Politika
Politika
I. 10. Molotov és Schulenburg nagykövet titkos jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy a SZU 31 millió birodalmi márkáért megvásárolja Németországtól az 1939. szept. 28-i titkos kiegészítő jegyzőkönyvben a német félnek juttatott litván területeket. Az összeget a szovjet fél 3 hónapon belül színesfémben és aranyban törleszti.
II. 3. Az állambiztonsági hivatal kiválik a belügyi népbiztosságból és önálló komisszáriátussá alakul.
II. 15–20. Az ÖK(b)P 18. konferenciája gazdasági témákat tárgyal, elsősorban a honvédelmi jelentőségű iparfejlesztési kérdéseket.
IV. 10. Az elhárítás jelenti Sztálinnak, hogy Hitler a SZU megtámadására készül.
IV. 13. Macuoka japán külügyminiszter Berlinből hazafelé megáll Moszkvában. Aláírják a szovjet–japán megnemtámadási és semlegességi egyezményt.
IV. 19. Winston Churchill levele – amelyben figyelmezteti a készülő német támadásra – 14 napos visszatartás után Sztálin elé kerül.
V. 6. Sztálin átveszi az NT elnöki tisztét Molotovtól, aki továbbra is külügyi népbiztos.
V. 19. Richard Sorge részletes jelentést küld a tervezett német támadás idejéről.
VI. 11. Jelentik Sztálinnak, hogy a moszkvai német követség evakuációra készül.
VI. 14. A TASZSZ cáfolja a németek SZU elleni háborús készülődésének hírét a Pravdában. (Ugyanakkor a Vörös Hadseregben hiányzik a parancsnoki állomány 1/5-e a gyalogságnál, a századokhoz beosztott tisztek 68%-a rövidített – 5 hónapos – kiképzéssel került oda. A tisztek 7%-a rendelkezik felsőfokú képzettséggel, 37%-a még a teljes középfokú végzettséggel sem. A parancsnokok 75%-a, a politikai tisztek 70%-a 1 évnél rövidebb ideje szolgál.)
VI. 22. Németország megtámadja a SZU-t. A csapás irányai: Leningrád, Moszkva, Kaukázus. A támadás teljesen váratlanul és felkészületlenül éri az országot. Délig 1200 repülőt vesztenek. Az első hónapban a németek 175 000 km2 területet foglalnak el, megsemmisítenek 28 hadosztályt. A Vörös Hadsereg vesztesége 15 hét alatt meghaladja a 3 millió főt (halott és hadifogoly). (A háború végéig az újabb adatok szerint 28 millió szovjet ember halt meg.)
VI. 22.–VII. 20. A breszti erőd hősi védelme.
VI. 23. Az NT és a kb határozata felállítja a SZU fegyveres erőinek főhadiszállását.
VI. 25. Finn hadüzenet a SZU ellen.
VI. 26. Kassa bombázásának ürügyén Magyarország hadat üzen a SZU-nak.
VI. 28. Elesik Minszk.
VI. 30. Megalakul az állami honvédelmi bizottság, elnöke Sztálin. A háború alatt ez a bizottság gyakorolja a legfőbb hatalmat, helyettesítve az NT-t.
VII. 1. Sztálin rádióbeszédet intéz az országhoz. – Elesik Riga. – Leváltják a nyugati front főparancsnokát, Dmitrij Pavlov hadseregtábornokot, s haditörvényszék elé állítják mint bűnbakot. (Kivégzik.)
VII. 12. Szemjon Tyimosenko átadja a hadügyi népbiztosságot Sztálinnak. – Egyezményt a SZU és Nagy-Britannia között a Németország elleni együttes hadviselésről.
VII. 16. Visszaállítják a komisszárok intézményét a hadseregben.
VI1. 20. Az államvédelmi népbiztosságot visszaintegrálják az NKVD-be.
VIII. 8. Megalakul a SZU fegyveres erők legfelsőbb főparancsnokságának főhadiszállása. A főparancsnok Sztálin.
VIII. 8. Megszüntetik a Volgai Német Autonóm SZSZK-t, lakóit kitelepítik.
IX. 8. A németek körülzárják Leningrádot. Megkezdődik a város 900 napig tartó blokádja.
IX. 19. Elesik Kijev.
XI. 29.–X. 1. A SZU, USA, Anglia képviselőinek moszkvai tanácskozása a kölcsönös hadiszállításokról.
X. 7. Sztálin megbízza Beriját, hogy a bolgár követ közvetítésével puhatolózzon Hitlernél egy különbéke felől.
X. 18. A német hadsereg 80 km-re van Moszkvától, ahol pánik tör ki. Több vezető – Sztálin is – elmenekül a városból. – Elesik Odessza.
X. 19. Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.
X. 24. Elesik Harkov.
XI. 2. Elesik Kurszk.
XI. 7. Díszszemle az ostromlott Moszkvában. – Franklin D. Roosevelt amerikai elnök bejelenti, hogy az USA szállításokkal támogatja a SZU-t.
XI. 22.–(1942. IV. 21.) A Ladoga-tó jegén megteremtődik az összeköttetés a körülzárt Leningráddal („élet útja”).
XII. 9. A kb határozattal rövidíti le a párttagjelöltség idejét, ha a jelentkező belép a hadseregbe.
