Tartalékhelyzet
Tartalékhelyzet
A világ hivatalos tartalékai – az arany nélkül – 7,2%-kal emelkedtek 1988-ban, s 543 milliárd SDR-t értek el. A tartalékok növekedési üteme azonban jócskán elmaradt az előző évitől (21 %). A tartalékszint emelkedése elsősorban a devizatartalékok 8.8%-os növekedésének köszönhető (a devizatartalékok szintje 1988 végére 494,5 milliárd SDR-re emelkedett).
A fejlett ipari országok közül változatlanul Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékkal (1988 folyamán 14,8 milliárddal, 71,9 milliárd SDR-re növelte állományát). Tajvan (54,6 milliárd SDR) a 3. helyre szorította le az NSZK-t (ahol 12 milliárddal 43,5 milliárd SDR-re apadt a tartalékállomány). A fejlődő országok tartalékhelyzete némiképp romlott (196,6 milliárd SDR, a világtartalékok 36,2%-a). Az országcsoporton belül azonban markáns különbözőségek alakultak ki. Az olajat nem exportálók 12,3%-kal (155,7 milliárd SDR-re) növelni tudták – arany nélkül számított – tartalékaikat, míg az olajexportőrök helyzete 14%-kal (41 milliárd SDR-re) romlott.
A tartalékvaluták közül változatlanul vezet a dollár, pozíciói erősödtek a márkával és a jennel szemben. A globális tartalékokból a fejlett ipari országok részesedése folyamatosan nő, az olajexportőröké pedig csökken.
