Az új bankok
Az új bankok
A legnagyobb új alapítású kereskedelmi bank a Magyar Hitelbank Rt., induló alaptőkéje mintegy 9 milliárd, hitelállománya 200-220 milliárd forint. 23 fiókja van az országban, és mintegy 2000 gazdálkodó tartozik ügyfélkörébe: döntően iparvállalatok. Ezt követi az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 46 fiókkal, mintegy 2200 ügyféllel, döntően a mezőgazdasági gazdálkodók köréből. Alaptőkéje 6,6 milliárd forint. A hitelállomány 140 milliárd forint körüli. A harmadik új kereskedelmi bank a Budapest Bank Rt. 1700 ügyféllel, 18 fiókkal. Ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a bányászat és az energetikai szektor tartozik ide. Alaptőkéje 3 milliárd 750 millió forint, hitelállománya 100 milliárd forint körül van.
A magyar bankrendszerben két további nagyobb kereskedelmi bank is tevékenykedik: a Külkereskedelmi Bank Rt. és az Általános Értékforgalmi és Hitelbank. Ezek a pénzintézetek már 1987 előtt is léteztek: most azonban szélesebb körű tevékenységre kaptak felhatalmazást.
A bankrendszer szerves részét képezik továbbá a kicsiny, specializált pénzintézetek, amelyeket egyebek között az innováció finanszírozására hoztak létre. A lakosságot az állami és a szövetkezeti takarékpénztárak szolgálják ki. Három joint venture (közös vállalati) formában működő vegyes, magyar és külföldi tulajdonú bank is működik Budapesten: a Central-European International Bank (CIB), a Citibank, valamint a Unic Bank. (A CIB , mint offshore pénzintézet, csak devizális műveleteket végezhet, „forintban” nem dolgozhat, tehát mintha nem is magyar területen működne.) Egy-egy osztrák, francia, brit, jugoszláv, olasz és libanoni banknak is van képviselete Magyarországon. E kis létszámú irodák inkább a magyar pénzpiac és gazdaság fejleményeit figyelik, semmint bankügyleteket bonyolítanak le.
Az indulást követő első hat hónapra a vállalatokat, szövetkezeteket központilag szétosztották a bankok között. Szabad bankválasztásra csak 1987. július 1-je után nyílt mód. Az első egy-két évben a bankok mozgástere, beruházásihitel-kihelyezési lehetősége várhatóan mérsékelt lesz. Ennek oka egyrészt az, hogy az előző évekből áthúzódó hitelnyújtási kötelezettségek igen nagy mértékben determinálják az új bankok tevékenységét. Másrészt az induló éveket egyéb tekintetben is a „szoros” szabályozottság jellemzi: magas a kötelező tartalékráta, s a jegybank – az MNB – refinanszírozási hitelei egyelőre 65-70%-át adják a két legnagyobb új kereskedelmi bank forrásainak. A Budapest Bank Rt-nél valamivel kedvezőbb a forrásszerkezet: a kihelyezések mintegy 60%-ára a betétek nyújtanak fedezetet. Itt tehát a betétekhez képest feltétlenül drágább refinanszírozási hitel súlya csak 40% körüli.
A forrásteremtés új módozatainak a felkutatása most elsőrendű feladat valamennyi új banknál, és itt az értékpapír-értékesítés különböző válfajai is számításba jönnek a betétgyűjtés mellett. Az új bankok egyelőre nem kaptak felhatalmazást lakossági betétek gyűjtésére. Így feltehetően továbbra is a kötvénykibocsátás lesz a pénzintézetek fő eszköze, hogy hozzájussanak a lakossági megtakarításokhoz.
