Holdnaptárak
Holdnaptárak
A többi közel-keleti nép – a babilóniai, zsidó stb. – naptárában megmaradt a holdhónap használata. A hónapok akkor kezdődtek, amidőn az újhold után első ízben látszott az alkonyi égen a vékony, tűhegyes holdsarló. A holdhónapok – vagyis a holdnegyedek változásainak – tartama 29,530588... nap; ezt a közel-keleti népek jól megközelítették azáltal, hogy felváltva 29 és 30 naposnak vették a hónapokat. A Metón-ciklusnak megfelelően 19 évükből 7 volt 13 hónapos szökőév, amelyet hol két-, hol háromévenként tartottak.
Látjuk, hogy a fő csillagászati időköröket – nap, holdhónap és napév – azért olyan nehéz egységes időszámítási rendszerbe foglalni, mert összemérhetetlenek, vagyis nincsenek meg egymásban egész számszor, hanem hányadosuk olyan számot alkot, amelynek tizedes tört jegyei a végtelenbe nyúlnak.
De az ember maga is bonyolította dolgát. Létrehozta a mesterséges időkört, a hetet. Hogy miért tüntette ki épp a hetes számot? Ennyi egész nap telik el két szomszédos holdnegyed – pl. első negyed és holdtölte – között. De közrejátszhatott a régiek 7 bolygója is (Nap, Hold és az 5 szabad szemmel látható bolygó: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz); erre utal, hogy a legtöbb európai nyelv napelnevezéseiben felismerhetők e bolygók nevei. A hét ugyan kerek 7 egész napot tartalmaz, de nincs meg egész számszor sem az évben (52,177457...), sem a holdhónapban (4,218655...).
A hét napjait régóta szoros szálak kötik a mindennapi és a vallási élet mozzanataihoz. Ezt bizonyíthatja a Bibliában olvasható ún. teremtéstörténet 6 munkanapja és 1 pihenőnapja. A keresztény népek a vasárnapot, a zsidók a szombatot, a mohamedánok pedig a pénteket tekintik szünnapjuknak. Voltak szerencsés és szerencsétlen napok, emléknapok, böjtnapok, felsorolni sem lehetne az egyes napok jelentőségét a különféle népek, vallások életében, szokásaiban.
A 7. században fellépett Mohammed, az iszlám megalapítója valószínűleg nem értette, hogy a holdnaptárt használó népek éve miért 12 hónapos egyszer, s miért 13 hónapos másszor. Mint teljhatalmú próféta elrendelte, hogy az iszlám követői csak 12 hónapos éveket használjanak. Így azokban az országokban, ahol az iszlám az államvallás, a 12 holdhónapos éveket használják legalábbis a vallási életben. De ez az év – mint láttuk – kb. 11 nappal rövidebb a napévnél. Az ünnepek – köztük az újév – minden évben ennyi nappal előbbre kerülnek. A mohamedán újév 33 napéven belül végigvándorol az év minden szakán, és közben 34 olyan év telik el, amelyben csak 12 holdhónap van. Így egy tulajdonképpen 64 éves mohamedán 66 évesnek mondja magát, mert életkorát rövidebb időegységekkel méri, mint az általunk használt napév. A böjti hónap, a Ramadán 1989-ben még április–májusra esik, de néhány év múlva februárra, majd januárra tolódik. A jobbára szubtropikus éghajlati övben élő mohamedán népeket ez nemigen zavarja, hisz az évszakok náluk nem válnak el olyan élesen egymástól, mint nálunk, a mérsékelt égövben. Csak arra kell ügyelniük, hogy a hónapok kezdete ne csússzon el a Hold újhold utáni első láthatósági napjától. Ezért 30 mohamedán éven belül az utolsó hónap 19 alkalommal 29 és 11 alkalommal 30 napos. Ezáltal a naptári hónapok kb. 2500 évig egy napon belüli hibával követik a holdváltozásokat, a természet holdhónapjait.
A tiszta holdhónapokból álló rövidebb éveket használó keleti államok is kénytelenek alkalmazkodni a velük nemzetközi – utazási, postaforgalmi, kereskedelmi – kapcsolatokban álló népek és országok időszámítási rendszeréhez, és pl. a napilapok az ezek szerinti dátumokat is feltüntetik. Egyiptomban még bonyolultabb a helyzet, mert az ott élő kopt keresztények, akik magukat a régi egyiptomi nép leszármazottainak mondják, az óegyiptomi – ünnepi – naptárt használják. Az ő naptárukban tehát tizenkét 30 napos hónapból és 5 – szökőévekben 6 – kiegészítő napból áll az év.
