Az állam szervezete
Az állam szervezete
Az állami szervezeten belül négy nagy csoport létezik – az egész állami szervezet vizsgálata csak mind a négy csoport bevonásával történhet. A felosztás:
1.) Közhatalmi jogosítványokkal rendelkező állami szervek.
2.) Közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező állami intézetek (intézmények), amelyek tudományos, oktatási, egyéb kulturális, szociális, egészségügyi és szervezési feladatot végeznek.
3.) Az állami vállalatok, amelyek termelési-értékesítési feladatot végeznek.
4.) Olyan vegyes jellegű – tehát egyes területeken közhatalmi jogosítványokkal rendelkező, máshol viszont közhatalmi jogosítványok nélküli – szervezetek, mint pl. a fegyveres erők, a fegyveres testületek.
A közhatalmi jogosítványokkal rendelkező állami szervek a szocialista államok többségében – így Magyarországon is – további négy csoportra oszthatók.
Az első csoportba a népképviselet szervei tartoznak; a másodikba az államigazgatás (közigazgatás) szervei; a harmadikba az igazságszolgáltatás-bíráskodás szervei; a negyedikbe a törvényesség védelmének ügyészi szervei.
Az államhatalom legfelső szerve Magyarországon az Országgyűlés, amely az egész állami szervezetet irányítja. Jogköre elvileg korlátlan.
Az Országgyűlés jogosítványait, az egyes ülésszakok között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) gyakorolja. A NET az Országgyűlés tagjaiból alakul, így része a kollektív testület, s egyben államfői intézmény is – sajátos alkotmányos jogokkal.
A különböző területi egységekben választott népképviseleti-önkormányzati ( és államigazgatási) szervek működnek – a tanácsok. Egy részük területi tanács (megyei tanácsok), más részük viszont helyi szerv (a községekben, nagyközségekben, városokban, megyei városokban és a főváros kerületeiben). Budapest Fővárosi Tanácsa különleges helyzetben van. Jellege egyrészt területi (összefogja a fővárosi kerületi tanácsok munkáját), másrészt pedig helyi, lévén Budapest egységes nagyváros.
Az államigazgatási szervek minden szinten alá vannak rendelve a népképviseleti szerveknek – országosan tehát a legfelső államhatalmi-népképviseleti szervnek (Országgyűlés, NET), a területi és a helyi egységekben pedig a területi, ill. a helyi tanácsoknak. Tevékenységüket a szakemberek végrehajtó-rendelkező-szervező-ellenőrző működésként elemzik.
Az államigazgatás csúcsán országos, általános hatáskörrel a Minisztertanács áll, amely kormányzati szervként szorosan együttműködik az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsával a központi állami akarat kialakításában.
Az államigazgatás országos szakszervei a minisztériumok, az Országos Tervhivatal (OT) (elnöke éppen úgy tagja a minisztertanácsnak, mint a miniszterek) és az országos hatáskörű – nem miniszteriális jellegű – államigazgatási szervek (pl.: Központi Népi Ellenőrzési Bizottság [KNEB], Állami Ifjúsági és Sporthivatal [ÁISH], Központi Statisztikai Hivatal [KSH] – és így tovább.
Az államigazgatás területi (tanácsi) általános hatáskörű szervei a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai (a fővárosi tanács vb is), területi szakszervei a megyei tanácsok szakigazgatási szervei (főosztályai, osztályai) és azok a szervek, amelyek országos szakigazgatási szervek irányítása alatt működnek (pl. a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai, a megyei népi ellenőrzési bizottságok – és így tovább).
Az államigazgatás helyi szakszervei a helyi végrehajtó bizottságok szakigazgatásra alakult egységei.
Az igazságszolgáltatási-bírósági szervezet legfontosabb egységei a bíróságok. Ezenkívül az igazságszolgáltatásnak vannak nem bírósági szervei is – ilyenek pl. a vállalati döntőbizottságok vagy a szabálysértések esetén eljáró szervek.
A szocialista törvényesség védelmére külön specializált szervezet működik Magyarországon: az ügyészség. Az ügyészi szervezetnek vannak területi (pl. a megyei, a Fővárosi Főügyészségek), helyi és katonai szervei. Feladatuk az egységes szocialista törvényesség védelme.
