ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Ír Köztársaság
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra. Szomszédja: Nagy-Britannia (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék; területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1985): 3550000. Életkor szerint: 0–14: 30,5%;15–59: 54,5%; 60–: 15,0%. Népsűrűség: 50,5/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek: ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 57%. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1981): 915115. Városok (1981): Cork 149792; Limerick 75520; Galway 41861.
Államforma: köztársaság. Államfő: Patrick J. Hillery (szül. 1923. máj. 2.). Kormányfő: Charles Haughey (1987. márc. óta). Nemzeti ünnep: márc. 17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1988. jún.: 0,67 = 1 USD). GDP (1987): 28,2 Mrd USD. GDP/fő (1987): 7946 USD. Gazdasági növekedés (1987): 1,5%. Fogyasztói árváltozások (1987): 3,5%. Munkanélküliség (1987): 19,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1986): 12,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, élő állat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 37%, NSZK 12%, Franciao. 10%, Egyesült Államok 0,3%. Import (1986): 11,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer, vas-, acéláru, kőolaj. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 48%, Egyesült Államok 13%, NSZK 8%, Franciao. 5%. Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 1944 km; ebből villamosított 38 km. Közúti hálózat (1984): 92302 km; ebből autópálya 8 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 709546; egyéb gépjármű: 113187. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Tv (1985): 910000. Rádió (1985): 2050000. Telefon (1986): 694000. Napilap (1983): 266/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 70,1; nők: 75,6 év. Születés (1986): 19,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 10,5‰. Kórházi ágyak (1980): 33028. Orvosok (1984): 4250. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 780.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1996): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben 2 részre szakad. A protestáns többségű 6 É-i megye és a római katolikus többségű 26 D-i grófság azóta nem tud egyesülni. Ulster, vagyis É-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969. a brit hadsereg bevonulása óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló tevékenysége. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az É-hoz fűződő viszony. A két rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az Írek családja) többségében ma is elveti a válást, az abortuszt. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez húzódó viszonyt illetően. 1982–86 között a Fine Gael, élén Garret FitzGeralddal kormányoz. 1985. nov.-ben a kormány megállapodást köt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, amelyben jogokat kap, hogy É-Írország egyes folyamataiba beleszólhasson, ugyanakkor fokozott együttműködésre kötelezi magát a terroristaellenes harcban. Az ellenzék behódolásnak nevezi a szerződést. 1987. márc.-ban a Fianna Fáil nyeri a választásokat, és Charles Haughey alakít kormányt. FitzGerald pártelnöki tisztéről is lemond. A kisebbségi kormány csökkenti az adókat, s erőteljesen visszafogja az állami kiadásokat.
