1987 első felének eseménynaptára
1987 első felének eseménynaptára
Január 1. – Új gazdálkodási rend lép életbe a szovjet iparban: a vállalatok jelentős része maga dönthet a nyereség felhasználásáról. – Srí Lanka északi részén a legerősebb tamil szakadár szervezet bejelenti, hogy irányítása alá vonja a helyi közigazgatási ügyeket a Dzsaffna-félszigeten. – Kivonul Dél-Afrikából a világ legnagyobb olajtársasága, az Exxon.
Január 2. – Az Egyesült Államok elnöke visszavonja a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a Romániával, Nicaraguával és Paraguayjal folytatott kereskedelemben.
Január 3. – Az afgán párt és állami vezetés féléves tűzszünetet hirdet a rendszerellenes erőkkel folytatott fegyveres harcban. – Pekingben megnyílik a részvénypiac.
Január 5. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a KB titkára Kabulban az SZKP támogatásáról biztosítja az afgán vezetés nemzeti megbékélési politikáját. – Pekingben egyetemi diákok nyilvánosan elégetik a kommunista párt központi lapjának azon számait, amelyek a burzsoá liberalizmus szekértolóinak nevezték az elmúlt időszak diákmegmozdulásainak szervezőit.
Január 6. – Lengyelország bejelenti, hogy 1987-ben sem tud eleget tenni kamatfizetési kötelezettségének, nyugati adósságállománya az év végére meghaladja a 35 milliárd dollárt.
Január 7. – A francia légierő radarberendezéseket bombáz a Csád Köztársaság északi részének legfontosabb repülőterén, amelyet líbiai támogatást élvező fegyveresek ellenőriznek.
Január 8. – Prágában közzéteszik a gazdasági mechanizmus átalakításának elveiről szóló dokumentumot: a terv szerint növelni kell a vállalatok önállóságát Csehszlovákiában.
Január 9. – Iráni csapatok átfogó offenzívát indítanak Bászra iraki nagyváros ellen: néhány nappal később 10 kilométernyire megközelítik a kikötővárost. – Dél-Afrikában tovább szigorítják a sajtócenzúrát: tilos olyan riportok vagy hirdetések közzététele, amelyek kedvező színben tüntetik fel a betiltott szervezeteket. – Nicaraguában kihirdetik az új alkotmányt, amelyet a nemzetgyűlés az előző év november 19-én hagyott jóvá. A többpártrendszer bevezetésére és a vegyesgazdaságra vonatkozó rendelkezéseket az életbe lépés napján felfüggesztik az országot fenyegető külső és belső veszély miatt. – Romániában tárgyal Norodom Szihanuk, a kambodzsai kormányellenes erőket tömörítő koalíció elnöke.
Január 10. – Nakaszone Jaszuhiro személyében először látogat japán kormányfő az NDK-ba, Lengyelországba és Jugoszláviába.
Január 11. – A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója, Hans Blix ismét a Szovjetunióba utazik és megnézi a csernobili atomerőművet és környékét. – Átrendezik a nyugat-európai pénzügyi rendszert, az EMS-t: az NSZK márkát és a holland forintot 3, a belga és a luxemburgi frankot 2%-kal felértékelik.
Január 12. – Rómában tárgyal 3 napon át Wojciech Jaruzelski lengyel államfő, a LEMP KB első titkára; fogadja II. János Pál pápa is.
Január 13. – Budapesten ismeretlen tettes fegyveres merényletet követ el Enrique Parejo Gonzalez kolumbiai nagykövet ellen. Életét sikerült megmenteni. Az akció mögött valószínűleg a kolumbiai kábítószer-maffia áll. – Kazahsztánban a szovjet rendőrség kábítószer-termelő hálózatot göngyölít fel, 43 személyt letartóztatnak.
Január 14. – Ausztriában kormánykoalíciót alakít az Osztrák Szocialista párt és a Néppárt. Franz Vranitzky szocialista párti politikus a kancellár, helyettese és egyben külügyminiszter Alois Mock, a Néppárt elnöke. – A Szovjetunióban lehetővé teszik, hogy a vegyesvállalatok külföldi tulajdonosai a 30%-os nyereségadó kifizetése után profitjukat tetszés szerinti valutában kivihessék az országból.
Január 15. – Először tartanak hivatalos szakértői megbeszéléseket a kapcsolatok kialakításáról a Szovjetunió és a Közös Piac képviselői. – Chilében 14 évi szünet után ismét engedélyezik a politikai pártok működését.
Január 16. – Lemond a Kínai KP főtitkára, Hu Jao-pang; ügyvezető főtitkárrá Csao Ce-jang miniszterelnököt választja meg a párt politikai bizottsága. – A külföldi politikusok közül elsőként Havasi Ferencet, az MSZMP KB titkárát fogadja Csao Ce-jang. Havasi Ferenc pekingi látogatásának befejeztével Tokióban is megbeszéléseket folytat, többek között Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel.
