Politika
Politika
II. 25. Képviselői és tanácstagi választások zajlanak le, melyben a szavazásra jogosultak 99,96%-a vesz részt, s a hivatalos jelöltek a szavazatok több mint 99,9%-át kapják.
III. 10. Meghal Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke. Az éjszaka összeül a pb, melynek ülésén a Csernyenko által kijelölt és Grigorij Romanov által is támogatott Viktor Grisin moszkvai első titkárral szemben – Ardrej Gromiko döntő segítségével – Mihail Gorbacsovot választják meg az SZKP új főtitkárává.
IV. 23. Az SZKP személyi megújítását célzó kb-ülésen létrejön a legszűkebb gorbacsovi gárda: Viktor Csebrikov, a KGB elnöke, Jegor Ligacsov és Nyikolaj Rizskov a kb-titkári funkcióból a „póttag-állomást” kihagyva teljes jogú pb-taggá emelkednek. A pb póttagja Szergej Szokolov honvédelmi miniszter.
IV. 26. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a SZU pártvezetői 10 évvel meghosszabbítják az 1955-ben 30 évre kötött Varsói Szerződés érvényességét.
V. 16. Nyilvánosságra hozzák az SZKP KB határozatát az alkoholfogyasztás korlátozásáról. A vodkagyártás csökkentése, az üzletek nyitvatartási idejének korlátozása s a fogyasztási korhatár felemelése mellett a sajtó és a politikai tömegszervezetek alkoholellenes kampányba kezdenek.
VII. 1. A kb ülése Gorbacsov legjelentősebb politikai riválisát, Grigorij Romanov leningrádi első titkárt felmenti pb-tagsága és kb-titkári funkciója alól. Gorbacsov szövetségesét, Eduard Sevardnadze grúziai első titkárt a pb teljes jogú tagjává választják. Az ülés kb-titkárrá választja Lev Zajkovot és Borisz Jelcint. Másnap a Legfelsőbb Tanács ülésén Andrej Gromikót a Szovjetunió államfőjévé, Eduard Sevardnadzét pedig külügyminiszterré választják. A jan.-tól júl.-ig terjedő időszakban Gorbacsovnak 20 kulcsfontosságú területi titkárság élén sikerül személycserét végrehajtania. Mivel a területi titkári tisztség automatikusan kb-tagsággal jár, a kádercsere kedvező erőviszonyokat készít elő Gorbacsovnak a XXVII. kongresszusra.
VII. 21. Szuszlov munkatársa, Borisz Sztukalin Budapestre távozik nagykövetnek a kb kulcsfontosságú propagandaosztályának éléről, helyére Alekszandr Jakovlev kerül.
VII. 27.–VIII. 4. Moszkvában a gorbacsovi békeoffenzíva jegyében zajlik a XII. VIT.
IX. 27. A Legfelsőbb Tanács elnökségének ülésén a 80 éves Nyikolaj Tyihonov helyére Nyikolaj Rizskovot választják kormányfőnek.
X. 26. Nyilvánosságra hozzák az SZKP újraszerkesztett programtervezetét. A tervezet elhagyja a kommunizmus hruscsovi ígéretét s a fejlett szocializmus megvalósulásának brezsnyevi formuláját, de fenntartja az önkormányzati szocializmus távlati perspektíváját.
XI. Az afganisztáni Pandzsir-völgyben indított újabb szovjet katonai offenzíva nem éri el eredeti célját, a végső katonai döntés kierőszakolását.
XI. 19–21. 1979 óta első alkalommal szovjet–amerikai csúcstalálkozó Genfben. Megállapodnak egy 1986 nyarán az USA-ban, 1987-ben pedig a SZU-ban tartandó újabb csúcstalálkozóról, de az európai rakétaegyensúly és az amerikai „csillagháborús” program kérdésében nem jön létre megegyezés.
XI. 22. Az új agrárpolitika első lépéseként 5 minisztériumot szüntetnek meg, s állami agráripari bizottság néven mezőgazdasági csúcsszervet hoznak létre, melynek vezetőjévé Gorbacsov munkatársát, Vszevolod Murahovszkijt nevezik ki.
XII. 27. Az SZKP moszkvai városi bizottsága Viktor Grisint, a brezsnyevi korszak egyik meghatározó politikusát felmenti első titkári funkciója alól, s helyére Borisz Jelcin kb-titkárt választja meg.
