Politika
Politika
I. 5. A kb határozata a kollektivizálás üteméről és a kolhozépítés állami támogatásáról övezeti határidőket állapít meg. A Volga-vidéken, Észak-Kaukázusban 1931 tavaszáig, Ukrajnában, az Urálban, Szibériában, Kazahsztánban 1932 tavaszáig kell a terveket végrehajtani. A határozat a kolhoztársulás elsődleges formájának az „artyelt” jelöli ki (a tagok háztájival is rendelkezhetnek).
II. 1. A KVB törvényerőre emeli a kb határozatát. Elkobozzák a kulákgazdaságok felszerelését. A konfiskálásokat mindenütt Szibéria és Észak-Oroszo. néptelen tájaira való telepítés követi (1 millió ember).
II. 3. A Pravda vezércikke a kolhozosítás ütemének gyorsítását sürgeti és célul tűzi ki, hogy 1930 végéig a parasztgazdaságok 75%-át bekényszerítsék a közösbe. Az ellenálló parasztokat kizárják a választójogból, néhol a család egyetlen tehenét és háziszárnyasait is elveszik.
II. XI. Pius pápa a nagyhatalmakhoz fordul, hogy a kollektivizálást kísérő vallásüldözések miatt gyakoroljanak nyomást a SZU-ra.
IIl. 2. Megjelenik a Pravdában Sztálin „Akiknek a siker a fejükbe szállt” c. cikke, amelyben taktikai okokból elhatárolja magát a „baloldali túlzásoktól”, s az erőszakos kollektivizálásért minden felelősséget a helyi pártszervezetekre hárít. Ez véget vet az 1929. dec.–1930. febr. közötti 3 hónapos rohamnak.
III. 14–15. Kb-határozat a kolhozmozgalomban elkövetett torzulások elleni harcról, fellépés a kényszerítés eszköze ellen.
III. Megindul a parasztok tömeges kilépése a kolhozokból. A moszkvai területen 72%-ról 7,2%-ra zuhan vissza a szervezettség aránya, Nyugat-Szibériában 54%-ról 20%-ra.
VI. 26.–VII. 13. Az ÖK(b)P XVI. kongresszusán – Buharin távollétében – szétzúzzák e NEP folytatásáért, az arányos gazdasági fejlesztésért síkraszálló „jobboldali ellenzéket” (Rikov, Tomszkij). Vezetőik önkritikára kényszerülnek. – Sztálin kijelenti, hogy a SZU 50 évvel van elmaradva a fejlett országokhoz képest, amit 10 év alatt be kell hozni. Az ország fennmaradásának alapkérdése, hogy képes-e ipari nagyhatalommá válni. A honvédelmi felkészülés jegyében határozatot hoznak az urál–kuznyecki hadiipari kombinát felépítéséről.
VI. 30. Rendeletet adnak ki, amely a kollektivizált területeken a régi faluközösségek szervezeteit feloszlatja, s funkcióikat a helyi szovjetekre és kolhozokra ruházza át.
Nyár Kivégzik Bjlumkint, Rabinovicsot, Szillovot mint ellenzéki szimpatizánsokat.
VII. 21. Felmentik Georgij Csicserin külügyi népbiztost, helyette Makszim Litvinovot nevezik ki.
XI. 25.–XII. 7. Az Iparpárt pere. Az újabb koncepciós per a műszaki főiskolák professzorait diverziós cselekményekkel vádolja meg.
XI. vége–XII. eleje A kb és a KEB plénuma leváltja Rikovot a Népbiztosok Tanácsa éléről, és visszaminősíti a Politikai Iroda tagjából kb-taggá. Buharint önkritikára kényszerítik. Megfosztják tisztségétől Beszo Lominadzét (kb-póttag) és Szmirnovot (az orosz föderáció NT-elnöke), mert kollektív vezetést követelnek.
XII. 15. Megszüntetik a (központi) Belügyi Népbiztosságot (NKVD), s jogkörét a szövetségi köztársaságok megfelelő szerveire ruházzák át.
XII. 19. A Népbiztosok Tanácsának új elnöke Vjacseszlav Molotov.