Január 17. – Egyidejűleg tárgyal Pakisztánban Anatolij Kovaljov szovjet és Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes. A megbeszélések fő témája az afganisztáni helyzet. – Bejrútban két NSZK-beli üzletembert rabol el a Hezbollah nevű Irán-barát terrorszervezet.
Január 19. – Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter kijelenti: a Szovjetunió kész kizárólag hagyományos fegyverzetre támaszkodva átszervezni hadseregét, feltéve, hogy a többi nukleáris hatalom szintén ezt teszi. – Romániában – a kemény télre hivatkozva – erősen korlátozzák az áramellátást és az ország nagy részén megtiltják a magánautók használatát.
Január 20. – Először tárgyal Moszkvában magasabb rangú szaúd-arábiai politikus, Hisam Nazer olajügyi miniszter személyében. A Szovjetunió megígéri, hogy – akárcsak az OPEC-tagállamok többsége – visszafogja olajexportját. – Libanonban elrabolják Terry Waite-et, aki az anglikán egyházfő megbízottjaként közvetített csaknem egy éven át a Libanonban fogva tartott túszok ügyében. – Osloban magyar–norvég külügyminiszteri tárgyalásokat tartanak.
Január 21. – Brazília megállapodik a hitelező nyugati kormányokkal 4,12 milliárd dollárnyi adósság átütemezéséről.
Január 22. – Kínában felmentik tisztségéből a tudományos akadémia elnökét és alelnökét; a burzsoá eszmékkel szembeni engedékenységet vetik szemükre. – Varsóban 2 napos tanácskozást tartanak a szocialista országok testvérpártjainak ideológiai és külügyi titkárai.
Január 23. – A lengyel Szakszervezetek Országos Képviselete visszautasítja a kormány nyugdíjtervezetét, mert az szerintük nem oldja meg a nyugdíjrendszer ellentmondásait és elodázza a törvény átfogó reformját. – India csapatokat von össze a pakisztáni határon, miután Pakisztán is megerősítette csapatait a határtérségben.
Január 24. – Bejrútban három amerikai és egy indiai egyetemi tanárt ejtenek túszul terroristák. Ezzel 25-re nő a Libanonban elrabolt külföldi állampolgárok száma.
Január 25. – Az NSZK-ban országos parlamenti választásokat tartanak. Helmut Kohl kancellárral az élen ismét a keresztény-liberális koalíció maradhat hatalmon. – Izraeli kormányértesülés szerint mégis él Josef Mengele náci tömeggyilkos. Tel-Avivban közlik, hogy Mengele Paraguayban tartózkodik.
Január 26. – Kuvaitban tart csúcsértekezletet az iszlám világ. Jelen van Mubarak egyiptomi elnök is, az iraki, az iráni, a marokkói és a líbiai államfő azonban nem vesz részt az iszlám csúcson.
Január 27. – Az SZKP KB ülésén Mihail Gorbacsov főtitkár gyökeres fordulatot sürget a gazdasági életben és felfedi az elmúlt időszak súlyos hibáit. Felmentik PB-tagsága alól Gyinmuhammed Kunajevet, és nyugállományba vonul Mihail Zamjanyin KB-titkár. A Politikai Bizottság póttagjává választják A. N. Jakovlevet, a Központi Bizottság két új titkára: N. N. Szljunyikov és A. Lukjanov. – Ronald Reagan amerikai elnök elismeri saját felelősségét az iráni fegyverszállítások ügyében. – Önálló szervezetet hoznak létre az afrikai olajtermelő országok.
Január 28. – Az Európa Parlament határozatban sürgeti a közös piaci tagállamok vezetőit, hogy normalizálják viszonyukat a KGST-vel.
Január 29. – A Közös Piac és az Egyesült Államok megállapodik a Washingtonnak fizetendő kártérítésről, amiért Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozásával bizonyos amerikai mezőgazdasági termékek eladóit veszteség érte Nyugat-Európában.
Január 30. – Az amerikai elnök Jack Matlockot nevezi az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetévé.
Február 1. – Albániában parlamenti választásokat tartanak; az egész országban mindössze egyetlen személy szavaz a demokratikus front jelöltjei ellen.
Február 2. – A Fülöp-szigeteken a lakosság túlnyomó többsége népszavazáson fogadja el az új alkotmányt, amely szerint a hadseregnek távol kell tartania magát a politikától. – Betegségére hivatkozva lemond az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója, William Casey. – Az Egyesült Államok visszavonja a kedvezményes fegyvervásárlás lehetőségét Új-Zélandtól, miután annak kormánya megtiltotta a nukleáris fegyvereket hordozó amerikai hadihajók kikötését országa partjainál.
