Hazai tükör
Hazai tükör
A Hazai tükör (1953) újabb kísérlet a Tamási-regények határainak további tágítására. Ifjúsági regény; igényében, megvalósulásában talán a legnagyobb egész ifjúsági irodalmunkban, Móricz Zsigmond Légy jó mindhaláligja közelébe érő. Az 1831–52-es esztendőkről beszél, 48 nagy idejét mutatja be Erdélyben, "amidőn érleltük a szabadság magját". Tamási szívében nevelt szavakkal köszönti a szabadság hajnalát: lelke nemcsak az idillre, de a jövendővel megtelő világra is visszhangzik. 706Hőse, Madár Vince, a szabadságharcban résztvett diák, bujdosó magányában írja meg emlékezéseit, 1854-ben – okulásul a jövendő nemzedéknek. "A csend a földtől az égig ér, a jövendő pedig a tavasszal együtt alszik a hó alatt." Innen visszanézve lebbenti fel az elmorzsolódott évekről a fátylat, beszéli el gyermekkora nyugtalan meséit, az ifjú szív dobbanásait és a bajnoki harcok fényes napjait. Történeti regénynél kissé különös forma a visszaemlékezés – Tamási maga krónikának nevezi művét –, némi elégikus borongást kölcsönöz az írásnak. A krónikaforma nagy szabadságot ad az anyag kiválasztásában s egyben az írót történeti hűségre kötelezi; megköveteli a levegős-lirizálás kirekesztését. Erdély mozdulását írja Tamási – a népéletből, deákok, tanárok, politikusok sokaságából, Bolyai, Bem József és Gábor Áron emelkedik föl – s törekszik érzékeltetni a magyar és egyetemes emberi haladás összefüggéseit; a könyv sok szép helyén a hazai dolgok hangjai összefolynak a nagyvilág morajlásával. Erdély hegyei közé be-bevilágítanak az európai forradalmak fényei. A történelmien látó szemlélet teszi lehetővé a 48-as Erdély nemzetiségi kérdéseinek eredményes művészi ábrázolását. Tamási Áron kezdettől komolyan kereste a szerencsés igéket, amelyek jegyében a román és a magyar nép békében élhet. Most találta meg teljesen. Nagy történelmi tisztánlátással mutatja meg, hogy közös a két nép élete, egy a sorsuk, közös a feladatuk.
A történeti regény nem a legkedvesebb műfaja Tamási Áronnak, de a realizmus útján ebben a műfajban is jeleset tudott alkotni: históriai távlatú, csillogó meséjű és gazdag költőiségű történeti regényt.
