François Mitterrand
François Mitterrand
1916 októberében született a műemléktemplomairól és borpárlatairól híres Charente megyében. Apja vasúti alkalmazottként kezdte, de önállósította magát, majd a francia ecetgyárosok szövetségének elnöke lett. François – 8 gyermek közül sorrendben ő volt az ötödik – 17 évesen indul Párizs felfedezésére. Történelmi, politikai és irodalmi tanulmányokat folytat, gyakran fordul meg a korabeli avantgárd szalonokban.
Közbeszól a háború: 1940 júniusában, Verdunnél német fogságba esik. Háromszor kísérel meg szökést, harmadszorra sikerül, és kalandosan hazajutva, a Résistance, az Ellenállás harcosa. Itt találkozik a szocialista gondolkodású családból származó Danielle Gouzéval, 1944 októberében összeházasodnak.
Beleveti magát a politikába: 1946 januárjától képviselő, s 1 év múlva kerül először miniszteri székbe, a volt frontharcosok ügyeinek intézőjeként. Önálló pártot szervez, az UDSR-t, a polgári-liberális irányzatot hirdető Ellenállás Demokratikus és Szocialista Unióját. Sorolják a jobboldal balszárnyához és a baloldal jobbszárnyához, a legkülönfélébb tárcákat tölti be a legkülönbözőbb kormányokban.
1958-tól, De Gaulle elnökségének kezdetétől Mitterrand életében 23 éves ellenzéki időszak következik. Közben csatlakozik a Szocialista Párthoz (pontosabban saját irányzata egyesül azzal), s előbb a párt vezetője, majd többszöri elnökjelöltje lesz. 1981 májusában végre győzelem: elnökké választják. 4 év múlva újabb próba: a cohabitation, a politikai-hatalmi „társbérlet” időszaka a parlamenti többséget szerzett jobboldallal, majd 1988 tavaszán a biztos újraválasztás. Ezzel François Mitterrand – legalábbis elnöksége éveinek számát tekintve – máris De Gaulle tábornok nyomdokába lépett.