Február 3. – A Szovjetunió felfüggeszti másfél éve vállalt atomkísérleti moratóriumát, miután az Egyesült Államokban újabb nukleáris robbantási kísérletet hajtanak végre. – Salvatore Formica olasz külkereskedelmi miniszter moszkvai tárgyalásain megállapodást írnak alá egy hűtőszekrényeket gyártó vegyesvállalat létrehozásáról, amelynek évi termelési értéke 0,5 milliárd dollár lesz.
Február 4. – A szovjet repülőgépipari miniszter szovjet vadászgépek indiai gyártásának lehetőségeiről tárgyal Delhiben. – Washingtonban bejelentik: felülvizsgálják a fejlett technológia exportját korlátozó rendelkezéseket, mert azokat túl szigorúnak tartják. – India és Pakisztán megállapodik a kölcsönös csapatvisszavonásról a határtérségből.
Február 5. – A legmagasabb rangú szovjet vezetőkkel tárgyal Moszkvában több befolyásos amerikai személyiség, köztük Henry Kissinger és Cyrus Vance volt külügyminiszterek. – A szovjet televízió egyenes adásban közvetíti a Szojuz-TM-2 űrhajó Föld körüli pályára bocsátását.
Február 6. – Afganisztánról tárgyal Moszkvában a szovjet és a pakisztáni külügyminiszter. – Az amerikai külügyminisztérium közli: nem támogatja regionális atomfegyvermentes övezetek létrehozását.
Február 7. – Romániában államtanácsi rendelettel további 2 hónapra korlátozzák a lakossági energiafogyasztást. – Afganisztánban szabadon engednek 1200, rendszerellenes tevékenység miatt bebörtönzött foglyot.
Február 8. – Szovjet–kínai tárgyalások kezdődnek a határkérdések megvitatásáról Moszkvában. A küldöttségeket külügyminiszter-helyettesek vezetik. – Santiago Carillo, a spanyol KP egykori főtitkára új pártot alakít Spanyol Dolgozók Pártja-Kommunista Egység néven.
Február 9. – Franciaország újabb 1000 katonát küld a Csád Köztársaságba.
Február 10. – Öngyilkosságot kísérel meg Robert McFarlane volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a titkos iráni fegyvereladások egyik főszereplője volt. – A Szovjetunióban izgatásért és szovjetellenes propagandáért elítélt személyeket részesít amnesztiában a Legfelsőbb Tanács. A rendelet 140 személyt érint. – Moszkvában tárgyalnak a KGST-országok testvérpártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai. – Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Párizsban átadja Kádár János írásos üzenetét François Mitterrand francia köztársasági elnöknek.
Február 11. – A brüsszeli NATO-központban bejelentik: az Észak-atlanti Szövetség kész nem hivatalos érintkezésbe lépni a Varsói Szerződéssel az európai leszerelés megkönnyítése érdekében. – Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország intézményesített kapcsolatainak kialakításáról tárgyal Brüsszelben Marjai József miniszterelnök-helyettes. – 13 mezőgazdasági termelő ország – köztük Magyarország – felszólítja a Közös Piacot, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy számolják fel az agrárszubvenciókat.
Február 12. – Georges Marchais, a Francia KP főtitkára cáfolja, hogy az FKP válságban van és a pártban tisztogatások folynak.
Február 13. – Moszkvában tárgyal Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. Fogadja őt Andrej Gromiko államfő, aki állást foglalt az iráni–iraki háború politikai rendezése mellett. – A csehszlovák pártlap, a Rudé Právo vezércikke leszögezi: a politikai mechanizmus és az ideológiai munka megújítása nélkül nem lehet sikeresen átalakítani a gazdasági mechanizmust sem.
Február 14. – Moszkvában 80 ország több mint 900 neves közéleti személyiségének részvételével nemzetközi békefórum kezdődik. Az értekezleten részt vesz Andrej Szaharov szovjet fizikus is. – Az Amal nevű libaboni siita fegyveres mozgalom feloldja néhány palesztin menekülttábor fél év óta tartó blokádját.
Február 16. – Vietnamban jelentős kormányátalakítást hajtanak végre: felmentik a nemzetvédelmi és a belügyminisztert, egyúttal létrehozzák a külgazdasági kapcsolatok bizottságát és a tájékoztatási minisztériumot. – A Szovjetunióban bejelentik, hogy a csernobili baleset nyomán elrendelt biztonsági intézkedések következtében 15-20%-kal drágul a szovjet nukleáris energia előállítása.
Február 17. – Magyar–olasz kormányfői tárgyalások Rómában. Lázár Györgyöt fogadja II. János Pál pápa is. – Lengyel–csehszlovák megállapodást írnak alá arról, hogy a határvizek szennyezésével okozott károkat a szennyezést okozó félnek meg kell térítenie.
Február 18. – Amerikai–izraeli csúcstalálkozó Washingtonban. Reagan elnök kijelenti: Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a NATO-n kívül.
