Politika
Politika
II. 5–8. Miután a kb plénuma megvitatta Malenkov ügyét – akinek politikai pozíciója gazdasági és politikai okok miatt már 1954 őszére megingott –, személyi változásokról dönt a Legfelsőbb Tanács ülése. A miniszterelnöki tisztéből fölmentett Malenkov energiaügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes. Bulganyint a kormány elnökévé, Zsukovot honvédelmi miniszterré nevezik ki. Ezzel megalakult a „harmadik triumvirátus”: Hruscsov, Bulganyin, Zsukov.
V. 7. Tiltakozásul az NSZK felfegyverzése miatt a SZU hatálytalanítja az 1942. V. 6-i brit–szovjet és az 1944. XII. 10-i francia–szovjet barátsági szerződést.
V. 11–14. Megalakul a Varsói Szerződés (VSZ). Főbb szervei: Politikai Tanácskozó Testület és az Egyesített Fegyveres Erők Parancsnoksága. Utóbbi székhelye Moszkva; az első főparancsnokká Ivan Konyev marsallt nevezik ki.
V. 26. Bejelentik, hogy a szovjet csapatok kivonulnak Port Arthurból (Lüsun), és a flottatámaszpontot átengedik a Kínai Népköztársaságnak.
V. 26.–VI. 2. Hruscsov, Mikojan és Sepilov vezetésével szovjet küldöttség látogat Belgrádba. A szovjet vezetők bocsánatot kérnek a többéves rágalomhadjáratért; kölcsönösen kötelezettséget vállalnak, miszerint fölhagynak a másik ellen irányuló mindennemű propagandával és dezinformálással; megegyeznek a tudományos, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséről. Ezzel helyreállnak a normális kapcsolatok a SZU és Jugoszlávia között. Feltűnő, hogy a szovjet küldöttségből hiányzott a külügyminiszter, Molotov. A belgrádi látogatás Sztálin ellen hangolja Hruscsovot, s bizonyos szerepet játszik a XX. kongresszuson tartandó beszédének megszületésében.
VI. 6. Közleményt jelentetnek meg, mely szerint a szovjet, csehszlovák, magyar és román vezetők Bukarestben megvitatták a szovjet delegáció jugoszláviai látogatásának tapasztalatait; a felsorolt államok is rendezik kapcsolatukat Jugoszláviával.
VI. 7–23. Nehru látogatása a SZU-ban. A tüntetően szívélyes fogadtatás demonstrálja, hogy a SZU támogatja a gyarmatosítás elleni küzdelmet és az el nem kötelezett országok mozgalmát.
VII. 18–23. Csúcstalálkozó Genfben a SZU, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország legmagasabb szintű képviselőinek részvételével. Témák: Németország és az európai biztonság, leszerelés, kelet-nyugati kapcsolatok. Potsdam óta ez a nagyhatalmak vezetőinek első tanácskozása. Nem sikerül konkrét megállapodásokra jutni. A szovjet küldöttség: Hruscsov, Bulganyin, Zsukov.
VIII. 13. Szovjet kormánynyilatkozat az ország fegyveres erőinek 640 000 fővel való csökkentéséről (XII. 15-ig). 1955–58-ig a SZU több lépcsőben 2 140 000 fővel csökkenti fegyveres erői létszámát.
IX. 9–13. Moszkvában tárgyal Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár. A kormányközi tárgyalások eredményeképpen megegyeznek a diplomáciai kapcsolatok fölvételében, a gazdasági kapcsolatok jelentős javításában. Kompromisszum a SZU-ban lévő német hadifoglyok ügyében: szovjet kormányhatározat rendelkezik minden német hadifogoly hazajuttatásáról, de kivételt képeznek azok, akiket bűneikért elítéltek.
IX. 17. Amnesztiarendeletet adnak ki a háborúban az ellenséggel való együttműködés vádjával elítélt politikai foglyok számára. Ugyanekkor engedélyezik a külföldön élő szovjet állampolgároknak, hogy a SZU-ba utazzanak.
IX. 19. Ausztriát elhagyják az utolsó szovjet csapatok, korábban, mint az angolok vagy az amerikaiak.
XI. 18.–XII. 19. Hruscsov és Bulganyin vezetésével szovjet delegáció Indiában, Burmában és Afganisztánban. Ők az első szovjet vezetők, akik nem szocialista országokat látogatnak meg.
Az év folyamán A rehabilitációkkal kapcsolatban 6 helycserét hajtanak végre a SZU legfelsőbb bíróságában; az SZKP KB mellett bizottságokat hoznak létre a sztálini rendszer egyes nagyszabású büntetőakcióinak kivizsgálására. Nyilvános bírósági eljárásokat folytatnak Leningrádban Viktor Abakumov, Bakuban Mir-Dzsafar Bagirov és Tbilisziben Ruhadze és társai (valamennyien Berija közeli munkatársai) ügyében.
