Rendes tagok (160)
Rendes tagok (160)
ÁBRAHÁMN AMBRUS (1893) – összehasonlító idegszövettan, vegetatív idegrendszer, cardiovascularis rendszer, receptorok
ÁDÁM GYÖRGY (1922) – ember- és állatélettan, pszichofiziológia
ANTONI FERENC (1928) – biokémia
BABICS ANTAL (1902) – urológiai sebészet
BÁLINT PÉTER (1911) – vesefiziológia és experimentális vesepatológia
BARTA GYÖRGY (1915) – a Föld gravitációs és mágneses tere, belső szerkezete
BECK MIHÁLY (1929) – fizikai kémia, koordinációs kémia
BENEDEK PÁL (1921) – vegyészmérnöki tudomány
BENKÓ LORÁND (1921) – magyar nyelvtudomány
BEREND T. IVÁN (1930) – gazdaságtörténet
BERÉNYI DÉNES (1928) – magfizika, atomfizika, nagy energiájú ion–atom ütközések fizikája és alkalmazásai
BOGÁRDI JÁNOS (1909) – hidraulika, hidrológia
BOGNÁR JÓZSEF (1917) – közgazdaság-tudomány
BOGNÁR REZSŐ (1913) – szerves kémia
BORZSÁK ISTVÁN (1914) – klasszika filológia
BOZÓKY LÁSZLÓ (1911) – sugárfizika, sugárvédelem, dozimetria, radioizotópok orvosi és ipari felhasználása
CZELNAI RUDOLF (1932) – meteorológia
CZIBERE TIBOR (1930) – hidromechanika, áramlástechnikai gépek
CSÁSZÁR ÁKOS (1924) – valós függvénytan, általános topológia
CSELŐTEI LÁSZLÓ (1925) – kertészet (öntözés)
CSIBI SÁNDOR (1927) – atommagfizika, neutronfizika
CSIKÓS-NAGY BÉLA (1915) – közgazdaságtan
DÉNES GÉZA (1925) – biokémia, molekuláris biológia
DONHOFFER SZILÁRD (1902) – kórélettan, hőszabályozás
EMBER GYŐZŐ (1909) – levéltártan, újkori magyar közigazgatás-történet
EÖRSI GYULA (1922) – polgári jog, jog-összehasonlítás
ERDŐS PÁL (1913) – számelmélet, halmazelmélet
ERDŐS PÉTER (1910) – politikai gazdaságtan
FALUSNÉ SZIKRA KATALIN (1924) – közgazdaságtan
FEJES TÓTH LÁSZLÓ (1915) – diszkrét geometria
FLERKÓ BÉLA (1924) – neuroendokrinológia
FÜLÖP JÓZSEF (1927) – geológia
GARAS KLÁRA (1919) – művészettörténet
GÁSPÁR REZSŐ (1921) – kvantumkémia, szilárdtest-fizika
GEGESI KISS PÁL (1900) – gyermekgyógyászat, gyermekpszichiátria
GEREVICH LÁSZLÓ (1911) – középkori régészet és művészettörténet
GRASSELLY GYULA (1920) – geokémia
HADROVICS LÁSZLÓ (1910) – szlavisztika
HAJDÚ PÉTER (1923) – nyelvészet, uralisztika
HAJNAL ANDRÁS (1931) – halmazelmélet, halmazelméleti topológia, kombinatorika
HALÁSZ BÉLA (1927) – neuroendokrinológia, anatómia, szövettan
HARDY GYULA (1928) – műanyagkémia
HARMATTA JÁNOS (1917) – klasszika filológia, indoeurópai nyelvtudomány, indológia, iranisztika
HAZAY ISTVÁN (1901) – geodézia
HERMAN JÓZSEF (1924) – általános nyelvészet és újlatin nyelvek nyelvészete
HOLLÁN ZSUZSA (1920) – haematológia, vértranszfúzió, immunológia
HOLLÓ JÁNOS (1919) – biomérnöki tudományok
HORN ARTÚR (1911) – alkalmazott állatgenetika, szarvasmarha-tenyésztés
HUSZÁR TIBOR (1930) – szociológia
IMRE SAMU (1917) – magyar nyelvjáráskutatás, magyar nyelvtörténet
JAKUCS PÁL (1928) – ökológia, fitocönológia
JERMY TIBOR ( 1917) – kísérletes rovarökológia és –etológia, növényvédelmi rovartan
KÁLMÁN BÉLA (1913) – magyar és finnugor nyelvtudomány
