III. SZÍN.
Szoba Olivia házában.
Böffen Tóbiás és Mária jönnek.
TÓBIÁS.
Mi az ördögöt gondol húgom, hogy testvére halálát ily nagyra veszi? Bizonyos vagyok benne, hogy a búbánat ellensége az életnek.
Mi az ördögöt gondol húgom, hogy testvére halálát ily nagyra veszi? Bizonyos vagyok benne, hogy a búbánat ellensége az életnek.
)
MÁRIA.
Bizony, Tóbiás úrfi, korábban kellene haza járnod éjjelenkint: húgodnak, kisasszonyomnak, nagy kifogásai vannak a te késő óráid ellen.
Bizony, Tóbiás úrfi, korábban kellene haza járnod éjjelenkint: húgodnak, kisasszonyomnak, nagy kifogásai vannak a te késő óráid ellen.
TÓBIÁS.
Hát adja be kifogásait rendes per útján.
Hát adja be kifogásait rendes per útján.
MÁRIA.
Úgy ám; csakhogy szebb viselet lenne, ha a rend illendő határai közt maradnál.
Úgy ám; csakhogy szebb viselet lenne, ha a rend illendő határai közt maradnál.
TÓBIÁS.
Szebb viselet? Nem akarok én szebben ruházkodni, mint a hogy vagyok. Ez a ruha elég jó arra, hogy benne igyam, úgy szintén ezek a csizmák is; ha pedig nem, hadd lógjanak a nekik szánt szegen.
Szebb viselet? Nem akarok én szebben ruházkodni, mint a hogy vagyok. Ez a ruha elég jó arra, hogy benne igyam, úgy szintén ezek a csizmák is; ha pedig nem, hadd lógjanak a nekik szánt szegen.
MÁRIA.
A dőzsölés, a poharazás tönkre tesz. Kisasszonyom épen tegnap beszélt rólad, meg valami bolond úrfiról, a kit te az ő kérője gyanánt hoztál ide egy estve.
A dőzsölés, a poharazás tönkre tesz. Kisasszonyom épen tegnap beszélt rólad, meg valami bolond úrfiról, a kit te az ő kérője gyanánt hoztál ide egy estve.
TÓBIÁS.
Kiről? Keszeg Andorról?
Kiről? Keszeg Andorról?
MÁRIA.
Igen, ő róla.
Igen, ő róla.
TÓBIÁS.
Már pedig az oly derék ficzkó, mint Illyriában akárki.
Már pedig az oly derék ficzkó, mint Illyriában akárki.
MÁRIA.
Mit tartozik ez a dologra?
Mit tartozik ez a dologra?
TÓBIÁS.
Három ezer aranya van egy esztendőre.
Három ezer aranya van egy esztendőre.
MÁRIA.
Úgy ám; csakhogy mindezen aranyra is csak egy esztendeje van ám: valóságos bolond és tékozló.
Úgy ám; csakhogy mindezen aranyra is csak egy esztendeje van ám: valóságos bolond és tékozló.
TÓBIÁS.
Pfúj! hogy így beszélsz! tud gordonkázni, tud három-négy nyelvet szórul szóra könyv nélkül s bír a természet minden jó adományával.
Pfúj! hogy így beszélsz! tud gordonkázni, tud három-négy nyelvet szórul szóra könyv nélkül s bír a természet minden jó adományával.
MÁRIA.
Bír, valóban, s maholnap valamennyit földhöz is veri: mert a mellett, hogy bolond, még nagy kötekedő is, és ha a gyávaság adománya nem mérsékelné kötekedési kedvét, okos emberek véleménye szerint csakhamar a temetőt bírná adományúl.
Bír, valóban, s maholnap valamennyit földhöz is veri: mert a mellett, hogy bolond, még nagy kötekedő is, és ha a gyávaság adománya nem mérsékelné kötekedési kedvét, okos emberek véleménye szerint csakhamar a temetőt bírná adományúl.