Február 19. – Az amerikai kormány feloldja a Lengyelországgal szemben még érvényben lévő gazdasági szankciókat. – Irak bejelenti: 2 hétig szünetelteti a légitámadásokat Irán lakott települései ellen. – Moszkvába érkezik Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, aki az iraki–iráni konfliktus békés rendezése mellett foglal állást. – Brazília 90 napra egyoldalúan felfüggeszti esedékes kamattartozásainak kifizetését. – Az albán parlament alakuló ülésén ismét Ramiz Aliját választják meg az ország elnökévé.
Február 20. – Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő az izraeli rádióban cáfolja, hogy 400 000 zsidó nemzetiségű állampolgár akarja elhagyni a Szovjetuniót.
Február 21. – Pakisztáni–indiai csúcstalálkozó Delhiben. Ziaul Hak és Radzsiv Gandhi megállapodik a határ menti helyzet konszolidálásáról.
Február 22. – Szíria 400 katonát vezényel Nyugat-Bejrútba a síita Amal mozgalom és a baloldali fegyveres csoportok tagjainak szétválasztására. – Moszkvában tárgyal az afgán helyzetről Jakub Han pakisztáni külügyminiszter. – Budapesten Losonczi Pál és Lázár György fogadja a brit Lordok Házának elnökét. Lord Hailsham of St. Marylebone-t.
Február 23. – A Szovjet Írószövetség hatálytalanítja azt a 30 évvel ezelőtti határozatot, amely kizárta a szövetségből Borisz Paszternakot. – Szergej Szokolov marsall, szovjet honvédelmi miniszter közli: az átalakítás programja a hadsereget is érinti.
Február 24. – Hatnapos kongresszust kezdenek a szovjet szakszervezetek. Az elfogadott határozatok támogatásukról biztosítják az SZKP Központi Bizottságának gyorsítást, átalakítást és demokratizálást célzó irányvonalát. – Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese Helsinkiben megbeszélést folytat Mauno Koivisto államfővel és Kalevi Sorsa kormányfővel.
Február 25. – Simon Peresz izraeli külügyminiszter Kairóban kijelenti, hogy támogatja a közel-keleti kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívásának tervét. – Kádár Jánossal folytat megbeszéléseket Budapesten Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnöke.
Február 26. – A Szovjetunióban – másfél évi szünet után – kísérleti atomrobbantást hajtanak végre. – A titkos iráni fegyvereladásokat vizsgáló szenátusi bizottság felelőssé teszi az ügyben Reagan elnököt, továbbá a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a CIA-t. Moszkvában tárgyal Giulio Andreotti olasz külügyminiszter. – Meghal Knut Frydenlund norvég külügyminiszter.
Február 27. – A lengyel kormány a KGST árrendszerének reformját és a szocialista országok közötti vámunió megteremtését sürgeti.
Február 28. – Mihail Gorbacsov bejelenti: a Szovjetunió kész az űrfegyverektől és a stratégiai fegyverrendszerektől függetlenül megállapodni az Egyesült Államokkal az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. – Az amerikai elnök Howard Baker volt szenátort nevezi ki a fehér házi apparátus főnökévé, a lemondott Donald Regan helyére.
Március 1. – Kínában kezd 6 napos tárgyalásokat George Shultz amerikai külügyminiszter. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter délkelet-ázsiai és ausztráliai körútra indul, főként a kambodzsai kérdést vitatja meg vendéglátóival.
Március 3. – Magyarország társszerzőként csatlakozik ahhoz a jugoszláv és kanadai javaslathoz, amely védelmébe veszi az európai nemzetiségi kisebbségek jogait. A javaslat az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utóértekezleten hangzik el. – Olaszországban lemond az ötpárti koalíciós kormány, a következő 2 hónapban több politikus próbálkozik – sikertelenül – kormányalakítással, végül június 14-re rendkívüli választásokat írnak ki. – Irak megállapodik hitelezőivel félmilliárd dollárnyi adóssághányadának átütemezéséről.
Március 4. – Az Egyesült Államok javasolja, hogy a rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket is vegyék számításba az európai nukleáris fegyvereket korlátozó majdani megállapodásban.
Március 5. – Az Egyesült Államokban életfogytiglani börtönre ítélik Jonathan Pollard-t, aki az Egyesült Államok legféltettebb katonai titkait szolgáltatta ki Izraelnek.
Március 8. – Magyarországon kezd 3 napos látogatást Sir Geoffrey Howe, brit külügyminiszter; kulturális és beruházásvédelmi megállapodást ír alá magyar partnereivel.
Március 10. – Adolfo Carero után Arturo Cruz nicaraguai ellenforradalmi vezető is lemond a nicaraguai rendszerellenes csoportokat koordináló szövetségben viselt posztjáról.
