BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika Y'Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27834 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: K-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 4860000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 49,6%; 60–: 6,1%. Népsűrűség:174,6/km2. Etnikai csoportok: bantu 85%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 62%, törzsi vallású 32%, protestáns, mohamedán. Városi lakosság: 2%. Főváros: Bujumbura (*1983): 172200. Városok (*1982): Muyinga 19000: Gitega 10000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (1988.jún.: 148,47 = 1 USD). GNP (1985): 1,1 Mrd USD. GNP/fő (1985): 240 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 1,2%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1984): 1,9. Fogyasztói árváltozások (1986): 1,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1985): 110 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bór, érc. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 32%; Belgium 10%. Import (1985): 186 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: Belgium 16%; Irán 14%; Japán 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 7533; egyéb gépjármű: 4364. Hírközlés: Tv (1985): 300. Rádió (1985): 250000. Telefon (1982): 5601. Napilap (1984): 4/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 42,4; nők: 45,6 év. Születés (1985): 47,6‰. Halálozás (1985): 20,9‰. Népességnövekedés (1985): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 137,0‰. Kórházi ágyak (1983): 2893. Orvosok (1983): 216. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 45020.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 30%. Iskolakötelezettség: 7–13 éves korig.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962. júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben tetőznek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. Az akkori győztest – Micomberót – 1976-ban a hadsereg megfosztja az elnökségtől. Jean-Baptiste Bagazát 1984. aug.-ban 99,63%-os többség erősíti meg hivatalában. 1987. aug.-ban Pierre Buyoya őrnagy vezetésével a hadsereg megdönti Bagaza kormányzatát; Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa alakul, az államfő Buyoya. 1988. aug.-ban legalább ötezer paraszt esik áldozatul a törzsi zavargásoknak, a katonaság megtorlásának. A lakosság többségét alkotó törzs szenvedi el a kisebbség csapásait.