TÓBIÁS.
Szavamra mondom, rágalmazók és diffamálók beszélnek így ő róla. Kik azok?
Szavamra mondom, rágalmazók és diffamálók beszélnek így ő róla. Kik azok?
MÁRIA.
Azok, a kik még azt is hozzá toldják, hogy ő minden éjjel veled együtt iszik, úrfi.
Azok, a kik még azt is hozzá toldják, hogy ő minden éjjel veled együtt iszik, úrfi.
TÓBIÁS.
Iszik biz az, húgom egészségére. Iszom is érte, míg csak lemegy a torkomon s míg italt kapni Illyriában. Az is gyáva és czenk, a ki az én húgomért annyira nem iszik, hogy felforduljon vele a világ. Csitt, asszony! Castiliano vulgo: mert itt jön Keszeg Andor úrfi.
Keszeg Andor jő.
Iszik biz az, húgom egészségére. Iszom is érte, míg csak lemegy a torkomon s míg italt kapni Illyriában. Az is gyáva és czenk, a ki az én húgomért annyira nem iszik, hogy felforduljon vele a világ. Csitt, asszony! Castiliano vulgo: mert itt jön Keszeg Andor úrfi.
Keszeg Andor jő.
ANDOR.
Böffen Tóbiás úrfi! nos, hogy vagyunk, Böffen Tóbiás úr?
Böffen Tóbiás úrfi! nos, hogy vagyunk, Böffen Tóbiás úr?
TÓBIÁS.
Kedves Andor!
Kedves Andor!
ANDOR.
Jó napot, szép boszorka!
Jó napot, szép boszorka!
MÁRIA.
Jó napot neked is, úrfi!
Jó napot neked is, úrfi!
TÓBIÁS.
Kúrozzad, Andor, kúrozzad!
Kúrozzad, Andor, kúrozzad!
ANDOR.
Ki ez?
Ki ez?
TÓBIÁS.
A húgom komornája.
A húgom komornája.
ANDOR.
Drága Kúrozzad kisasszony, óhajtanám közelebbi ismeretséged’.
Drága Kúrozzad kisasszony, óhajtanám közelebbi ismeretséged’.
MÁRIA.
Uram, az én nevem Mária.
Uram, az én nevem Mária.
ANDOR.
Drága Kúrozzad Mária kisasszony –
Drága Kúrozzad Mária kisasszony –
TÓBIÁS.
Félreértesz, lovag: kúrozni, annyit jelent, mint végig méregetni, szépet tenni, kérlelni, ostromolni.
Félreértesz, lovag: kúrozni, annyit jelent, mint végig méregetni, szépet tenni, kérlelni, ostromolni.
ANDOR.
De már azt csakugyan nem próbálnám meg vele ebben a társaságban. Ezt jelenti hát az a: kúrozzad?
De már azt csakugyan nem próbálnám meg vele ebben a társaságban. Ezt jelenti hát az a: kúrozzad?
MÁRIA.
Ajánlom magamat, uraim.
Ajánlom magamat, uraim.
TÓBIÁS.
Ha így ereszted el, Andor, jobb lesz többé kardot se rántanod.
Ha így ereszted el, Andor, jobb lesz többé kardot se rántanod.
ANDOR.
Ha így mégysz el, kisasszony, akár többé kardot se rántsak. Azt gondolod, szép hölgy, hogy bolondot fogtál?
Ha így mégysz el, kisasszony, akár többé kardot se rántsak. Azt gondolod, szép hölgy, hogy bolondot fogtál?
MÁRIA.
Én nem foglak téged, úrfi.
Én nem foglak téged, úrfi.
ANDOR.
De bizony csak fogj: ime itt a kezem.
De bizony csak fogj: ime itt a kezem.
MÁRIA.
No hát, úrfi, a gondolat szabad: kérlek, vidd a kezedet a pinczébe s itasd.
No hát, úrfi, a gondolat szabad: kérlek, vidd a kezedet a pinczébe s itasd.
