Kultúra
Kultúra
IV. 14. – Majakovszkij öngyilkossága.
VI. 16. – Létrejön az Irodalom, a Művészet és a Nyelvtudomány Intézete (LIJA).
VIII. 14. – A Népbiztosok Tanácsa és a KVB törvénye az általánosan kötelező elemi oktatásról. A rendelkezés az 1930–31-es tanévtől teszi kötelezővé a 8–10 éves korosztály számára a 4 osztályos elemi iskola elvégzését.
XI. 15. – Megjelenik Makszim Gorkij hírhedt cikkgyűjteménye a fehér-tengeri csatornák építéséről: Ha az ellenség nem adja meg magát – azt meg kell semmisíteni!
IX. – Megindul a Kommunista Akadémia irodalmi, művészeti és nyelvtudományi intézetének folyóirata, a Lityeratura i iszkussztvo (Irodalom és művészet).
X. 13. – Határozat a televízió kifejlesztéséről.
X. 17–20. – Ülésezik a Kommunista Akadémia elnöksége. A tanácskozás az Abram Gyeborin vezette filozófuscsoport elleni éles bírálat fórumává lesz.
XII. 9.- Sztálin a Vörös Professzora filozófiai és természettudományi intézetének pártalapszervezetében „mensevizáló idealistáknak” nyilvánítja a gyeborini csoportot. A tudományos viták mindinkább nyílt politikai jelleget öltenek.
Az év folyamán – Elkészül Andrej Platonov kisregénye, a Munkagödör és Borisz Pilnyak műve, A Volga a Kaszpi-tengerbe ömlik.
– A már emigrációban élő Ivan Bunyin Arszenyev élete c. ír regényt.
– Elkészül a Lenin-ábrázolások egyik tipikus darabja, Iszaak Brodszkij festménye, a Lenin a Szmolnijban.
