Kultúra
Kultúra
I. 27. – A sajtó közli Sztálin, Zsdanov és Kirov még 1934-ben írt Megjegyzéseit a történelemtankönyvekről.
– Az Izvesztyijában megjelenik Buharin cikke, a Szükségünk van-e marxista történettudományra?
I. 28. – A Pravdában ledorongoló bírálat jelenik meg Sosztakovics operájáról, a Kisvárosi Lady Macbethről.
II. 6. – A Pravda újabb cikkben ront Sosztakovicsnak, ezúttal a Világos patak c. balettjét támadják.
II. 8. – Megszűnik a Kommunista Akadémia. Intézeteit a Szovjetunió Tudományos Akadémiája veszi át.
II. 20. – Kakofónia az építészetben a címe a Pravda újabb cikkének.
II. – Vita bontakozik ki a Pravdában közölt cikkek kapcsán a filmművészeti formalizmusról és naturalizmusról.
III. 1. – A Mázoló művészekről c. folytatja művészetellenes kampányát a Pravda.
III. 9. – Külső csillogás és hamis tartalom c. Mihail Bulgakov Művész Színház-beli Molière bemutatóját éri éles hangú támadás.
III–IV. – Buharin a kb megbízásából Párizsba utazik, hogy ott a német szociáldemokratáktól Marx- és Engels-dokumentumokat vásároljon.
IV. – A Krasznaja nov elkezdi Alekszandr Tvardovszkij Nekeresdország c. poémájának közlését.
VI. – Bemutatják az első szovjet színes játékfilmet, a Grunya Kornyakovát (rendező, Nyikolaj Ekk).
VI. 17. – Megérkezik a Szovjetunióba André Gide, aki utóbb megírja a Visszatérés a Szovjetunióból c. könyvét, amelyért a SZU-ban kampány indul ellene.
VI. 18. – Gyanús körülmények között meghal Makszim Gorkij.
VII. 4. – Az ÖK(b)P KB határozatot hoz a 20-as években még támogatott pedológia tudományának felszámolásáról, minthogy az „áltudományos és antimarxista nézeteket” hangoztat.
VIII. 23. – Alekszej Tolsztoj „halálos ítéletet” követel a „trockista-zinovjevista terrorista központ” perének vádlottjaira a Lityeraturnij Leningrad c. lapban.
XI. 30. – Lion Feuchtwanger Moszkvába érkezik. A német írót jan. 8-án Sztálin is fogadja.
Az év folyamán – Valentyin Katajev megírja Távolban egy fehér vitorla c. regényét. – Bemutatják a kor mesterségesen keltett politikai hisztériáját hűen kifejező Párttagsági könyv c. filmet (rendező: Ivan Pirjev), amelyben a feleség leplezi le s adja át férjét a belügyi szerveknek.
– Leonyid Leonov hírhedt regényében (Szkutarevszkij) a jeles tudós jelenti fel saját fiát.
– A Regény c. újság közli Henri Barbusse Sztálin-életrajzát. A kötet azonban feltehetően egy a Szovjetunióban élő német emigráns, Alfred Kurella munkája.