Március 15. – Finnországban parlamenti választásokat tartanak. Az eredmény alapján polgári koalíció alakíthat kormányt, a miniszterelnök Harri Holkeri konzervatív politikus. – Az Egyesült Államokban kezd tárgyalásokat Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; találkozik George Bush alelnökkel és George Shultz külügyminiszterrel is.
Március 16. – Török–amerikai megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok további 5 évig használhatja a török területen lévő támaszpontjait. – Japánba látogat Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára.
Március 19. – Csehszlovákiában börtönbüntetésre ítélik azokat, akik felelősek voltak az Odera folyó vizének szennyezéséért.
Március 20. – Az Egyesült Államok újabb repülőgép-hordozó hadihajót irányít a Perzsa-öbölbe, ezzel összesen 7-re emelkedik a térségben cirkáló amerikai hadihajók száma. – Olaszországban terrorista merénylet áldozata lesz Livio Giorgieri, az olasz légierő tábornoka, aki közvetve részt vett az amerikai űrfegyverkezési programban.
Március 21. – A Szovjetunióban leváltják tisztjéből és kizárják a pártból a Zsdanov Hadmérnökképző Akadémia parancsnokát, mert visszaéléseket követett el.
Március 23. – Váratlanul lemond a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, a 73 éves Willy Brandt, aki 23 éven át volt az SPD vezetője. – Kína és Portugália megállapodik, hogy Makao 1999. december 20-án a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá kerül.
Március 24. – Magyar–szovjet honvédelmi miniszteri találkozó Moszkvában.
Március 26. – Görögország és Törökország riadókészültségbe helyezi hadiflottáját, mert kiéleződik a két ország vitája az Égei-tenger kontinentális talapzatának hovatartozásáról. – A Szovjetunióban – 60 év óta először – csődbe jut egy vállalat. Egy 2000 főt foglalkoztató leningrádi építőipari vállalatról van szó.
Március 28. – Margaret Thatcher brit kormányfő Moszkvában tárgyal; a két ország nézeteltérései fennmaradnak leszerelési kérdésekben, viszont egyezményt írnak alá az űrkutatási együttműködésről.
Március 29. – Lengyelországban ismét drágulnak az alapvető élelmiszerek, emelkedik az energiahordozók – köztük a benzin – ára is.
Március 30. – A pakisztáni légierő két vadászgépe lelő egy afgán utasszállító repülőgépet: 40 ember veszti életét.
Április 1. – A magyar kormány szóvivője és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nyilatkozatban, ill. közleményben utasítja vissza azokat a hivatalos román támadásokat, amelyek soviniszta tézisek fölelevenítésével vádolták a Magyarországon megjelent Erdély története c. háromkötetes munkát.
Április 3. – Az SZKP PB állást foglal amellett, hogy az „új gondolkodásmód” szellemében mélyítsék el a politikai párbeszédet a nyugat-európai országokkal. – A francia külügyminisztérium kiutasít az országból 3 szovjet diplomatát azzal a váddal, hogy státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak. A Szovjetunió hasonlóképpen válaszol. – II. János Pál pápa Chilében a demokrácia szükségességéről beszél az összegyűlt tömegeknek. – Erich Honecker, az NDK államfője országa és Csehszlovákia nevében közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozását javasolja Helmut Kohl NSZK kancellárnak.
Április 4. – Az NSZK kormánya visszautasítja az előző nap közzétett NDK–csehszlovák közös javaslatot.
Április 6. – Szovjet tudósok bejelentik: –23°C-on sikerült szupravezetővé tenni egy különleges összetételű kerámiát. A későbbiekben a hírt hivatalosan nem erősítik meg.
Április 7. – Chaim Herzog személyében először tárgyal izraeli államfő az NSZK-ban.
Április 8. – Leteszi az esküt a magyar alkotmányra Paskai László esztergomi érsek.
Április 9. – A csehszlovák fővárosban kezd tárgyalásokat Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár. – A Varsói Szerződés javasolja a NATO-nak, hogy egy vagy két évre kölcsönösen fagyasszák be a katonai kiadásokat. A NATO visszautasítja az indítványt.
Április 10. – Mihail Gorbacsov Prágában tárgyalásokat javasol a rövidebb hatótávolságú európai atomfegyverek és a hagyományos haderők radikális csökkentéséről.
Április 12. – A magyar kormány áremeléseket jelent be, a többi között a húsra és húskészítményekre, a szeszesitalokra, valamint néhány gépipari fogyasztási cikkre.
Április 13. – Moszkvában szovjet–amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek nukleáris leszerelési kérdésekről. – Erich Honecker NDK államfő visszautasítja a nevére szóló nyugat-berlini meghívást a város fennállásának 750. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre.
Április 14. – Magyar–dán kormányfői tárgyalások Budapesten: Poul Schlüter és vendéglátója, Lázár György szorgalmazza a gazdasági együttműködés új formáinak alkalmazását a két ország kapcsolataiban.