KÁPOLYI LÁSZLÓ (1932) – bányászati rendszerelmélet, kőzetmechanika, ásványvagyon-gazdálkodás, nyersanyag- és energiagazdálkodás, komplex energiahordozó-hasznosítás
KÁTAI IMRE (1938) – analitikus számelmélet, numerikus analízis, számítástudomány
KELETI TAMÁS (1927) – enzimológia
KERESZTESI BÉLA (1922) – erdőművelés, erdőgazdálkodás
KERESZTURY DEZSŐ (1904) – magyar irodalomtörténet
KESZTHELYI LAJOS (1927) – biofizika
KIRÁLY ISTVÁN (1921) – irodalomtörténet
KIRÁLY TIBOR (1920) – büntetőeljárási jog
KIRÁLY ZOLTÁN (1925) – növényi kórélettan
KISS DEZSŐ (1929) – kísérleti részecske- és magfizika
KLANICZAY TIBOR (1923) – régi magyar irodalom, reneszánsz- és barokk-kutatás
KLIBURSZKYNÉ VOGL MÁRIA (1912) – geokémia
KNOLL JÓZSEF (1925) – farmakológia
KORNAI JÁNOS (1928) – közgazdaság-tudomány
KOSÁRY DOMOKOS (1913) – új- és legújabb kori magyar történelem
KOVÁCS FERENC (1921) – állathigiénia
KOVÁCS ISTVÁN (1913) – molekulaspektroszkópia
KOVÁCS ISTVÁN (1921) – államjog, alkotmányjog
KOVÁCS K. PÁL (1907) – erősáramú eletkrotechnika, energetika
KOZMA PÁL (1920) – a szőlőtermesztés biológiai alapjai, szőlőnemesítés
KÖPECZI BÉLA (1921) – francia és román irodalom, a 17–18. sz. magyar irodalma és történelme
KULCSÁR KÁLMÁN (1928) – jogszociológia, politikai szociológia
KURNIK ERNŐ (1913) – növénynemesítés, növénytermesztés
LAKÓ GYÖRGY (1908) – finnugor nyelvészet, nyelvtudomány-történet, skandinavisztika
LÁNG ISTVÁN (1931) – agrokémia
LAPIS KÁROLY 81926) – kísérletes daganatkutatás, májbetegségek patológiája, ultrastrukturális kutatások
LEINDLER LÁSZLÓ (1935) – matematikai analízis
LEMPERT KÁROLY (1924) – szerves kémia, heterociklusos vegyületek kémiája
LENGYEL BÉLA (19ö03) – fizikai kémia
LÉVAI ANDRÁS (1908) – energetika, erőművek, atomtechnika, környezetvédelem
LOVAS ISTVÁN (1931) – magfizika
LOVÁSZ LÁSZLÓ (1948) – kombinatorika és gráfelmélet
LUKÁCS JÓZSEF (1925) – félvezető-technológia és molekuláris reakciódinamika
MAGYAR JÁNOS (1911) – erdőgazdálkodás, erdőrendezés
MAKKAI LÁSZLÓ (1914 – középkori és kora újkori művelődéstörténet
MARKÓ LÁSZLÓ (1928) – fémorganikus vegyületek kémiája
MÁRTA FERENC (1929) – reakciókinetika
MARTOS FERENC (1918) – bányaművelés, kőzetmechanika
MARX GYÖRGY (1927) – fizika
MÁTHÉ IMRE (1911) – botanika, növényökológia
MÉREI GYULA (1911) – új- és legújabb kori magyar történelem, gazdaságtörténet, historiografika, metodológia
MÉSZÁROS JÁNOS (1927) – a háziállatok fertőző betegségei
MEZEI FERENC (1942) – fizika (neutronfizika és alkalmazásai)
MILLNER TIVADAR (1899) – híradástechnika, a volfrámfémgyártás és –technológia természettudományos alapkérdései, szilárdtest-fizikai kémia
NAGY FERENC (1927) – reakciókinetika és katalízis
NAGY KÁROLY (1926) – elméleti fizika
NAGY PÉTER (1920) – irodalomtörténet
NÁSZ ISTVÁN (1927) – virológia, mikrobiológia
NEMECZ ERNŐ (1920) – ásványtan, geokémia
OSZTROVSZKI GYÖRGY (1914) – ipargazdaság
PACH ZSIGMOND PÁL (1919) – gazdaságtörténet
