PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Islami Jamhuriya-e-Pakistan (urdu nyelven)
Islamic Republic of Pakistan (angolul)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 803943 km2, Magyarországnál több mint 8-szor nagyobb. Fekvés: Az Arab-tenger partján. Szomszédai: Irán (Ny), Afganisztán, Kína (É), India (K). Felszín: Ny-on és É-on hegyvidék; K-en az Indus alföldje, amely sztyeppvidékből (Punjab), D-en sivatagos, lefolyástalan területből és a tenger mentén sós mocsaras vidékből áll. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). Legjelentősebb folyók: Indus, Sutlej.
Népesség: Lakosság (*1986): 96160000. Népsűrűség: 123,3/km2. Etnikai csoportok: pandzsábi 65%; szindi 13%; urdu 7%; iráni (pastu, beludzsi) 2,5%; bengáli. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). Vallások: mohamedán (szunnita77,2%, síita 20%), hindu 1,5%, keresztény 1,4%, buddhista. Városi lakosság: 29%. Főváros: Iszlámábád (Islamabad) (*1984): 236000. Városok (1981): Karachi 5103000; Lahore 2922000; Faisalabad 1092000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gulan Iszak Han. Kormányfő: Mohammad Hán Dzsunedzso (1985. márc. óta). Nemzeti ünnep: márc. 23., aug. 14.
Gazdaság: Pénznem: rupee (pakisztáni rúpia) (1988. jún.: 17,79 = 1 USD). GDP (1987): 35,08 Mrd USD. GDP/fő (1987): 343 USD. Gazdasági növekedés (1987): 7,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 2,54. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 20,74. Fogyasztói árváltozások (1987): 5,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 53%; ipar 13%. Export (1986): 3,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rizs, gyapot, bőráru, hal, banán, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Szaúd-Arábia 10%; Japán 9%; Egyesült Államok 7%. Import (1986): 5,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Szaúd-Arábia 15%, Japán 12%, Kuvait 10%, Egyesült Államok 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 8775 km; ebből villamosított: 290 km. Közúti hálózat (1985): 101315 km; ebből burkolt: 40155 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 211000; egyéb gépjármű: 66000. Főbb kikötő: Karachi. Hírközlés: Tv (1985): 1,3 M. Rádió (1985): 9 M. Telefon (1985): 533000. Napilap (1984): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 52,0; nők: 50,2 év. Születés (1985): 44,0‰. Halálozás (1985): 15,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 125,0‰. Kórházi ágyak (1985): 53603.Orvosok (1985): 38322. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 3320.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 24%.
Az 1947. aug. 14-én Indiától különváló, függetlenségét kikiáltó állam 1956. márc.-ban iszlám köztársasággá nyilvánítja magát. A katonai kormányzatok és a rendkívüli állapotok évtizedei után, Banglades elszakadását követően, 1973. aug.-ban új alkotmány lép életbe, amely az elnök, a kormányfő és a parlament kezébe adja a hatalmat. Az 1971 óta elnöklő Zulfikar Ali Bhutto az új alkotmány elfogadása után kormányfő. 1977. júl.-ban Ziaul Hakk tábornok a zavargásokra hivatkozva átveszi a hatalmat, s újra bevezeti a rendkívüli állapotot. A tábornok 1978. szept.-től az elnöki tisztet is betölti. Bhuttót a nemzetközi tiltakozás ellenére 1979. ápr.-ban kivégezteti. A tábornok-elnök 1984. dec.-ben az iszlám támogatására szólító népszavazást tartat, amelyet úgy értelmez, hogy a pakisztániak 5 évre elnökükké választják. Az új parlament dec.-ben feloldja a pártok tilalmát, majd a rendkívüli állapotot is. 1986. ápr.-ban Bhutto elnök lánya, Benazir hazatér a száműzetésből, s valódi választásokat követel. A belső helyzet továbbra is feszült. 3 millió afgán menekült helyzete tisztázatlan. Az állítólag titokban kifejlesztett pakisztáni nukleáris fegyver miatt a szomszédok közül elsősorban India aggódik. 1988-ban Genfben pakisztáni tisztségviselők is részt vesznek az Afganisztán jövőjéről folyó tárgyalásokon. Máj.-ban az elnök meneszti miniszterelnökét. Ziaul Hakk repülőgépe aug.-ban tisztázatlan körülmények között lezuhan. Az elnök halála után rendkívüli állapotot vezetnek be.
