Gazdaság
Gazdaság
II. – A szervezeti fogyatékosságok és párhuzamosságok megszüntetése céljából visszaállítják az egységes földművelésügyi minisztériumot. A kolhoztanácsot rövid időn belül megszüntetik.
– A mezőgazdaságban nő a központi beavatkozás; a kb-plénum úgy dönt, hogy minden kolhoz számára, minden növényre – pl. nemcsak a gabonára, hanem annak minden fajtájára is – pontos vetéstervet készítenek. A helyi körülményektől függetlenül a füves vetésforgó továbbra is kötelező.
V. 21.- Döntés a kollektivizálás befejezésére a balti államokban.
VII. – A kolhozok nem kapnak többé vetőmagot a begyűjtési minisztériumtól, hanem maguknak kell gondoskodniuk róla.
XII. – Az állami tervbizottság hatáskörét felosztják, az ellátás terén betöltött funkciót az állami ellátási bizottság (Goszsznab), technikai fejlesztési funkcióit pedig az új technika bevezetésére alakult állami bizottság (Gosztechnika) veszi át.
XII. 14. – Közös minisztertanácsi és kb-rendelet a pénzreform végrehajtására. Az egyének tulajdonában lévő készpénzt 1 : 10 arányban váltják be, így a megtakarított pénz nagyobb része értékét veszti. A takarékbetéteket 3000 rubelig 1 : 1 arányban váltják be, a nagyabb betéteket azonban csak csökkentett értékben. Az államkötvényeket 1 : 3 arányban váltják át, s egyidejűleg alacsonyabb, 2%-os kamatozású kötvényekre cserélik őket. Ez a pénzreform nem azonos a következő évek pénzreformjával, a jövedelmek nem változnak, az 1947. nov.-i 1000 rubel fizetés 1948. febr.-ban is 1000 rubel. E reform csak a készpénzfölösleget semmisíti meg, ill. az államadósságot csökkenti.
– A pénzreformmal egy időben megszüntetik a jegyrendszert és a „kereskedelmi árakat” is, s egységes kiskereskedelmi árakat vezetnek be. Ez átlagosan 17%-os fogyasztóiár-csökkenésnek felel meg Az árindex 321 (1940 = 100).
Az év folyamán- A gyáriparban fizetett átlagbér havi 550 rubel.
