uram, kegyelmetek nagyon hosszadalmasak.
Szomszéd uram, kegyelmetek nagyon hosszadalmasak.
GALAGONYA.
Köszönöm a jó akaratát, uram: mi csak az igénytelen herczeg szolgái vagyunk; de igaz lelkemre mondom, ha olyan hosszadalmasak és magasztosak volnánk is, mint a király, azt is mind uraságodnak szentelném.
Köszönöm a jó akaratát, uram: mi csak az igénytelen herczeg szolgái vagyunk; de igaz lelkemre mondom, ha olyan hosszadalmasak és magasztosak volnánk is, mint a király, azt is mind uraságodnak szentelném.
LEONATO.
Minden hosszadalmasságát nekem?
Minden hosszadalmasságát nekem?
GALAGONYA.
Igenis, ha ezerszer annyi volna is: mert jól tudom, hogy uraságod a legjobb hírnévvel van bélyegezve az egész városban, és ámbár én csak szegény ember vagyok, lelkemből örülök neki.
Igenis, ha ezerszer annyi volna is: mert jól tudom, hogy uraságod a legjobb hírnévvel van bélyegezve az egész városban, és ámbár én csak szegény ember vagyok, lelkemből örülök neki.
BUNKÓS.
Magam is, uram.
Magam is, uram.
LEONATO.
Szeretném már hallani, mi a mondani valójok?
Szeretném már hallani, mi a mondani valójok?
BUNKÓS.
Hát, uram, őrjáratunk az éjjel két olyan csavargó gazembert fogott el, a milyen nincs több Messinában, azonban kivéve uraságod becses személyét.
Hát, uram, őrjáratunk az éjjel két olyan csavargó gazembert fogott el, a milyen nincs több Messinában, azonban kivéve uraságod becses személyét.
GALAGONYA.
Jó öreg ember, uram; de lám, beszélni akar: hijába, a mint mondani szokták, vén embernek meghígul a veleje. – Az igaz, hogy a világ még nem látott olyat. Jól mondod, Bunkós szomszéd. De csak engedj engem szólani: látod, ha két ember ül egy lovon, az egyiknek hátul kell ülni. Igazán, uram, becsületes egy ember: nála becsületesebb, isten bizony még nem evett kenyeret; de hát Isten akaratában meg kell nyugodni: minden ember nem lehet egyforma. Úgy-e, jó szomszéd?
Jó öreg ember, uram; de lám, beszélni akar: hijába, a mint mondani szokták, vén embernek meghígul a veleje. – Az igaz, hogy a világ még nem látott olyat. Jól mondod, Bunkós szomszéd. De csak engedj engem szólani: látod, ha két ember ül egy lovon, az egyiknek hátul kell ülni. Igazán, uram, becsületes egy ember: nála becsületesebb, isten bizony még nem evett kenyeret; de hát Isten akaratában meg kell nyugodni: minden ember nem lehet egyforma. Úgy-e, jó szomszéd?
LEONATO.
Igazán, szomszéd, ő még rövid kendhez képest.
Igazán, szomszéd, ő még rövid kendhez képest.
GALAGONYA.
Úgy-e, uram, rövidségben van? Hja, Isten ajándéka!
Úgy-e, uram, rövidségben van? Hja, Isten ajándéka!
LEONATO.
Nekem mennem kell.
Nekem mennem kell.
GALAGONYA.
Csak egy szóra, uram. Hát őrjáratunk, kérem alásan, az éjjel két gyanús embert tartóztatott le: azokat ma délelőtt uraságod jelenlétében akarjuk tárgyalni.
Csak egy szóra, uram. Hát őrjáratunk, kérem alásan, az éjjel két gyanús embert tartóztatott le: azokat ma délelőtt uraságod jelenlétében akarjuk tárgyalni.
LEONATO.
Csak végezzék magok a tárgyalást és tudósítsanak róla; most a mint láthatják, nagyon sietek.
Csak végezzék magok a tárgyalást és tudósítsanak róla; most a mint láthatják, nagyon sietek.
GALAGONYA.
Meglesz, uram.
Meglesz, uram.
LEONATO.
Igyanak egy pohár bort, ne menjenek el addig. No, Isten áldja meg.
Egy Hirnök jő.
Igyanak egy pohár bort, ne menjenek el addig. No, Isten áldja meg.
Egy Hirnök jő.
HIRNÖK.
Uram, a násznép már várja, hogy leányát az esküvőre vezesse.
Uram, a násznép már várja, hogy leányát az esküvőre vezesse.
LEONATO.
Rögtön ott leszek; készen vagyok.
Rögtön ott leszek; készen vagyok.
| (Leonato és a Hirnök el.) |
GALAGONYA.
Eredj, kolléga, siess Kormos Ferenczhez; mondjad, hogy jöjjön tintástul, pennástul együtt az őrházhoz: most a mi feladatunk ezen embereket tárgyalni.
Eredj, kolléga, siess Kormos Ferenczhez; mondjad, hogy jöjjön tintástul, pennástul együtt az őrházhoz: most a mi feladatunk ezen embereket tárgyalni.
BUNKÓS.
Még pedig okosan, nagy rovatossággal.
Még pedig okosan, nagy rovatossággal.
GALAGONYA.
| Nem kiméljük az eszünket, ne félj: van itt (homlokára mutat), a mi sarokba szorítsa őket. Csak hozd el ama jeles írót, hadd fogalmazza a kihallgatás edzőkönyvét. Gyertek utánam az őrházhoz. | (Elmennek.) |
