Kell-e új naptárreform?
Kell-e új naptárreform?
A Gergely-naptár évének hossza megnyugtatóan hosszú ideig biztosítja az időszámítási rendszer és a napév, a természet évének együttfutását.
Ezért ezt a naptárt a maga szökőszabályával csillagászati szempontból véglegesen elrendezett időbeosztási rendszernek tekinthetjük.
Mégis: az év első fele nem azonos hosszúságú az év második felének ugyancsak 6 hónapjával. Még a 3-3 hónapos negyedévek sem állnak azonos számú napokból. Változó a hónapok hossza – gondoljunk csak a 31 napos társai között megbúvó 28 napos februárra. Erősen változik a hónapok munkanapjainak száma – még ha figyelmen kívül hagyjuk is a rögzített vagy mozgó ünnepnapokat. Mindezekért aztán sem a havi, sem a negyedévi-félévi termelési, születési és más statisztikai adatok nem hasonlíthatók össze közvetlenül.
A múlt századtól erősödött fel a tökéletesebb naptár megalkotásának és bevezetésének gondolata. Századunkban a Népszövetség, majd a II. világháború után az UNESCO egyik bizottsága foglalkozott – és foglalkozik – a naptárreform kérdéseivel. A tárgyalás alatt álló több száz naptártervezet között vannak mérsékeltek. Ide tartozik pl. az, amely csak az eredeti rendet kívánja visszaállítani az Augustus Octavianus által megzavart Julius Caesar-féle naptárban. A legradikálisabbak kerek 4 hétből, azaz 28 napból felépített 13 hónapból álló évek használatát javasolják. De 13 × 28 csak 364 nap, ezért 1, szökőévben 2 olyan napot adnának az évhez, amelynek nem lenne neve, vagyis dátumszerű száma és heti napja. Így olyan öröknaptár állna elő, amelyben minden év azonos lenne a többivel, sőt a hónapok is mindenben megegyeznének. A 13-as szám azonban törzsszám, ezért nem lenne egész számú hónapból álló félév és negyedév.