Április 15. – George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai sajtóértekezletén közli: jelentős haladást értek el az európai közép-hatótávolságú rakéták számának csökkentése ügyében.
Április 17. – Argentínában katonai lázadás tör ki, a zendülők néhány nappal később megadják magukat.
Április 18. – Szovjet–amerikai elvi megállapodás arról, hogy a két ország 1-1 nukleáris robbantást hajthat végre egymás területén.
Április 19. – Szovjet–amerikai elvi megállapodás arról, hogy a helyszínen fogják ellenőrizni, betartják-e a közép-hatótávolságú rakéták csökkentéséről kötendő egyezményt.
Április 20. – A Palesztin Nemzeti Tanács algíri ülésén a Szíria-barát palesztin csoportok kibékülnek Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével. – Brit tudósoknak sikerül szintetikus úton AIDS-vírust előállítani.
Április 21. – Kádár János háromnapos látogatásra Svédországba érkezik.
Április 22. – Budapesten tárgyal Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára.
Április 25. – Szovjet–szíriai csúcstalálkozó Moszkvában.
Április 26. – Nacionalista zavargások Jugoszlávia Koszovo tartományában. – Esztergomban beiktatják hivatalába Paskai László érseket.
Április 27. – Egyiptomban a hatóságok bezárják a PFSZ összes irodáját.
Április 28. – A Közös Piac bejelenti: kész tárgyalásokat folytatni a Magyarországgal kötendő kereskedelmi egyezményről. – Az amerikai igazságügy-minisztérium azok közé sorolja Kurt Waldheim osztrák államfőt, akik magánszemélyként nem léphetnek az Egyesült Államok területére.
Április 29. – A kereskedelmi protekcionizmus enyhítéséről tárgyal Washingtonban Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő.
Április 30. – Az MSZMP KB üléséről kiadott közlemény szerint Magyarországon nem javul a népgazdaság egyensúlya, át kell alakítani a vállalati és a személyi adórendszert és módosítani kell a nyugdíjrendszert.
Május 4. – Kurt Waldheim osztrák államfő közli: perelni fogja az amerikai kormányt és a sajtót a múltjával kapcsolatos állítások miatt.
Május 6. – Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus elnöksége.
Május 8. – Budapesten tárgyal Joe Clark kanadai külügyminiszter. – Rakétatámadás ér egy szovjet teherhajót a Perzsa-öbölben.
Május 9. – Repülőszerencsétlenség Lengyelországban. A lengyel légitársaság New Yorkba tartó IL–62-es gépe a felszállás után nem sokkal egy Varsó környéki erdőre zuhan, 183-an vesztik életüket.
Május 10. – Magyar–vatikáni tárgyalások Budapesten. A két állam kapcsolatait vitatja meg Francesco Colasuonno címzetes érsek, pápai nuncius és Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.
Május 11. – Az amerikai IBM cégnél –195 °C-on olyan szupravezetőt állítanak elő, amely minden eddiginél magasabb hőfokon áramot képes továbbítani ellenállás nélkül.
Május 12. – Máltán a választások után a Nyugat-barát politikát folytató Nemzeti Párt vezetője, Fenech Adami az új miniszterelnök.
Május 13. – Magyar–görög külügyminiszteri tárgyalások Budapesten. – Norvégiában az európai nukleáris leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat vitatja meg a NATO nukleáris tervezőcsoportja.
Május 14. – Szovjet–francia kormányfői tárgyalások Moszkvában; a nézeteltérések fennmaradnak a leszerelési kérdésekben.
Május 15. – Washingtonban tárgyal Aczél György, az MSZMP PB tagja. – Budapesten felavatják Raoul Wallenberg szobrát.
Május 16. – A Szovjetunióban olyan új típusú óriás hordozórakétával hajtanak végre sikeres kísérletet, amely indulási súlyát és teherhordó képességét tekintve minden korábbi rakétánál erősebb.
Május 17. – Meghal Káldy Zoltán, a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnöke, a Lutheránus Világszövetség elnöke.
Május 18. – Iraki rakétatámadás egy amerikai hadihajó ellen a Perzsa-öbölben. 37 tengerész életét vesztette.
Május 19. – Budapesten tárgyal Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter. – Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár felajánlja a Szovjetunió ázsiai területein telepített közép-hatótávolságú rakéták leszerelését, ha az Egyesült Államok is felszámolja az ázsiai országokban lévő nukleáris fegyvertárát. Az Egyesült Államok elutasítja a javaslatot. – Befejeződik a 10 napos Cannes-i Filmfesztivál. Az Aranypálma-díjat Maurice Pialat francia rendező a Sátán ege alatt c. alkotása, a zsűri különdíját Tengiz Abuladze szovjet rendező Vezeklés c. filmje kapja meg.
