Új-Kaledónia
Új-Kaledónia
Nouvelle Calédonie et Dépendances
Fekvés: Szigetcsoport a Csendes-óceán DNy-i részében, Ausztráliától K-re. Terület: 19103 km2. Népesség (1989): 145 000. Melanéz (kanak), vietnami, indonéz, polinéz, francia, wallisi. Székhely: Nouméa (1983): 60 112. Gazdaság: GNP (*1985): 860 M USD. GNP/fő (*1985): 5513 USD. Főbb exportcikkek: nikkel, kávé, kopra.
Új-Kaledóniához tartozik: Loyalty Islands (3 szigetből álló csoport), Isle of Pines, Bélep-szigetcsoport, Chesterfield Islands, Huon Islands, Walpole, Matthew Island, Hunter Island és számos kisebb, lakatlan sziget.
A szigetet 1853-ban szállják meg a franciák, majd a környező kisebb területekkel együtt 1958-ban kapja meg a tengeren túli terület státusát. A korábbi párizsi elnyomás után a 80-as években a szocialista kormányzat idején felélénkül a vita a terület jövőjéről. Az elszakadást követelő csoportok több erőszakos akciót hajtanak végre. Az 1984-ben elszaporodó zavargások után dec.-ben a helyi kanak lakosság képviselői Új-Kaledónia függetlenségét kiáltják ki. Franciaország ezt elutasítja, és csak belső autonómiát ad a szigetnek. A sziget jövőjéről döntő népszavazáson – a függetlenség nem szerepel alternatívaként – a helyiek többsége tartózkodik, így a francia telepesek változások ellen leadott szavazatai döntenek. Az 1985. szept.-i választásokon is ők szerzik meg a többséget az egyébként nagyobb számú helyi lakossággal szemben a helyi parlamentben. Miután Francois Mitterrand 1988-ban másodszor is Franciaország elnöke, szocialista miniszterelnöke bejelenti, hogy Új-Kaledónia jövőjéről még ebben az évben demokratikus döntést hoznak. A nov.-i népszavazáson alacsony részvétel mellett a lakosság úgy dönt, hogy a sziget nagyobb önállóságot kap, s hogy az évezredforduló előtt újra szavaznak a függetlenség kérdéséről. 1989. máj.-ban meggyilkolják a mérsékelten franciaellenes párt 2 vezetőjét.
