SZUDÁN
SZUDÁN
Szudáni Demokratikus Köztársaság
Al Jamhuriyat ad Dimuqratiyat as-Sudan (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 2505813 km2, Magyarországnál kb. 27-szer nagyobb. Fekvés: K-Afrika középső részén, a Vörös-tenger partján. Szomszédai: Egyiptom (É), Líbia, Csád, Közép-afrikai Közt. (Ny), Zaire, Uganda, Kenya (D), Etiópia (K). Felszín: Középső részén a Nílus menti síkság, melyet három oldalról hegyvidék vesz körül. Legmagasabb pont: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Bahr al Jabal (Fehér-Nílus), Bahr al Azraq (Kék-Nílus).
Népesség: Lakosság (*1985): 21550000. Népsűrűség: 8,6/km2. Etnikai csoportok: arab 40%; hamita és nilota (dinka, nuer) 30%; núbiai 10%; fehér. Nyelvek: arab (hiv.), angol, hamita, nilota és szudáni nyelvek. Vallások: mohamedán (szunnita) 73%, törzsi vallású 18%, keresztény 9%. Városi lakosság: 21%. Főváros: Kartum (1983): 476218. Városok (1983): Omdurman 526287; Khartum Bahri 341146; Port Sudan 206727.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ahmed El Mirghani (1986. máj. óta). Kormányfő: Szadik al Mahdi (1986. máj. 6. óta). Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: szudáni font (1988. jún.: 4,53 = 1 USD). GDP (1986): 5,88 Mrd USD. GDP/fő (1986) 266 USD. Gazdasági növekedés (1986): –5,5%. Fogyasztói árváltozások (1986): 50%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 3,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 36. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 78%; ipar és kereskedelem 9%. Export (1985): 367 M USD. Főbb exportcikkek: gyapot, köles, földimogyoró, élő állat, bőr. Főbb exportpartnerek: Szaúd-Arábia 13%, Olaszo. 5%, Japán 6,2%. Import (1985):757 M USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, élelmiszer, textília, fémáru, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 13%, Szaúd-Arábia 11%, NSZK 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 4786 km. Közúti hálózat (1982): 48000 km; ebből burkolt: 3000 km. Gépjárművek (1980): személygépkocsi: 34600; egyéb gépjármű: 38000. Főbb kikötő: Port Sudan. Hírközlés: Tv (1985): 1,1 M. Rádió (1985): 5,4 M. Telefon (1983): 68838. Napilap (1985): 6/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 48,0; nők: 50,0 év. Születés (1985): 45,3‰. Halálozás (1985): 16,6‰. Népességnövekedés (1985): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 118,0‰. Kórházi ágyak (1985): 17328. Orvosok (1983): 2169. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 9070.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 20%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A brit csapatok távoztával az ország 1956. jan. 1-jén független. 1969. máj.-ban a kormányhatalmat forradalmi tanács veszi át, élén Muhammad al-Nimeri áll. A testületet 1979-ben Nimeri személyes vezetése váltja fel, aki megalapítja a Szudáni Szocialista Uniót (ez az egyetlen legális politikai szervezet). Az időlegesen kibékülő mohamedán É-i és keresztény D-i országrész ellentétei a 80-as években újra fellángolnak. A több puccsot meghiúsító Nimerit 1985. ápr.-ban katonák távolítják el tisztségéből. Ed-Dahab tábornok enyhíti a szigorúan az iszlámhoz igazodó rendelkezéseket. A FAO 15 M USD-s segéllyel próbál segíteni a szárazság áldozatain, kevés sikerrel. Az 1986. ápr.-i választások után Szadik al-Mahdi, a D-i országrész képviseletét is ellátó párt vezetője a kormányfő, bár D-en a polgárháborús helyzet miatt csak a választókörzetek felében lehet szavazni. 1987. júl.-ban bizonytalan időre meghosszabbítják a rendkívüli állapotot. 1988. jan.-ban Szudánt többpártrendszerű országgá nyilvánítják. Aug.-ban hatalmas áradások tetemes károkat okoznak.
