Pázmány Péter után:
Pázmány Péter után:
Aggnő-beszéd.
Aggszó, de igaz.
Aggszó szerint: egyféle állatnak sem jó az első kölyke.
A hamisságot hamisságnál egyébbel senki be nem boronálhatja.
Ajtó közé nem teszem ujjomat.
A ki szurkot forgat, megmocskolja kezét.
Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez.
Az ő agyveleje sem uborka.
Azt sem tudja: hány foga van.
Álomhüvelyező hazug.
Bokorból kiugrott nem tudom ki.
Boldogok azok, kiknek kezében kacsók.
Büzbe keverni.
Csak abban nem egyesülhetnek: ha a szénát kaszával kaszálták-e, vay ollóval ollólták.
Csak a part malját turbokolja.
259Csonttal üti bokáját.
Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tüzbe.
Csuda, ha félszemére eleget aludt.
Egymás gubáját hurczolják.
Elvéti a lépést.
Elvéti az ugrást.
Emlékezik kígyó farka vágásárul.
Egy pórázon futnak.
Én velem el nem hiteted, hogy gyomorból szólasz.
Érti az, kinek feje nem koszos.
Farkasnyakat vonszanak egymással.
Fának haszna gyümölcsén tetszik meg.
Fülét sem fogják a dolognak.
Hagyd alább, jó szász.
Hamar nő, ragadós is a bojtorján.
Ha nem észszel, kézzel.
Ha szábla szakadja, pálcza megvágja.
Hol tüzet gyujtanak, füsti megy kivül is.
Igen evez róka farkával.
Igen fen kezdesz heázni, elszédül agyad.
Inkább megtetszik mocsok egy tiszta ruhán, hogy sem a fazékon.
Jaj mi nehéz azt észre hozni, a kinek Isten okosságot nem adott.
Kifogták a délczegből.
Kinek feje nem kócsagos, érti.
Kin vagyon a farka.
Ki lovat veszen, a féket is vele veszi.
Kimutatta, mint majom a menyasszonyságát.
Kitetszik füle a rókának.
Kordéra mondani.
Könnyü a borból eczetet csinálni, de az eczet borrá nem változik.
Külön nótát fúj.
Levonták orráról az erszényt.
Lóbőr a szekernye.
Maga fejére csinál sulykot.
Magának van, mint az özvegy ürge.
Markában kapták czigányságát.
Megcsuszamodik ajaka.
Mihelyt a csipát kitörlik szemeikről.
Mind egy lében sóznak.
Nagy árkot ásál, nagy a szökellője.
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas.
Nagyot kötök mellé.
Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja.
Nem fér a fogára.
Nehéz a dér a békának.
Nem csekély vizben tapogat.
260Nem mindjárt bugyan, mihelyt párállik a pattantyu.
Nyakát szakitja.
Reá törli keze szenyét.
Róka vágott farka.
Sapkát cserél süvegen.
Sem irek, sem szelenczéjek, mégis borbélylyá tették magokat.
Sok rókalyuka van.
Szaladj farkas, inadban az igazság.
Szalma kopja.
Szófiabeszéd, aggnőrege.
Telle, tulla! tedd fel az okulárt.
Tőrrel, paizszsal vitat.
Vakon fú, mint a bial.
Vergődünk, mint hal a harasztban.
Vonszák egymáson a gubát.