PÁL LÉNÁRD (1925) – szilárdtest-fizika, mágnességtan, neutronok kölcsönhatása kondenzált rendszerekkel, reaktorfizika
PAPP FERENC (1930) – orosz nyelvészet, számítógépes nyelvészet, általános és alkalmazott nyelvészet
PÁSZTOR EMIL (1926) – idegsebészet
PÉCSI MÁRTON (1923) – természeti földrajz, geomorfológia, negyedkor
PESCHKA VILMOS (1929) – jogelmélet, jogfilozófia
PETRÁNYI GYULA (1912) – belgyógyászat, immunológia, onkológia, klinikai farmakológia
POLINSZKY KÁROLY (1922) – műszaki kémia
PRÉKOPA ANDRÁS (1929) – operációkutatás
PROHÁSZKA JÁNOS (1920) – anyagtudomány, fémtan
PUNGOR ERNŐ (1923) – az analitikai kémia fizikai-kémiai módszereinek elmélete
RADNÓT MAGDA (1911) – szemészeti patológia
RAPCSÁK ANDRÁS (1914) – modern differenciál-geometria
RÉVÉSZ PÁL (1934) – matematika (valószínűség-számítás)
ROMHÁNYI GYÖRGY (1905) – biológiai ultrastruktúra
SALÁNKI JÁNOS (1929) – neurobiológia, környezetbiológia
SCHAY GÉZA (1900) – fizikai kémia
SIMAI MIHÁLY (1930) – világgazdaság, világgazdasági prognosztika, nemzetközi gazdaságpolitika
SIPOS ALADÁR (1927) – politikai gazdaságtan
SOMOS ANDRÁS (1911) – kertészet
SÓTÉR ISTVÁN (1913) – irodalomtörténet
STARK ERVIN (1922) – kórélettan, neuroendokrinológia
STEFANOVITS PÁL (1920) – talajtérképezés, környezetvédelem
STRAUB F. BRÚNÓ (1914) – biokémia
SZABÓ GÁBOR (1927) – mikrobiális genetika, actinomycetes, neurospora
SZABÓ IMRE (1912) – állam- és jogelmélet, összehasonlító jog
SZABÓ JÁNOS (1920) – tartószerkezetek elmélete és mechanikája
SZABÓ KÁLMÁN (1921) – közgazdaság-tudomány
SZABÓ ZOLTÁN ÁBOR (1908) – fizikai kémia
SZABOLCSI GERTRÚD (1923) – enzimek szerkezete és működése
SZABOLCSI MIKLÓS (1921) – összehasonlító irodalomtudomány
SZÁNTAY CSABA (1928) – szerves kémia
SZÉKELY GYÖRGY (1924) – középkori egyetemes történelem
SZEMERÉDI ENDRE (1941) – matematika (kombinatorika, számelmélet, algoritmus elmélet)
SZENTÁGOTHAI JÁNOS (1912) – agykutatás, az agy funkcionális struktúrája
SZENT-IVÁNYI TAMÁS (1920) – állatorvosi járványtan és virológia
SZÉPFALUSY PÉTER (1931) – statisztikus fizika
SZIGETI JÓZSEF (1921) – ismeretelmélet, esztétika, filozófiatörténet
SZŐKEFALVI-NAGY BÉLA (1913) – matematikai analízis (funkcionálanalízis)
TAMÁSSY ISTVÁN (1924) – kertészeti növénynemesítés
TANDORI KÁROLY (1925) – valós függvénytan
TARJÁN GUSZTÁV (1907) – ásvány-előkészítés
TARJÁN IMRE (1912) – szilárdtest-fizika, molekuláris biofizika
TÉTÉNYI PÁL (1929) – fizikai kémia
TIGYI JÓZSEF (1926) – biofizika
TOLNAI GÁBOR (1910) – irodalomtörténet
TŐKEI FERENC (1930) – orientalisztika
TÖRŐ IMRE (1900) – anatómia, citológia, hisztológia, embriológia
TÜDŐS FERENC (1931) – makromolekuláris kémia
UJFALUSSY JÓZSEF (1920) – zeneesztétika
VAJDA GYÖRGY (1927) – szigeteléstechnika, nagyfeszültségű technika, energetika
VÁMOS TIBOR (1926) – automatika, számítástechnika
ZAMBÓ JÁNOS (1916) – bányaművelés
ZÓLYOMI BÁLINT (1908) – színökológia, palinológia, környezetbiológia
ZSIGMOND LÁSZLÓ (1907) – újkori egyetemes történet
