KOREA
KOREA
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
Choson Minchu-chui Inmin Konghwa-guk (koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 120538 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: Szovjetunió (É), Dél-Korea (D). Felszín: É-on magas hegységek és vulkánokkal borított fennsík. DNy-on halomvidék; a Sárga-tenger partján alacsony dombvidék, medencék. Legmagasabb pont: Pektu (2744 m). Legjelentősebb folyók: Jalu, Tedong, Tuman. Legnagyobb tó: Csangdzsini-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1985): 20380000. Népsűrűség: 169,1/km2. Etnikai csoport: koreai 99,35%. Nyelvek: koreai (hiv.), kínai, orosz. Vallások: hivatalosan ateista ország; hagyomany szerint buddhista, konfuciánus. Városi lakosság: 63%. Főváros: Phenjan (Phjongjang) (1981): 1280000. Városok (*1981): Hamhung 775000; Cshongdzsin 490000; Vonszan 300000.
Államforma: szocialista népköztársaság. Államfő: Kim Ir Szen (szül. 1912. ápr. 15.). Kormányfő: Ho Lin Gun Mo. Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: KNDK-von (1988. jún.: 0,97 = 1 USD). GNP (*1984): 23 Mrd USD. GNP/fő (*1984): 1170 USD. Gazdasági növekedés (1981): 0,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 48%. Export (1981): 1,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, színesfém, nyersanyag, vegyipari termék, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 26%, Kína 17%, Szaúd-Arábia 9%, Japán 9%. Import (1981): 1,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, textília, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 22%, Japán 18%, Kína 17%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 4473 km; ebből villamosított: 2706 km. Közúti hálózat (1984): 22000 km; ebből autópálya: 240 km. Gépjárművek (1982): 180000. Főbb kikötők: Cshongdzsin, Hamhung, Nampho. Hírközlés: Tv (1984): 1 M. Rádió (1984):4,1 M. Telefon (1983): 10000.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 65,0; nők: 72,0 év. Születés (1985): 30,0‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 30,0‰. Kórházi ágyak (1982): 244000. Orvosok (1982): 45000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 85%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a szovjet csapatok által felszabadított országban 1948. szept. 9-én kiáltják ki a népköztársaságot. A koreai háború (1950–53) óta vezető szerepet játszó Kim Ir Szen elnök 1980-ban tárgyalásokat kezd az egyesülésről D-Koreával. A tárgyalások egy év múlva megszakadnak. 1985-ben az É-iak segítik a D-i árvízkárosultakat, majd családlátogatási akció kezdődik a háború óta elszakítottak között. A gyakorlatilag egypártrendszerű államban Kim Ir Szen fiát 1986 óta emlegetik lehetséges utódként: Kim Dzsong II máris több vezető posztot tölt be. 1987-ben tárgyalások folynak arról, hogy az 1988-as nyári olimpia egyes versenyszámait a KNDK-ban rendezzék meg. A tárgyalások 1988-ban megszakadnak, mivel egy terrorista vallomása szerint egy 1987. szept.-ben lezuhant dél-koreai repülőgép elleni merénylet hátterében a KNDK hivatalos szervei állnak. A dél-koreai olimpián az északi szomszéd sportolói nem vesznek részt.