ANDOR.
Miért, édes szivem? miféle képes beszéd ez?
Miért, édes szivem? miféle képes beszéd ez?
MÁRIA.
Biz ez száraz, úrfi.
Biz ez száraz, úrfi.
ANDOR.
Már én azt gondolom, nem vagyok olyan szamár, hogy a kezemet szárazon ne tudnám tartani. De micsoda ez a te tréfád?
Már én azt gondolom, nem vagyok olyan szamár, hogy a kezemet szárazon ne tudnám tartani. De micsoda ez a te tréfád?
MÁRIA.
Száraz tréfa, úrfi.
Száraz tréfa, úrfi.
ANDOR.
S telve vagy te az ilyennel?
S telve vagy te az ilyennel?
MÁRIA.
Igen, úrfi: az újjam hegyén van; hanem most már vigyed a kezedet, bele úntam. (El.)
Igen, úrfi: az újjam hegyén van; hanem most már vigyed a kezedet, bele úntam. (El.)
TÓBIÁS.
Ah, lovag! egy palaczk bort neked. Mikor láttalak így leverve?
Ah, lovag! egy palaczk bort neked. Mikor láttalak így leverve?
ANDOR.
Gondolom, életedben sem, ha csak akkor nem, mikor a bor levert. Úgy veszem észre, néha-néha én sem vagyok elmésebb, mint más keresztyén, vagy akármely közönséges emberfia; hanem nagy marhahús-evő vagyok, s úgy hiszem, ez árt elmésségemnek.
Gondolom, életedben sem, ha csak akkor nem, mikor a bor levert. Úgy veszem észre, néha-néha én sem vagyok elmésebb, mint más keresztyén, vagy akármely közönséges emberfia; hanem nagy marhahús-evő vagyok, s úgy hiszem, ez árt elmésségemnek.
TÓBIÁS.
Kétség kívül.
Kétség kívül.
ANDOR.
Ha azt tudnám, lemondanék róla. Holnap haza lovagolok, Tóbiás.
Ha azt tudnám, lemondanék róla. Holnap haza lovagolok, Tóbiás.
TÓBIÁS.
Pourquoi, drága lovagom?
Pourquoi, drága lovagom?
ANDOR.
Mi az, pourquoi? hogy tegyem, vagy ne tegyem? Bár nyelvekre fordítottam volna azt az időt, melyet vívásra, tánczra és medve-vadászatra fordítottam. Oh! mért is nem éltem csak a művészeteknek!
Mi az, pourquoi? hogy tegyem, vagy ne tegyem? Bár nyelvekre fordítottam volna azt az időt, melyet vívásra, tánczra és medve-vadászatra fordítottam. Oh! mért is nem éltem csak a művészeteknek!
TÓBIÁS.
Akkor pompás fürtös fejed volna.
Akkor pompás fürtös fejed volna.
ANDOR.
Hát javított volna ez a hajamon?
Hát javított volna ez a hajamon?
TÓBIÁS.
Kétségkívül: mert látod, hogy természettől nem akar göndörülni.
Kétségkívül: mert látod, hogy természettől nem akar göndörülni.
ANDOR.
De azért elég jól áll az nekem, úgy-e?
De azért elég jól áll az nekem, úgy-e?
TÓBIÁS.
Pompásan: úgy függ alá, mint a szösz a guzsalyról, s még megérem, hogy valami gazdasszony a lába közé kap és lefonja rólad.
Pompásan: úgy függ alá, mint a szösz a guzsalyról, s még megérem, hogy valami gazdasszony a lába közé kap és lefonja rólad.
ANDOR.
Igazán, Tóbiás, én holnap haza megyek: húgod nem akarja, hogy lássák, vagy ha akarja is, négyet teszek egyre, nem akarja, hogy én lássam. Maga a gróf is, itt közelében, kéri a kezét.
