ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Ír Köztársaság
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70 283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra, Szomszédja: Nagy-Britannia (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék; területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1987): 3 540 000. Életkor szerint: 0–14: 30,5%; 15–59: 54,5%; 60–: 15,0%. Népsűrűség: 50,4/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek: ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns 4%, zsidó. Városi lakosság: 57%. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1986): 915 115. Városok (1986): Cork 149 792: Limerick 75 520: Galway 41 861.
Államforma: köztársaság. Államfő: Patrick J. Hillery (szül. 1923. máj. 2.). Kormányfő: Charles Haughey (1987. márc. óta). Nemzeti ünnep: márc. 17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1989. jún.: 0,74 = 1 USD). GDP (1988): 31,6 Mrd USD. GDP/fő (1987): 7946 USD. Gazdasági növekedés (1988): 2,8%. Fogyasztói árváltozások (1988): 2,1%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,8. Munkanélküliség (1987): 19,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 16%; ipar és kereskedelem 27%. Export (1987): 15,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, élő állat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 33%, NSZK 9%, Franciao. 9%. Import (1988): 13,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer, vas-, acéláru, kőolaj. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 42%, Egyesült Államok 17%. NSZK 8%, Franciao. 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 1944 km; ebből villamosított: 38 km. Közúti hálózat (1986) 92 302 km: ebből autópálya: 8 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 711 087: egyéb gépjármű: 120 082. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Tv (1985): 910 000. Rádió (1985): 2 050 000. Telefon (1988): 694 000. Napilap (986): 200/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986) férfiak: 70,1; nők 75,6 év. Születés (1986): 19,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 10,5‰. Kórházi ágyak (1980): 33 028. Orvosok (1984): 4250. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 780.
Oktatás : Írni-olvasni tud (1986): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben 2 részre szakad. A protestáns többségű 6 É-i megye és a római katolikus többségű 26 D-i grófság azóta nem tud egyesülni. Ulster vagyis É-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969, a brit hadsereg bevonulása óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló tevékenysége. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az É-hoz fűződő viszony. A két rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az Írek családja) többségében ma is elveti a válást, az abortuszt. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez fűződő viszonyt illetően. 1982–86 között a Fine Gael, élén Garret FitzGeralddal kormányoz. 1985. nov.-ben a kormány megállapodást köt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, amelyben jogokat kap, hogy É-Írország egyes folyamataiba beleszólhasson, ugyanakkor fokozott együttműködésre kötelezi magát a terroristaellenes harcban. Az ellenzék behódolásnak nevezi a szerződést. 1987. márc.-ban a Fianna Fáil nyeri a választásokat, és Charles Haughey alakít kormányt. FitzGerald pártelnöki tisztéről is lemond. A kisebbségi kormány csökkenti az adókat, s erőteljesen visszafogja az állami kiadásokat. Az 1989. jún.-i választásokon a Fianna Fáil győz, de befolyása csökken, így a koalíciós kormány megalakítása is szóba kerül.
