Gazdaság
Gazdaság
I. 1. – Életbe lép az új vállalati törvény, az év elejétől az iparvállalatok 60%-a működik önelszámoló formában.
I. – A SZU első közvetlen kötvénykibocsátása Nyugaton, 100 millió svájci frank értékben 10 éves futamidővel. (1986-ig a SZU nem vehetett fel kötvénykibocsátás formájában kölcsönöket, mivel az 1917 előtti cári kötvények rendezésének ügyében vitában állt Nagy-Britanniával.)
– Az Állami Bank mellett 5 másik, különféle területre szakosodott bank jön létre. Külföldi kölcsönök felvételére továbbra is csak az Állami Banknak és az átalakult Külgazdasági Banknak van joga. Az év nyarán engedélyezik a szövetkezeti bankok alapítását is. (1989. febr.-ban összesen 55 bank működik a SZU-ban.)
II. – Először vezetik be a szerződéses üzemeltetést az iparban. E működési formát eddig csak a mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban alkalmazták. A Moszkva melletti butovói építőipari kombinát minden állóeszközét a dolgozók veszik bérbe az államtól, s használatáért előre meghatározott bérleti díjat fizetnek. A fennmaradó nyereséggel a közösség maga rendelkezik.
IlI. – A pb bírálja a központi gazdaságirányító testületeket, mert korlátozzák a vállalati önállóságot azzal, hogy az állami megrendelések a vállalati kapacitások nem csupán 60–70%-át kötik le, ahogyan azt a vállalati törvény elfogadásakor feltételezték, hanem gyakorlatilag kiterjednek a kapacitások 100%-ára.
– Összeül a IV. össz-szövetségi kolhozkongresszus az új alapszabályzat és a szövetkezeti törvény tervezetének megvitatására.
– Utoljára 1969. nov.-ben volt kolhozkongresszus.
V. – A Legfelsőbb Tanács elfogadja a szövetkezeti törvényt, amely a szövetkezeteket az állami vállalatokkal azonos jogokkal ruházza fel. A társadalmi vita során a tervezet 50 pontjából 42-t módosítottak. Ugyanezen ülésen elfogadják a 2000-ig szóló lakásprogramot, mely minden szovjet családot lakáshoz kíván juttatni.
– Az állami statisztikai bizottság felmérése szerint a hazai termékek 90%-a nem üti meg a nemzetközi mértéket.
VI. – A kormány munkakapcsolatot létesít a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal.
– A pártértekezlet idején hangzik el először hivatalos szovjet megnyilatkozás az inflációról. Mértékét 1–2%-ra becsülik. 1960-hoz viszonyítva 1988-ban 1 rubel 42 kopejkát ér.
– Az iparban fizetett átlagbér 213 rubel, a mezőgazdasági munkásoké pedig 152 rubel.
IX. – A kisszövetkezetek száma 1987. júl. óta 3709-ről 32 561-re nő. forgalmuk eléri az 1040 millió rubelt.
– Enyhítik a 3 éve érvényben lévő szeszesital-árusítási korlátozásokat, miután az alkoholellenes kampány kudarcba fulladt, a munkahelyeken ugyanolyan sokat isznak, mint régebben. Becslések szerint egy átlag szovjet állampolgár évente 70–90 órát áll sorba – csak szeszes italokért.
Az év folyamán Egy CIA-tanulmány szerint 1988-ban a SZU-ban a GNP mindössze 1,5%-kal, az ipari termelés 2,3%-kal nőtt, a mezőgazdasági termelés pedig 2%-kal visszaesett. A II. világháború óta először csökkennek az ország nehézipari beruházásai.
– Az év végén 191 bejegyzett vegyes vállalat működik a SZU-ban (tőkés partnerekkel 164, szocialista partnerekkel 27).
– A SZU 15 köztársaságából 8-ban még mindig jegyre osztják a húst.
– 13 millió ember, a városi családok 22%-a él rossz lakáskörülmények között. A gyermekhalandóságot tekintve a SZU az 50. helyen áll a világon. A kórházak 35%-ában nincs melegvíz-szolgáltatás, 30%-uk nincs csatornázva.
