Péld 16.
Péld 16.
Péld 16,1
A szívben meghányni-vetni - ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre.
Péld 16,2
A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra.
Péld 16,3
Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak.
Péld 16,4
Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is, a balsors napjára.
Péld 16,5
Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá: nem marad büntetlen!
Péld 16,6
Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.
Péld 16,7
Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele.
Péld 16,8
Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán.
Péld 16,9
A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja.
Péld 16,10
Ami a király ajkát elhagyja, az az Isten szava, amikor igazságot szolgáltat, nem téved.
Péld 16,11
A mérleg és serpenyője az Úrra tartozik, a tarsolyban minden súly az ő műve.
Péld 16,12
Utálat a királyok előtt az igaztalan cselekedet, mert az igazságosság a trónja szilárdsága.
Péld 16,13
Az igazságos ajak tetszik a királynak, azt szereti, aki egyenesen beszél.
Péld 16,14
A király haragja a halál hírnöke, de a bölcs férfiú lecsillapítja.
Péld 16,15
Ha a királynak ragyog az arca, életet jelent, a kegye olyan, mint a tavaszi esőfelhő.
Péld 16,16
Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat, okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél.
Péld 16,17
A rossznak kerülése az igazak útja, aki vigyáz az útjára, az megtartja életét.
Péld 16,18
Összeomlás előtt kevélység a hírnök, felfuvalkodottság jár a bukás előtt.
Péld 16,19
Jobb a szerényekkel alázatban élni, mint a gőgösökkel zsákmányon osztozni.
Péld 16,20
Jól megy a sora annak, aki hallgat az intő szóra, jó sora van annak, aki az Úrban bízik!
Péld 16,21
Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást.
Péld 16,22
A tudás élet forrása birtokosának, a balgák büntetése meg balgaság.
Péld 16,23
A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja.
Péld 16,24
A barátságos beszéd méznek folyása, édes a léleknek, üdülés a testnek.
Péld 16,25
Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis a halálba visz.
Péld 16,26
A munkásnak javára szolgál az éhsége, mert munkára ösztönzi a szája.
Péld 16,27
Az elvetemült ember vészt ás ki, ajkai perzselnek, mint a tűz,
Péld 16,28
Veszekedést szít a ravaszkodó ember, a barátok közé is éket ver a pletykás.
Péld 16,29
Az erőszakos ember elcsábítja társát, és a balszerencse útjára vezeti.
Péld 16,30
Aki hunyorít szemével, fondorlaton töpreng, s aki összenyomja ajkát, kész a gonoszsággal.
Péld 16,31
Ékes koszorú a fehér hajkorona, az igazságosság útján található.
Péld 16,32
Jobb a béketűrő, mint a harcias hős, a magán uralkodó, mint aki elfoglal egy várost.
Péld 16,33
A sorsot ölbe vetik, de minden döntés az Úrtól származik.
