PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Islami Jamhuriya-e-Pakistan (urdu nyelven)
Islamic Republic of Pakistan (angolul)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 803 943 km2, Magyarországnál több mint 8-szor nagyobb. Fekvés: Az Arab-tenger partján. Szomszédai: Irán (Ny), Afganisztán, Kína (É), India (K). Felszín: Ny-on és É-on hegyvidék; K-en az Indus alföldje, amely sztyeppvidékből (Punjab), D-en sivatagos, lefolyástalan területből és a tenger mentés sós mocsaras vidékből áll. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). Legjelentősebb folyók: Indus, Sutlej.
Népesség: Lakosság (1989): 110 358 000. Népsűrűség: 127,2/km2. Etnikai csoportok: Pandzsábi 65%; szindi 13%; urdu 7%; iráni (pastu, beludzsi) 2,5%; bengáli. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). Vallások: mohamedán (szunnita 76%, síita 20%), hindu 1,5%, keresztény 1,4%, buddhista. Városi lakosság: 29%. Főváros: Islamabad (Iszlámábád) (*1984): 236 000. Városok (1981): Karachi 5 103 000; Lahore 2 922 000; Faisalabad 1 092 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gulam Iszak Han (1988. dec. óta). Kormányfő: Navaz Sarif (1990. okt. óta). Nemzeti ünnep: márc. 23., aug. 14.
Gazdaság: Pénznem: ruppe (pakisztáni rúpia) (1990. szept.: 21,54 = 1 USD). GDP (1990): 43,09 Mrd USD. GDP/fő (1990): 385 USD. Gazdasági növekedés (1990): 5,1%. Adósságzsolgálat a GDP %-ában (1990): 4,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 32,2. Adósság/fő (1990): 176 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 6,1. Fogyasztói ráváltozások (1990): 9,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 53%; ipar 13%. Export (1988): 44,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rizs, gyapot, bőráru, hal, banán, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 13%, Japán 11%, Nagy-Britannia 7%. Import (1988): 63 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Japán 16%, Egyesült Államok 10%, NSZK 10%, Kuvait 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 8775 km; ebből villamosított: 290 km. Közúti hálózat (1988): 108 530 km; ebből burkolt: 46 143 km. Gépjárművek (1987): 1 160 000. Fő kikötő: Karachi. Hírközlés: Tv (1988): 1,51 M. Rádió (1985): 9 M. Telefon (1988): 740 000. Napilap (1986): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 53,7; nők: 51,9 év. Születés (1987): 41,9‰. Halálozás (1987): 14,1‰. Népességnövekedés (1987): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 125,0‰. Kórházi ágyak (1988): 52 866. Orvosok (1988): 55 346. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 2900.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 25%.
Az 1947. aug. 14-én Indiától különváló, függetlenségét kikiáltó állam 1956. márc.-ban iszlám köztársasággá nyilvánítja magát. A katonai kormányzatok és a rendkívüli állapotok évtizedei után, Banglades elszakadását követően, 1973. aug.-ban új alkotmány lép életbe, amely az elnök, a kormányfő és a parlament kezébe adja a hatalmat. Az 1971 óta elnöklő Zulfikar Ali Bhutto az új alkotmány elfogadása után kormányfő. 1977. júl.-ban Ziaul Hakk tábornok a zavargásokra hivatkozva átveszi a hatalmat, s újra bevezeti a rendkívüli állapotot. A tábornok 1978. szept.-től az elnöki tisztet is betölti. Bhuttót a nemzetközi tiltakozás ellenére 1979. ápr.-ban kivégezteti. A tábornok-elnök 1984. dec.-ben az iszlám támogatására szólító népszavazást tartat, amelyet úgy értelmez, hogy a pakisztániak 5 évre elnökükké választják. Az új parlament dec.-ben feloldja a pártok tilalmát, majd a rendkívüli állapotot is. 1986. ápr.-ban Bhutto elnök lánya, Benazir hazatér a száműzetésből, s valódi választásokat követel. A belső helyzet továbbra is feszült. 3 millió afgán menekült helyzete tisztázatlan. Az állítólag titokban kifejlesztett pakisztáni nukleáris fegyver miatt a szomszédok közül elsősorban India agódik. 1988-ban Genfben pakisztáni tisztségviselők is részt vesznek az Afganisztán jövőjéről folyó tárgyalásokon. Máj.-ban az elnök meneszti miniszterelnökét. Ziaul Hakk repülőgépe aug.-ban tisztézatlan körülmények között lezuhan. Az elnök halála után rendkívüli állapotot vezetnek be. Nov.-ben – a választások eredményeként – Benazir Bhutto lesz a kormányfő. Dec.-ben az elektorok Gulam Iszak Hant választják elnökké. Bhutto asszony nem ismerti el az afgán ellenkormányt, s 1989. jún.-i amerikai látogatásakot Bush elnököt is az afgán belháború politikai megoldása mögé állítja. Az indiai Kasmírban dúló belháború többször átcsap a határ másik felére is. A helyi támogatás miatt tavasszal az indiai-pakisztáni háború veszélye is fenyeget. Aug.-ban az elnök leváltja Bhutto asszonyt. Helyére Musztafa Dzsatoit nevezi ki. A korábbi kormányfő és munkatársai ellen eljárás indul korrupció miatt. Az okt.-i általános, majd az ezt követő helyhatósági választásokon Bhutto asszony veszít, az iszlám párt győz. Az új kormányfő, Navaz Sarif keresi a kapcsolatokat Indiával.
