A Magyar Népköztársaság zászlaja
A Magyar Népköztársaság zászlaja
A zászló az állam szuverenitásának legáltalánosabb és legfontosabb jelképe, ezért mondják, hogy a zászló az állam felségjelvénye. Szimbolikus ereje elsősorban a színösszeállításában jelentkezik, ezért a jogi szabályozás gyakran nem a zászlóról, hanem az állami (nemzeti) színekről szól.
A magyar zászlóról ilyen értelemben beszél az Alkotmány. A 68. §. Ugyanis „a Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű”.
Ez a szöveg az 1949-ben elfogadott Alkotmány 1957. évi módosításának terméke. A változás lényege, hogy elhagyta a zászlóról az addig előírt címerhasználatot, mondván, hogy „a zászló az állam nemzeti színekben kifejezett jelvénye és felesleges azt megterhelni a címer külön jelvényével.”
Az 1948. évi XXII. Törvénycikk rendelkezik először egyértelműen arról, hogy az addig használt sárga-fekete színű, „sasos” zászló helyett az állam hivatalos zászlaja a nemzeti trikolór legyen. A törvénycikk tárgyalásakor egyébként Pesten és a vidéki városokban, falvakban egyaránt a magyar címeres trikolor lengedezett.
A piros-fehér-zöld zászló néhány nap alatt a nemzetőrség toborzó lobogója lett. A gyakorlatban azonban nem volt egységes a zászló az ország teljes területén. Az egység megteremtése a törvénycikk – elsősorban szűkszavúsága miatt – alkalmatlan volt, a múltból pedig nem volt pontos rendszabály és tapasztalat. A trikolór a francia forradalomban jelent meg legkorábban a polgári állam szimbólumaként – ott, akárcsak később Magyarországon, kokárdaként használták először, s onnan került át a nemzeti zászlóra.
A középkori magyar zászló egyébként vörös-fehér volt. A zöld szín, szegénydíszként, a 17. században jelent meg először a katonai lobogókon, ám csak Mária Terézia uralkodása alatt kezdték a három színt együtt „magyar színek”-nek nevezni. Szabatos leírás híján a korábbi gyakorlat befolyásolta a zászlókészítőket a szabadságharc lobogóinak megalkotásában 1848-ban. A nemzetőrség, a polgári testületek, s intézmények a ma is használt vörös-fehér-zöld zászlót, a honvédség pedig a magyar hadseregben már korábban is használt vörös és zöld lángnyelvekkel személyezett fehér hadizászlót, végezetül a republikánus alakulatok a vörös színű zászlót nemzeti színű szalaggal átkötve használták.
