IRÁN
IRÁN
Iráni Iszlám Köztársaság
Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 648 000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: A Közel-Kelet és D-Ázsia között. Szomszédai: Törökország, Irak (Ny), Szovjetunió (É), Afganisztán, Pakisztán (K). Felszín: Nagy része magas hegyvidék által övezett felföld, sivatagokkal, mocsarakkal, sóstavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentősebb folyók: Aras, Atrak, Karun. Legnagyobb tavak Kaszpi-tenger, Urmia-tó. Namak-tó.
Népesség: Lakosság (1986): 49 760 000 (3-4% nomád). Életkor szerint: 0–14: 44,4%; 15–59: 50,3%; 60–: 5,3%. Népsűrűség: 30,2/km2. Etnikai csoportok: perzsa 60%, török, tatár, azerbajdzsáni 20%, kurd 8%; arab 2%; örmény. Nyelvek fárszi (perzsa) (hiv.), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsán, türkmén. Vallások: mohamedán (államvallás) (síita 96%, szunnita 3%), zsidó, keresztény Városi lakosság: 54%. Főváros: Tehran (Teherán) (1986) 6 022 078. Városok (1986): Mashhad 1 466 018; Isfahan 1 001 248; Tabriz 994 377.
Államforma: iszlám köztársaság. Államfő Hasemi Rafszandzsani (1989 júl. óta) Kormányfő: Mir Hoszein Muszavi-Khamenei (1981. nov. óta). Nemzeti ünnep febr. 11., ápr. 1.
Gazdaság: Pénznem: iráni rial (1989. jún., 74,08 = 1 USD). GDP (1988): 292,8 Mrd USD. GDP/fő (1988): 5510 USD. Gazdasági növekedés (1988): –3,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 0,3. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 6,9. Adósság/fő (1988): 114 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 7,2. Fogyasztói árváltozások (1988): 30%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%, ipar és kereskedelem 33%. Export (1987): 10,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, szőnyeg, bőr, gyapot, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Japán 13%, Olaszo. 9%, Hollandia 8%, Spanyolo. 6%. Import (1987): 10,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 19%, Japán 13%, Nagy-Britannia 6%, Olaszo. 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4567 km, ebből villamosított 146 km. Közúti hálózat (1985): 139 368 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi 1,5 M; egyéb gépjármű: 313 000. Főbb kikötők: Khark-sziget; Khorramshahr, Bushehr. Hírközlés: Tv (1985): 2,5 M. Rádió (1985): 10 M. Telefon (1983): 2 118 080. Napilap (1986): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 58,0; nők: 58,3 év. Születés (1985): 43,0‰. Halálozás (1985): 12,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 110,0‰. Kórházi ágyak (1984): 70 152. Orvosok (1982): 15 945 (+ 2340 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2630.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 48%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
A perzsa sahok államában Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat és alapít új dinasztiát. 1941. szept.-től fia követi, akit 1979. jan.-ban az iszlám forradalomnak nevezett népi megmozdulás űz el a pávatrónról. Khomeini ajatollah, a síita iszlám vallási felekezet vezetője 15 éves száműzetésből tér haza, s 1979. febr.-ban először ideiglenes kormányt nevez ki, majd ápr.-ban – népszavazás után – kikiáltja az iszlám köztársaságot. 1980. szept.-ben háború kezdődik Irakkal, amelynek első napjaiban néhány iráni várost feldúlnak, s károk érik az abadani olajberendezéseket. Irán azóta nagyobb létszámú mozgósítható tömegeivel több „végső offenzívát” indít, de egyikben sem ér el jelentős eredményt. A halottak számát mindkét oldalon százezrekre teszik. A mélyen vallásos Iszlám Köztársasági Párt az 1984. ápr.-i választásokon 2 híján az összes képviselői helyet megszerzi a parlamentben. Előzőleg több robbantásos merénylet tizedeli meg a párt és az állam vezetését. Hamenei elnök 1985. szept.-ben második periódusát kezdi meg, az abszolút – de időnként megkérdőjelezett – hatalmú Khomeini ajatollah 1985. nov.-ben Montazeri ajatollahot jelöli ki utódául. Azóta mégis Rafszandzsani ajatollah pozíciója erősödik, aki az amerikai–iráni fegyvereladási botrány idején a világsajtót tájékoztatja. 1987-ben a háború elhúzódása, óriás tankhajók tucatjait érő támadások, a Perzsa-öböl egy részének elaknásítása a világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának megbénulásával fenyeget. 1988. jan.-ban Irán újabb sikertelen offenzívát indít. Ápr.-ban parlamenti választásokra kerül sor, amelyeken nem politikai pártok indulnak, hiszen 1987. jún.-ban a kormányzó Iszlám Köztársasági Pártot is feloszlatják. 1988 aug.-ban fegyverszünet jön létre Irakkal, Genfben tárgyalások kezdődnek. 1989. febr.-ban kirobban a „Rushdie-ügy”. Az iszlámot bíráló könyvet először Nagy-Britanniában adják ki, ezért Irán felülvizsgálja diplomáciai kapcsolatait a szigetországgal. Montazeri ajatollah ápr.-ban lemond az utódlásról. Jún.-ban meghal Khomeini ajatollah. Temetésén milliók ismétlik tanait. A júl.-i elnökválasztások győztese Hasemi Rafszandzsani.
