Politika
Politika
II. 17. ÖKVB-határozat engedélyezi, hogy a Cseka bírósági ítélet nélkül is táborokba hurcolhassa a szovjethatalom ellenségeit.
III. 2–6. A Kommunista Internacionálé (Komintern) I. kongresszusa Moszkvában. Megállapítja, hogy a világforradalmat a szociáldemokraták megalkuvása és a kommunista pártok hiánya késlelteti. Ezért a nemzetközi baloldali szocialista pártok, csoportok egyesítésével létrehozza a kommunista világpártot. Elnöke Zinovjev. Jelszavai. „Le a centristákkal!”, „A proletariátus diktatúrájáért!”.
III. 15. A Munkás-Paraszt Védelmi Tanács határozata a csekisták számára a legjobb élelmiszer-tejadagot biztosítja. – Dzerzsinszkijt, a Cseka főnökét nevezik ki a szervezet működését felügyelő belügyi népbiztosság élére.
III. 16. Szverdlov halála. Helyette az ÖKVB 4 nap múlva Mihail Kalinyint választja meg elnökének (gyakorlatilag államfőnek). Sztálint pedig kinevezi az Állami Ellenőrzés Népbiztossága élére.
III. vége OK(b)P KB-határozat az eszerek, anarchisták, mensevikek elleni harcról. Lapjaikat betiltják, vezetőiket letartóztatják. – Kolcsak elfoglalja Ufát, és Szaratovnál akar egyesülni a Donyec-medencét uraló Anton Gyenyikin tábornokkal, hogy közösen vonuljanak Moszkva ellen.
III. 18–23. Az OK(b)P VIII. kongresszusa Moszkvában dönt a hadikommunizmus kiterjesztéséről, új pártprogramot fogad el, ami felváltja az 1903-ban szerkesztett első programot. Célul tűzik ki a szocialista viszonyok döntővé tételét az országban, s kihagyják belőle a parlamenti harcra vonatkozó részt. Helyette a kommunista típusú demokrácia megvalósítását tűzik ki célul. – A kb munkájának segítésére felállítanak 3 albizottságot: a politikai iroda (Pf) a párt átfogó irányító testülete (Lenin, Trockij, Kamenyev, Kresztyinszkij, Sztálin – póttagjai Zinovlev, Buharm, Kalinyin), a titkárság és a szervezőiroda a centralizált országos párthálózat kiépítését kapja feladatául. – A kongresszuson fellép az ún. „katonai ellenzék” (Szmirnov, Vorosilov, Szapronov, a háttérben Sztálin), és tiltakozik a „katonai szakértők” (cári tisztek) alkalmazása ellen, a népi milíciák, a partizánháború, a vezetők választhatósága érdekében. Támadják a hadügyi népbiztos Trockijt, aki szakképzett reguláris hadsereg mellett száll síkra. A kongresszusi többség Leninnel az élén Trockijt támogatja.
IV. 15. ÖKVB-határozat a munkatáborok felállításáról. Abban különbözik a gyűjtőtáboroktól, hogy a foglyoknak a tábor és önmaguk fenntartására dolgozniuk kell. Egy máj. 17-i rendelet értelmében minden kormányzósági székváros közelében legalább 300 fős munkatábort kell kialakítani.
Tavasztól Az autonóm területek és köztársaságok föderációjából álló OSZFSZK kétoldalú szerződésekben rögzített katonai-politikai szövetségre lép a cári birodalom helyén megalakult önálló szovjet köztársaságokkal (Ukrajna, Belorusszia).
VII. 9. A bolsevik párt felhívása „Mind egy szálig Gyenyikin ellen!”
VII. A mensevik OSZDMP KB kiáltványt tesz közzé, ebben a hadikommunizmus fölszámolását, egyes iparvállalatok reprivatizálását követeli, de fellép Gyenyikin és Kolcsak ellen.
VII. 25. Az NT bejelenti, hogy lemond Oroszo. minden kínai hódításáról.
IX. 5. A Kolcsak elleni harcokban elesik a legendás parancsnok, Vaszilij Csapajev.
IX. Gyenyikin lovassága 150 km-re meg közelíti Moszkvát.
X. Északon kivonják az ország területéről az antantcsapatokat.
XI. A vörösök visszaverik Gyenyikint meghátrálásra kényszerítik Kolcsakot, szétverik a Petrográdra támadó Nyikolaj Jugyenyicset.
XII. 2–4. Az OK(b)P 8 összoroszországi konferenciája létrehozza az állami és társadalmi szervek pártellenőrzését.
XII. 5–9. A szovjetek VII. összoroszországi kongresszusa-egyéb teendők mellett – tiltakozik a magyarországi fehérterror ellen.
