III. SZÍN.
Olivia kertje.
Sebastián jő.
SEBASTIÁN.
Ez itt a lég; az a dicső nap ott;
E gyöngyöt adta, látom, érzem azt;
S habár bübáj az, a mi megragadt,
De még sem őrület. – Hol Antonio?
Az Elefántnál nem találtam őt;
De ott volt s arról értesültem ott,
Hogy a városban engemet keres.
Tanácsa most arany voln’ énnekem:
Mert bár eszem vitáz érzékeimmel,
Hogy ez nem őrület, csak tévedés;
De a szerencse ily áramlata
Minden fogalmat s példát túlhalad,
Úgy, hogy szeretnék nem hinni szememnek,
S czivódni elmémmel, mely elhitetni
Ne birja vélem, hogy őrült vagyok,
Vagy a kisasszony őrült. De ha az,
Mint kormányozza házát és cselédit,
Mint adhat és fogadhat megbizást
Oly bölcs, nyugodt, szilárd viselkedéssel,
Mint tenni látom?
Cselfogás van itt
Titokban. Ámde itt jön a kisasszony.
Olivia és Egy Pap jönnek.
Ez itt a lég; az a dicső nap ott;
E gyöngyöt adta, látom, érzem azt;
S habár bübáj az, a mi megragadt,
De még sem őrület. – Hol Antonio?
Az Elefántnál nem találtam őt;
De ott volt s arról értesültem ott,
Hogy a városban engemet keres.
Tanácsa most arany voln’ énnekem:
Mert bár eszem vitáz érzékeimmel,
Hogy ez nem őrület, csak tévedés;
De a szerencse ily áramlata
Minden fogalmat s példát túlhalad,
Úgy, hogy szeretnék nem hinni szememnek,
S czivódni elmémmel, mely elhitetni
Ne birja vélem, hogy őrült vagyok,
Vagy a kisasszony őrült. De ha az,
Mint kormányozza házát és cselédit,
Mint adhat és fogadhat megbizást
Oly bölcs, nyugodt, szilárd viselkedéssel,
Mint tenni látom?
Cselfogás van itt
Titokban. Ámde itt jön a kisasszony.
Olivia és Egy Pap jönnek.
OLIVIA.
Ne ítéld meg sietségem’. Ha tán
Helyesled, e szent emberrel s velem
Jer a szomszéd kápolnába, hogy ott
Előtte s a szentelt hajlék alatt
Hűségedről adj biztos zálogot,
Hogy kétkedő és féltékeny szivem
Nyugalmat érjen: ő titkolja, míg
Magad közhírré tenni nem javallod;
Nászünnepünket majd megtartjuk akkor
Rangom szerint. Nos, hát mit szólasz ehhez?
Ne ítéld meg sietségem’. Ha tán
Helyesled, e szent emberrel s velem
Jer a szomszéd kápolnába, hogy ott
Előtte s a szentelt hajlék alatt
Hűségedről adj biztos zálogot,
Hogy kétkedő és féltékeny szivem
Nyugalmat érjen: ő titkolja, míg
Magad közhírré tenni nem javallod;
Nászünnepünket majd megtartjuk akkor
Rangom szerint. Nos, hát mit szólasz ehhez?
SEBASTIÁN.
E szent emberrel és veled megyek,
S hűséget esküvén, hű is leszek.
E szent emberrel és veled megyek,
S hűséget esküvén, hű is leszek.
)
OLIVIA.
Vezess tehát, atyám. Oh vajha még
Vezess tehát, atyám. Oh vajha még
| E tettemet fénynyel nézné az ég! | (El mind.) |
