Kultúra
Kultúra
I. – A Don c. folyóirat megkezdi Borisz Mozsajev Férfinép és asszonynép c. regényének közlését.
III. – Az Oktyabr c. folyóiratban megjelenik Anna Ahmatova még a 30-as évek végén írt híres poémája a Requiem.
IV. – A Druzsba narodov publikálja a korai glasznosztykorszak legnagyobb hatású irodalmi dokumentumát, Anatolij Ribakov regényét, Az Arbat gyermekeit (Közlése a jún.-i számban fejeződik be).
IX. 3. – Párizsban meghal Viktor Nyekraszov.
X. 23. – Az Egyesült Államokban élő Joszif Brodszkij kapja az irodalmi Nobel-díjat.
XII. – A Lityeraturnaja gazeta közli Dmitrij Volkogonov Diadal és tragédia címmel írt Sztálin-könyvének bevezetőjét.
Az év folyamán. – Megjelenik Jurij Trifonov regénye, az Eltűnés.
– Vlagyimir Dugyincev a több mint 20 éve asztalfiókjában heverő Fehérruhások c. regényével jelentkezik.
– A szovjet genetika szomorú sorsa foglalkoztatja Danyiil Granyint is Bölény c. kisregényében.
– Az ősi földjéről 1944-ben kitelepített csecsen nép tragédiájáról szól Anatolij Prisztavkin kisregénye, Az aranyfelhőcske éjszakázott.
– Két moszkvai folyóirat csaknem egy időben teszi közzé Alekszandr Tvardovszkij poémáját, Az emlékezet jogán-t.
– Bemutatják a Kockázat c. dokumentumfilmet a szovjet rakétatechnika fejlődéséről. A film gazdag korábban nem vetített dokumentumfelvételekben. A szovjet néző e film révén szerezhet első ízben tudomást arról, hogy a sztálini időkben léteztek speciális tudós-lágerek.
– Műsorra kerül a Több fényt c. dokumentumfilm a sztálini bűnökről, a történelemből retusált egykori bolsevikokról.
– Figyelmet kelt Jurij Podnieks filmje, a Könnyű-e fiatalnak lenni.
– Bemutatják az '53 hideg nyara c. történelmi kalandfilmet a Sztálin halálát követően a köztörvényesekre elrendelt amnesztiának egy kis szibériai falut sújtó következményeiről.
– Megjelenik Bella Ahmadulina verseskötete, a Kert.
– A Moszkva c. folyóirat közli Marietta Csudakova Mihail Bulgakov életrajza c. művét. A kötetnyi terjedelmű biográfia a Bulgakov-kutatás megkerülhetetlen teljesítménye.
