Akik elfogadták, és akik nem
Akik elfogadták, és akik nem
Európa katolikus államainak nagy része még abban az évben elfogadta és bevezette a Gergely-naptárt. Magyarország 1587-ben tért át használatára. Ebben az évben október 21. után nem 22., hanem november 1. következett.
A protestáns országok és fejedelemségek csak hosszabb megfontolás után vették át a pápa által elrendelt reformot. Németország protestáns tartományai 1700-ig halasztották az áttérést. Anglia habozása 1752-ig tartott. Náluk ugyanis addig nem január 1-jével, hanem régi hagyományok szerint március 25-ével kezdődött az év. A januári évkezdetre való átállás tehát azt jelentette, hogy az az év 63 nappal megrövidül. Ehhez járult még a Julián-naptár addigra 11 napra nőtt eltérésének eltüntetése, vagyis Angliában az 1752-es év csak 271 napos volt, hiszen 94 nappal kellett megrövidíteni. A nép zúgolódott, azt követelték a kormánytól, hogy adja vissza az „ellopott” 3 hónapot.
A fiatal Szovjetunió – Lenin javaslatára – már megalakulása első hónapjaiban áttért a világszerte elfogadott Gergely-naptár használatára. Akkorra a Julián-naptár hibája már 13 napra nőtt. Lenin rendeletére 1918. január 31. után február 14. következett. A görögkeleti – ortodox – egyház azonban ma is az eredeti Julián-naptár szerint számítja ünnepeit.
A 13 napos ugrásnak van egy érdekes következménye: az egykori fővárosban. Petrográdban 1917 október 25-én győzött a fegyveres felkelés a Julián-naptár szerint. Szerte a világon akkor már november 7-ét írtak. Így került át a Gergely-naptár átvétele után az október 25-i emléknap november 7-re.
Románia 1919-ben, Görögország 1921-ben, Törökország pedig 1925-ben követte a többi állam példáját A távol-keleti államok közül Japán már 1873-ban. Kína a császárság megdöntése után, 1911-ben vette át a Gergely-naptárt. Nemzetközileg ma már kivétel nélkül minden állam ezt a naptárt használja.
Indiában 1957-ig nagyon sokféle naptárt használtak. Akkor egységesen az ún. Szaka-naptár használatára tértek át, amelynek évében a 2–6. hónap 31. a többi 30 napos. Az első hónap csak szökőévekben kap egy 31. napot. Az év a tavaszi napéjegyenlőség napjával kezdődik.
A zsidó ünnepi (egyházi) naptár holdhónapokat használ. A Metón-szökőciklus 19 évén belül minden 3., 6., 8., 11.,14., 17. és 19. év 13 holdhónapos szökőév. Újév az őszi napéjegyenlőség utáni újholdkor van.
A Távol-Keleten – Kínában, Vietnamban – a holdnaptárat használják. Az ún. holdújév idejét az szabja meg, hogy a Nap mikor lép a Kutya (kb. a mi Vízőntönk) jegyébe, és az utána következő újholdkor van újév. Ez mindig január 21 és február 20. közé esik.