Május 23. – Szovjet–nyugat-európai tárgyalások arról, hogy nyugati műholdakat szovjet hordozórakétákkal juttassanak a világűrbe. – Svájcban tárgyal Várkonyi Péter magyar külügyminiszter.
Május 24. – Japán tudósoknak sikerül lefényképezniük, amint az AIDS-vírus megtámadja az emberi sejtet.
Május 25. – Budapesten parlamenti ünnepségen emlékeznek meg Kádár János 75. születésnapjáról. – Szovjet-román csúcstalálkozó Bukarestben. Mihail Gorbacsov azt hangsúlyozza Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár és államfő előtt, hogy a testvérpártoknak tanulniuk kell egymás tapasztalataiból, a nehézségekkel pedig szembe kell nézni.
Május 26. – A Szovjetunió – nemzetközi környezetvédő mozgalmak többször megismételt kérése után – felfüggeszti a bálnavadászatot.
Május 28. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete berlini ülésén megerősíti az elmúlt hónapok szovjet leszerelési javaslatait és közvetlen tárgyalásokat javasol a NATO-nak.
Május 29. – Egy Cessna típusú nyugatnémet sportrepülőgép száll le a moszkvai Vörös téren. Pilótája a 19 éves Michael Rust Finnországból száll föl és a légi határokat megsértve jut el Moszkváig.
Május 30. – A Szovjetunióban felmentik tisztségéből a légvédelmi erők főparancsnokát a sportrepülőgép ügye miatt. Egyúttal Dmitrij Jazov hadseregtábornokot nevezik ki a szintén felmentett Szergej Szokolov honvédelmi miniszter helyére.
Május 31. – Radioaktív sugárzás okozta betegségben meghal a Csernobilról szóló szovjet dokumentumfilm rendezője, Vlagyimir Sevcsenko.
Június 1. – Pokolgépes merénylet áldozata Rasid Karami libanoni miniszterelnök. – Kádár János Budapesten fogadja Armand Hammert, az Occidental Petroleum nevű amerikai nagyvállalat elnökét. – A Magyar Nemzeti Bank 2%-kal emeli a bankok és a pénzintézetek által igénybe vehető rövid lejáratú hitelek kamatát.
Június 2. – Genfben elkészül a szovjet–amerikai szerződéstervezet első változata az európai telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról.
Június 3. – A Szovjetunióban halálra ítélik az Üzbég Kommunista Párt buharai területi bizottságának volt első titkárát, mert visszaélt hatalmával, korrupciós ügyekbe keveredett. – Lemond az amerikai központi jegybank elnöke, Paul Volcker. Utódjává Alan Greenspant nevezik ki.
Június 4. – Budapesten tanácskoznak a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökei. Sürgetik, hogy növeljék a KGST-országok kutatóinak érdekeltségét a nemzetközi együttműködésben.
Június 5. – Az NSZK kormánya – az érintett európai NATO-országok közül utolsóként – támogatásáról biztosítja a szovjet–amerikai erőfeszítéseket az ún. kettős nullamegoldás érdekében. Európában egyidejűleg szereljék le a szovjet és az amerikai közepes, ill. rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat. – Budapesten a magyar–román kapcsolatokról tárgyal a Román Kommunista Párt két KB-titkára. Emil Bobu és Ion Stolan. Magyar részről kifejtik: a romániai magyarok helyzetének rendezése Románia belső ügye, de ennek nemzetközi és magyarországi kihatásai is vannak.
Június 8. – Ötnapos látogatásra Lengyelországba érkezik II. János Pál pápa. Felkeres több nagyvárost és kétszer is megbeszélést folytat Vojciech Jaruzelski államfővel. – Velencében kétnapos csúcsértekezletet tartanak a 7 legfejlettebb tőkésország állam- és kormányfői. – Magyarországon tárgyal Dzsambin Batmönh mongol államfő, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára.
Június 11. – A NATO-külügyminiszterek reykjavíki ülésükön elvi beleegyezésüket adják a közepes és a rövidebb hatótávolságú európai nukleáris eszközök részleges leszereléséhez. – 19 évi szünet után a Cseh Írók Szövetsége visszaveszi tagjai sorába Bohumil Hrabal világhírű írót.
Június 12. – Ronald Reagan amerikai elnök Nyugat-Berlinben, a Brandenburgi kapunál mond beszédet és javasolja Gorbacsov főtitkárnak: járjon közbe a berlini fal lebontása érdekében. Indítványozza azt is, hogy Berlin két részében közösen rendezzenek olimpiát. – Konzervatív párti győzelem a brit választáson. Margaret Thatcher harmadszor kap bizalmat a kormányalakításra.
Június 13. – Tüntetés és rendbontás Havannában a francia nagykövetség előtt. Előzőleg a kubai fővárosban olyan hírek terjednek el, hogy a francia képviselet vízumokat ad ki az Egyesült Államokba kivándorolni szándékozóknak. Az összegyűltek közül a rendőrök több száz embert őrizetbe vesznek.
