BURMA
BURMA
Burmai Unió Szocialista Köztársasága
Pyidaungsu Socialist Thammada Myanmć Naingngandaw (burmaiul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 675476 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: D- és DK-Ázsia között, a Bengáli-öböl partján. Szomszédai: India, Banglades (Ny), Kína, Laosz, Thaiföld (K). Felszín: É-on, K-en és Ny-on értékes erdőkkel borított, 3000–5000 m magas hegyvonulatok zárják körül az Irrawaddy alföldjét és a szavannás fennsíkot. Legmagasabb pont: Hkakabo Razi (5881 m). Legjelentősebb folyók: Irrawaddy, Salween, Chindwin.
Népesség: Lakosság (*1984): 37610000. Életkor szerint: 0–14: 41,2%; 15–59: 52,8%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 55/km2. Etnikai csoportok: burmai 68%; karen 7%; shan 6%; rakhin 4%. indiai, kínai. Nyelvek: burmai (hiv.), angol, tamil, hindi, kínai, shan, karen. Vallások: buddhista 85%, törzsi vallású 13%, mohamedán 3%, hindu 2%, keresztény. Városi lakosság: 29%. Főváros: Rangun (Rangoon) (1985): 2458712. Városok (1985) : Mandalay 532895; Bassein 336000; Henzada 284000.
Államforma: szocialista köztársaság. Államfő: Maung-Maung. Kormányfő: U Maung Kha (szül.: 1917. nov. 2.). Nemzeti ünnep: jan. 4.
Gazdaság: Pénznem: kyat (1988. jún.: 6,79 = 1 USD). GNP (1985): 7,08 Mrd USD. GNP/fő (1985): 190 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 3,8%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1984): 2,5. Fogyasztói árváltozások (1986): 9,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%; ipar 12%. Export (1985): 315 M USD. Főbb exportcikkek: rizs, teak- és egyéb fa, nyersgumi, érc. Főbb exportpartnerek: Svájc 12%, Szingapúr 10%. Import (1985): 283 M USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, vegyipari termék, fém, energia, papír. Főbb importpartnerek: Japán 34%, Egyesült Államok 12%, NSZK 9%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4438 km. Közúti hálózat (1985): 23097 km; ebből burkolt: 3923 km. Gépjárművek (1980): személygépkocsi: 43000; egyéb gépjármű: 44000. Főbb kikötők: Rangun, Sittwe, Bassein. Hírközlés: Tv (1985): 20000. Rádió (1985): 3 M. Telefon (1985): 55935. Napilap (1985):14/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 53,4; nők: 56,7 év. Születés (1985): 37,9‰. Halálozás (1985): 12,7‰. Népességnövekedés (1985): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 96,0‰. Kórházi ágyak (1985): 26019. Orvosok (1985): 10031. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 4660.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 78%. Iskolakötelezettség: 4 év.
1948-ban Burma úgy válik el Nagy-Britanniától, hogy minden kedvezményes kapcsolatról lemond. 1973-ban új alkotmányt fogadnak el, 1974-ben véget ér a katonai vezetés, és az ország egypártrendszerű szocialista köztársaság lesz. Az 1985. okt.-i választásokon is a másfél millió tagot felsorakoztató Burmai Szocialista Programpárt kap meg minden parlamenti helyet. A soknemzetiségű, máig is magába zárkózó országban a kormánycsapatok csak 1987 elejére hódítanak vissza területeket a fegyveres gerilláktól, akik a mák-, vagyis az ópiumtermelést is ellenőrzik. 1988-ban újra éleződik a szembenállás a kormánycsapatok és a gerillák között. Nyáron fokozódó zavargások kezdődnek. Maung-Maung az új államfő. Szept.-ben U Nu volt miniszterelnök vezetésével ellenkormány alakul. Az országban sokan a többpártrendszer bevezetését követelik. Könyvzártakor a helyzet áttekinthetetlen.