Igazán, Tóbiás, én holnap haza megyek: húgod nem akarja, hogy lássák, vagy ha akarja is, négyet teszek egyre, nem akarja, hogy én lássam. Maga a gróf is, itt közelében, kéri a kezét.
TÓBIÁS.
Nem kell neki gróf: nem akar ő magánál különbet se rangra, se korra, se észre nézve, arra már esküdni is hallottam őt. Nem esett ám még ki a világ feneke, barátom.
Nem kell neki gróf: nem akar ő magánál különbet se rangra, se korra, se észre nézve, arra már esküdni is hallottam őt. Nem esett ám még ki a világ feneke, barátom.
ANDOR.
Még egy hónappal megtoldom. Be különös kedélyű ficzkó is vagyok én: kedvem telik bohóságban, dőzsölésben, néha egyszerre mind a kettőben.
Még egy hónappal megtoldom. Be különös kedélyű ficzkó is vagyok én: kedvem telik bohóságban, dőzsölésben, néha egyszerre mind a kettőben.
TÓBIÁS.
Való vagy te az ily hóbortokra?
Való vagy te az ily hóbortokra?
ANDOR.
Mint bárki más Illyriában, legyen az akárki ilyen magamforma; csakhogy idős emberrel nem akarom magamat összemérni.
Mint bárki más Illyriában, legyen az akárki ilyen magamforma; csakhogy idős emberrel nem akarom magamat összemérni.
TÓBIÁS.
Mennyire vitted a gaillard-tánczban?
Mennyire vitted a gaillard-tánczban?
ANDOR.
Hát könnyen kiadom benne a káprit.
Hát könnyen kiadom benne a káprit.
TÓBIÁS.
S én meg könnyen kiadom a káprihoz a pecsenyét.
S én meg könnyen kiadom a káprihoz a pecsenyét.
ANDOR.
S gondolom, a hátraforgót oly simán és pontosan megteszem, mint Illyriában akárki.
S gondolom, a hátraforgót oly simán és pontosan megteszem, mint Illyriában akárki.
TÓBIÁS.
Mért vannak rejtekben e tulajdonok? mért borítja lepel e sajátságokat? tán, hogy ne szállja meg a por, mint a Mall kisasszony arczképét? Mért nem gaillardban mégy a templomba is? s mért nem corantoban jösz vissza? Nekem így a rendes járásom is táncz volna s peselni sem mennék másként, csak bokázva. Mit gondolsz? arra való a világ, hogy erényeinket eltitkoljuk benne? Lábadról, pompás alkata miatt, azt hittem, hogy egy gaillard-csillagzat alatt képződött.
Mért vannak rejtekben e tulajdonok? mért borítja lepel e sajátságokat? tán, hogy ne szállja meg a por, mint a Mall kisasszony arczképét? Mért nem gaillardban mégy a templomba is? s mért nem corantoban jösz vissza? Nekem így a rendes járásom is táncz volna s peselni sem mennék másként, csak bokázva. Mit gondolsz? arra való a világ, hogy erényeinket eltitkoljuk benne? Lábadról, pompás alkata miatt, azt hittem, hogy egy gaillard-csillagzat alatt képződött.
ANDOR.
Biz az jó erős s nem is mutat rosszúl rózsaszín harisnyában. Nem csapnánk valami lakomafélét?
Biz az jó erős s nem is mutat rosszúl rózsaszín harisnyában. Nem csapnánk valami lakomafélét?
TÓBIÁS.
Mit is csinálnánk egyebet? nem a Bika-csillagzat alatt születtünk-e?
Mit is csinálnánk egyebet? nem a Bika-csillagzat alatt születtünk-e?
ANDOR.
Bika-csillagzat? Annak jelentése szív és oldal.
Bika-csillagzat? Annak jelentése szív és oldal.
TÓBIÁS.
| Nem, uram: annak jelentése öklelés, ugrándozás. Hadd lássam a kápridat. Ha! magasabban! Ha! ha! pompás! | (El mind.) |
