PANAMA
PANAMA
Panamai Köztársaság
República de Panamá (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 75650 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Amerika legdélibb részén. Szomszédai: Costa Rica (Ny), Kolumbia (K). Felszín: A Csendes-óceánt a Karib-tengerrel összekötő Panama-csatornától Ny-ra vulkanikus magashegység. K-i és karib-tengeri részében trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Baru (3478 m). Legjelentősebb folyó: Tuira. Legnagyobb tavak: Gatun-tó, Bayano-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 2230000. Életkor szerint: 0–14: 38,7%; 15–59: 55,8%; 60–: 5,5%. Népsűrűség: 29,5/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fekete és mulatt 20%; fehér 10%; indián 5%; ázsiai. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, indián dialektusok. Vallások: r. kat. 93%, protestáns 6%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Panamá (*1985): 500000 (A). Városok (*1985): Colón 59800; David 50600; Santiago de Veraguas 21809.
Államforma: köztársaság. Államfő: Manuel Solis Palma. Nemzeti ünnep: nov. 3.
Gazdaság: Pénznem: balboa (1988. jún.: 1 = 1 USD). GDP (1987): 5,14 Mrd USD. GDP/fő (1987): 2247 USD. Gazdasági növekedés (1986): 2,8%. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 7,16. Fogyasztói árváltozások (1987): 2,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29,4%. Export (1985): 306 M USD. Főbb exportcikkek: kőolajtermékek, banán, hal, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 60%, NSZK 5%, Costa Rica 5%. Import (1985): 1,39 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 30%, Szaúd-Arábia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 433 km. Közúti hálózat (1981): 8664 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 104000; egyéb gépjármű: 35000. Főbb kikötők: Balboa, Cristóbal, Colón. Hírközlés: Tv (1985): 350000. Rádió (1985): 400000. Telefon (1983): 202627. Napilap (1984): 62/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 69,2; nők: 72,9 év. Születés (1985): 26,0‰. Halálozás (1985): 5,0‰. Népeségnövekedés (1985): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 25,0‰. Kórházi ágyak (1984): 7669. Orvosok (1984): 2438. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1010.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 85%.
Az 1903. nov. 3-án amerikai ösztönzésre Kolumbiából kivált állam 1979. okt. 10-én szuverenitást kap a Csatorna-övezet felett. Az Egyesült Államok viszont 1999 végéig ellenőrzése alatt tartja az egész övezetet – beleértve a katonai bázisokat is –, s gondoskodik a vízi út és környéke védelméről. 1990-ig amerikai állampolgár a csatorna főfelügyelője, helyettese panamai, azután a szerepek felcserélődnek. Az országot 1968. okt.-től a puccsal hatalomra jutott baloldali Omar Torrijos ezredes vezeti, aki 1978. okt.-ben átadja az elnökséget Aristides Royo Sáncheznek. Az 1984. máj.-i választások után Ardito Barletta az elnök, akit 1985. szept.-ben Eric Arturo del Valle követ. 1987 nyarán a hadseregen belüli nézeteltérések miatt bizalmi válság robban ki. A lakosság egy része munkabeszüntetéseken és felvonulásokon követeli, hogy mondjon le a rendszer „erős embere”, Manuel Noriega tábornok. 1988-ban az Egyesült Államokban vádat emelnek Noriega ellen. A kábítószer-csempészettel gyanúsított vezető azonban ellenáll az Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomásának. A mindkét felet kielégítő megoldásról máj.-ban tárgyalások kezdődnek, de Noriega tábornok hamarosan megszakítja az egyezkedést.
