IRAK
IRAK
Iraki Köztársaság
Al Jumhuriya al’Iraqia (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 438 446 km2, Magyarországnál kb. 4,7-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Keleten, a történelmi Mezopotámia helyén. Szomszédai: Jordánia, Szíria (Ny), Törökország (É), Irán (K), Kuvait, Szaúd-Arábia (D). Felszín: A Tigris és az Eufrátesz között alföld (Mezopotámia); Ny-on sivatag: É-on felföld; K-en hegyvidék (Zagrosz.) Legmagasabb pont Kuhi Hajji Ibrahim (3600 m). Legjelentősebb folyók Al Furat (Eufrátesz), Nahr Dijlah (Tigris). Legnagyobb tavak Al Hammari-tó, Milh-tó, Habbaniyahi-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 16 450 000. Életkor szerint: 0–14: 46,9%; 15–59: 48,8%; 60–: 4,3%. Népsűrűség: 37,5/km2. Etnikai csoportok: arab 81%; kurd 15%; török, perzsa 2%. Nyelvek: arab (hiv.), kurd. Vallások: mohamedán 95% (síita 55%, szunnita 40%), keresztény 5%. Városi lakosság: 70%. Főváros Bagdad (*1984): 3 800 000. Városok (*1987): Mossul 857 000, Basra 854 000; Kirkuk 220 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Szaddam Husszein al-Takriti (szül. 1935). Nemzeti ünnep: júl. 14., júl. 17.
Gazdaság: Pénznem: dinar (iraki dinár) (1989. jún.: 0,3 = 1 USD). GDP (1988): 8 Mrd USD. GDP/fő (1987): 3928 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 38,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 29,4. Adósság/fő (1988): 1126 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 42%. Fogyasztói árváltozások (1988): 41%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%. Export (1987): 11,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, datolya, bőr, gyapjú. Főbb exportpartnerek: Brazília 16%, Olaszo. 12%, Franciao. 10%, Töröko. 8%. Import (1987): 7,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Töröko. 15%, Egyesült Államok 11%, NSZK 7%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 559 km. Közúti hálózat (1985): 25 500 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 230 000; egyéb gépjármű: 145 000. Főbb kikötők: Basra, Fao, Umm Qasr. Hírközlés: Tv (1985): 0,9 M. Rádió (1985): 3 M. Telefon (1983): 624 685. Napilap (1986): 21/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 55,9; nők: 59,1 év. Születés (1985): 45,1‰. Halálozás (1985): 11,5‰. Népességnövekedés (1985): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 80,0‰. Kórházi ágyak (1984): 26 654. Orvosok (1984): 4428. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1790.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 70%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
Az ottománok, majd britek uralta terület az I. világháború után brit irányítású népszövetségi mandátum. 1932. okt. 3-án nyeri el függetlenségét a Hasemita-dinasztia irányítása alatt, amelyet 1958-ban katonai puccs távolít el a hatalomból, és Irak köztársaság lesz. Több újabb katonai hatalomátvétel után 1968-ban a Baath párt, az arab újjászületést hirdetők szerzik meg a kormányzást. Az ekkortól 1979. júl.-ig az állam élén álló Ahmed Hasszan al-Bakr teljesíti a kurd kisebbség több követelését, de nem ad nekik autonómiát. Lehetővé teszi a kommunisták működését. Összetűzésbe kerül a szomszédokkal, Iránnal, Szíriával, Kuvaittal. Utóda, Szaddam Husszein 1980. okt.-ben konfliktusba keveredik Iránnal, ami azóta több százezer emberéletet követelő, lassan évtizedes háborúvá terebélyesedik. Az Iránnál kisebb tömegeket, de jobb technikát, francia és szovjet gyártmányú fegyvereket is bevető Irak több nagy iráni offenzívát megállít, sót 1988 tavaszán D-en ellentámadást vezet. Husszein elutasítja az iráni fegyverszünet-feltételeket. 1988. márc.-ban a kurdok lakta vidéken mustárgáztól halnak meg polgári lakosok: mindkét háborúzó fél a másikat vádolja a nemzetközi szerződések megszegésével. Aug.-ban fegyverszünet jön létre. ENSZ-megfigyelők ellenőrzik a frontokat, míg a két ország képviselői Genfben tárgyalnak. Szept.-ben a kurd lakosság tömegesen – hatvanezer – menekül el az országból. Megfigyelők szerint az iraki hadsereg vegyi fegyvereket használ a nemzeti kisebbség ellen. Az 1989. ápr.-ban parlamenti választásokon kormányzó Baath-párton kívül is indulhatnak jelöltek.