Június 14. – 30 év után először legfelső szintű magyar–kínai találkozó Budapesten. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt megbízott főtitkára, kormányfő és Kádár János, az MSZMP főtitkára a pártközi viszony normalizálásáról tárgyal. A megbeszélések eredményeként hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írnak alá. – Parlamenti választások Olaszországban. A parlamenti erőviszonyok nem változnak lényegesen. A kereszténydemokrata és a szocialista párt valamelyest növeli szavazatainak számát, a kommunisták viszont visszaesnek.
Június 15. – Budapesten tárgyal Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A tárgyalásokon a két ország kapcsolatainak erősítése mellett foglalnak állást. A szovjet külügyminiszter közli: a magyar vendéglátók támogatják a szovjet átalakítási folyamatot.
Június 16. – Az Egyesült Államok javasolja a Szovjetuniónak, hogy az egész világon számolják fel a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat. – Egy gyakorlatozó lengyel hadihajó a Balti-tengeren tévedésből lövéseket ad le egy NSZK hajóra. Lengyelország bocsánatot kér a bonni kormánytól. – Izrael vízumot ad egy szovjet konzuli küldöttségnek. A Szovjetunió egyelőre nem fogad hasonló jellegű izraeli delegációt.
Június 18. – Az NSZK-ban büntetőjogi vizsgálatot kezdenek Matthias Rust ellen, aki megsértette a Szovjetunió légterét és a moszkvai Vörös téren szállt le sportrepülőgépével. – A magyar Nemzeti Bank hitelrontásért pert indít a Volkswagen-cég ellen. Vietnamban a 74 éves Vo Chi Cong az új államfő; az új miniszterelnök a 75 éves Phan Hung.
Június 21. – Tanácsi választások a Szovjetunióban. Az új tanácstagok valamivel több mint 50%-a pártonkívüli. Először lehet több jelölt közül választani. – 18 halálos áldozatot követelő terrormerénylet Barcelonában, egy áruházi garázsban. Az ETA nevű baszk szélsőséges szervezet vállalja magára az akciót.
Június 23. – Budapesten ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. A testület meghatározza az aktuálissá vált tagkönyvcsere módját és ütemét, valamint személyi kérdésekről dönt. A személyi változásokat 2 nappal később hozzák nyilvánosságra. Az MSZMP új főtitkárhelyettese: Lázár György. A PB új tagjai: Berecz János és Csehák Judit. A KB új titkárai: Fejti György, Lukács János és Németh Miklós. A budapesti pártbizottság élére Havasi Ferencet választják meg. Az Országgyűlés zárt ülésen az Elnöki Tanács elnökévé Németh Károlyt, miniszterelnökké Grósz Károlyt, új miniszterelnök-helyettessé pedig Horváth Istvánt választja meg. A június 25-i országgyűlési vitában a képviselők – 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodással – elfogadják az 1986. évi állami költségvetés zárszámadását. Medgyessy Péter pénzügyminiszter előzőleg az Országgyűlés hozzájárulását kéri az 1987-re tervezett 43,8 milliárd forintos költségvetési hiány 30 milliárd forintra történő lefaragásához, drasztikus takarékossági intézkedések meghozatalához. Az Országgyűlés ezt, valamint a környezetvédelemről szóló beszámolót is jóváhagyja. Július 2-án az MSZMP KB határozatot hoz a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. A jelenlegi helyzetben – a KB szerint – olyan stabilizációs szakaszra van szükség, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, meg kell állítani az eladósodás folyamatát, meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. Az állásfoglalás támogatja az adó- és árreformot, hosszú távon pedig a bérreformot is. Elismeri, hogy a célok elérése a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával fog járni. A program megvalósítása a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítését igényli – állapítja meg a KB határozata.
Június 25. – A Vatikán az első külföldi állam, amely hajlandó vendégül látni Kurt Waldheim osztrák államfőt. A nyugati világban sok helyütt felháborodást vált ki, hogy János Pál pápa találkozik az osztrák politikussal.
Június 26. – Az SZKP KB nagy vita után határozatot hoz a gazdaságirányítás gyökeres átalakításáról, a vállalatok önállóságának megteremtéséről. A Legfelsőbb Tanács június 29-i ülésén törvényjavaslatot fogadnak el a vállalati reformról és a népszavazás intézményének bevezetéséről is. – Az Egyesült Államok szenátusa határozatban követeli az elnöktől, hogy fél évre függessze fel a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a Romániával folytatott kereskedelemben. A bukaresti kormány tiltakozik.
Június 29. – Áttörés a dél-koreai belpolitikai válság megoldása érdekében; Cson Tu Hvan államfő elfogadja azt a politikai reformtervet, amely lehetővé teszi az ellenzék által évek óta követelt közvetlen elnökválasztásokat és a demokratikus szabadságjogok érvényesülését.
