Kultúra
Kultúra
I. – Megindul a központi filozófiai folyóirat, a Pod znamenyem markszizma (A marxizmus zászlaja alatt).
I. 30. – Törvény a Központi Levéltár felállításáról.
II. 27. – A kb szervezési irodája határozatot fogad el „a kispolgári ideológiával szembeni harcról az irodalmi és kiadói területen”.
III. – Megjelenik a „szmenovehovista” Novaja Rosszija (Új Oroszország) c. folyóirat első száma.
IV–V. – Megindul a bolsevik párt és a Komszomol KB folyóirata, a Molodaja Gvargyija (ifjú gárda).
V. 19. – Lenin Feliksz Dzerzsinszkijhez intézett levelében felhívja a figyelmet a szovjethatalommal elégedetlen írók és tudósok kiutasításának körültekintő előkészítésére. Nem tartja azonban még időszerűnek a Novaja Rosszija betiltását.
V. – Megjelenik a Szerapion testvérek első almanachja.
VI. 5. – Bemutatják a Kinopravda (Filmigazság) c. filmhíradó első számát. A Dziga Verlov rendezte filmhíradó az eszerek elleni perről és az éhínség elleni központi bizottság munkájáról számol be.
VI. 6. – Rendelet a Glavlit, valamennyi sajtó- és irodalmi termék cenzúráját gyakorló főhatóság felállításáról.
VII. 10. – Nyilvános vita a Szmena veh c. folyóiratról. A vitában részt vesz a külföldről hazaérkező két szerkesztő is: Jurij Kljucsnyikov és Jurij Potyehin.
VII. 28. – Velemir Hlebnyikov halála.
VIII. – Moszkvai, petrográdi és kijevi tudósok, írók, újságírók mintegy 160 főnyi csoportját utasítják ki Szovjet-Oroszországból. Az emigrációba kényszerülők között van többek között Nyikolaj Bergyajev, Pityirim Szorokin, Szemjon Frank, Borisz Viseszlavcev, Ivan Iljin, Nyikolaj Losszkij, Julij Ajhenvald, Lev Karszavin, Georgij Fedotov.
XI. 1. – Dekrétum a felsőfokú tanintézetek számára kötelező társadalomtudományi tantárgyak bevezetéséről. Ilyen kötelező tárgy: 1. a történelmi materializmus; 2. a kapitalizmus és a proletárforradalom; 3. az orosz föderáció politikai rendszere és társadalmi feladatai.
XI. – Megjelenik a Vesztynyik szocialisztyicseszkoj akagyemij (A Szocialista Akadémia közlönye) c. folyóirat első száma.
Az év folyamán – Megjelenik Trockij könyve, Az 1905-ös év (2. kiadás). A kötetnek az orosz történelmi fejlődés különösségével foglalkozó része nemcsak elméleti, de csakhamar politikai vitát is kelt.
– Megjelenik Alekszandr Bogdanov filozófiai főművének, Az általános szervezéstudománynak utolsó kötete. (1–3., Berlin–Moszkva–Petrográd.)
– Az év irodalmi terméséből: Velemir Hlebnyikov poémája, a Zangezi; Borisz Paszternak könyve, a Luvers gyermekkora; Vlagyimir Majakovszkij verse, az Önagyonülésezők és Alekszandr Taraszov-Rogyionov a koncepciós pereket megsejtő regénye, a Csokoládé.
– Megalakul az orosz peredvizsnyikek akadémikus hagyománya folytatóinak szervezete, az ekkor még a művészeti élet perifériáján működő Forradalmi Oroszország Művészeinek Egyesülete (AHRR).
