A gyámhatóság
A gyámhatóság
A súlyosan veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetének rendezése gyakran megköveteli a nevelési-pszichológiai, szociális támogatáson túl a hatósági beavatkozást is. A hatósági intézkedések megtétele a közigazgatás tanácsi rendszerében működő gyámhatóságok feladata.
Az országban mintegy 1500 elsőfokú gyámhatóság működik. A gyámügyi feladatokat 1900–2000 ügyintéző látja el, közülük csak 529 rendelkezik szakirányú (jogi és államigazgatási főiskolai) végzettséggel.
A gyámhatóság gyermekvédelmi tevékenységének elsődleges célja, hogy a veszélyeztetettség megszüntetésével vagy enyhítésével, a családi körülmények rendezésével, a gyermekvédelemhez szükséges alapfeltételek biztosításával elősegítse a gyermek nevelését saját családjában.
A gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett családok száma 48 818 (ez majdnem 100 000 kiskorút érint). Ez a szám az utóbbi években dinamikus növekedést mutat.
A családban nevelkedő veszélyeztetett kiskorú érdekében a gyámhatóság – az állami gondoskodás rendszerén belül – védő-óvó intézkedéseket alkalmazhat. A leggyakoribb intézkedési forma a kiskorú vagy a szülő figyelmeztetése a magatartási szabályok betartására, vagy a szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a különböző oktatási-nevelési intézmények szakszerű szolgáltatásait (pl. ingyenes étkeztetés, kötelező védőoltás. nevelési tanácsadóba utalás stb.).
A családok, ill. a családban nevelkedő gyermekek anyagi támogatása a segélyezés különböző formáival történik. A tanácsok költségvetésében 1988-ban e rendkívüli segélyre 340 millió Ft-ot biztosítottak. Rendkívüli segélyt egyéni mérlegelés alapján akkor ad a gyámhatóság, ha a család nem tudja biztosítani a gyermek megfelelő ellátását. A rendkívüli segély független attól, hogy a szülő mennyiben felelős a helyzet kialakulásáért. A jogszabály csak azt korlátozza, hogy ez az összeg egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a gyermekenkénti 5000 Ft-ot, ill. évenként és gyermekenként a 10 000 forintot. 1988-ban 110 000 család kapott segélyt, ez több, mint 250 000 kiskorút érintett. (1 segélyezett családra átlagban 2980 Ft segély jutott.) Mivel egy család évente többször is részesülhet segélyben, a segélyezési esetek száma majd kétszerese (193 668) a segélyezett családok számának.
A rendszeres nevelési segélyt 1974-ben azért vezették be, mert a családok tömegesen kerülnek olyan helyzetbe, hogy anyagi okok miatt nem tudják gyermekeik nevelését vállalni. Ilyen segélyt akkor lehet adni, ha a szülő minden tekintetben alkalmas a gyermek nevelésére, és a család 1 főre jutó jövedelme nem éri el a saját jogú nyugdíj minimumát. A rendszeres nevelési segélyre a tanácsok 1988-as költségvetésében több mint 400 millió Ft-ot biztosítottak (1 segélyezett családra átlagosan 1600 Ft, 1 gyerekre vetítve pedig havi 700 Ft jutott).
A gyámhatóság fontos védő-óvó intézkedése a pártfogó kirendelése is. Ennek célja, hogy támaszt nyújtson, életvezetési tanácsot adjon a kisebb-nagyobb bűncselekményt elkövető fiataloknak. Az 1988-ban pártfogó felügyelet alatt álló 8497 kiskorúval 2070 pártfogó foglalkozott.
Ha a gyámhatóság védő-óvó intézkedései eredménytelennek bizonyulnak, és a gyermek továbbra is személyiségfejlődését károsító környezetben él, akkor kerülhet sor a kiskorú kiemelésére családi környezetéből, az intézeti nevelésbe vételre. A szülő magatartása, életvitele alapján a gyámhatóság jogosult a szülő felügyeleti jogának korlátozására is.
Amennyiben a szülő – neki felróhatóan – a gyermek érdekét súlyosan sérti, gyermekével nem tart kapcsolatot, magatartásán, életvitelén nem változtat stb., a gyámhatóság pert kezdeményez a szülő felügyeleti jogának bírói úton történő megszüntetésére. Ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megvonja, a gyámhatóság a kiskorút állami nevelésbe veszi, és nagykorúságáig, ill. munkába állásáig az állam köteles gondoskodni róla.
Ha a gyermek súlyos veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedés szükséges, a gyámhatóság azonnal, ideiglenes hatállyal intézetbe utalhatja a gyermeket, ill. a gyermek környezetében arra alkalmas személynél helyezheti el.
1988-ban az intézeti és állami neveltek összlétszáma 26 363 volt. Az állami gondoskodásban lévők 3,3%-a intézeti elhelyezett, 75,6%-a intézeti nevelt, 16,2%-a állami nevelt, 4,9%-a ideiglenesen beutalt.
Ha a gyermek vér szerinti családja alkalmatlan a gyerek nevelésére, vagy nincs remény rá, hogy erre alkalmassá váljon, esetleg a szülő lemond gyermekéről, akkor az örökbefogadás jelenthet a gyermek számára megnyugtató, végleges megoldást.
Gyámhatósági eljárás alapján évi 800–1000 örökbefogadás történik. Az örökbefogadási eljárás titkos.
