PANAMA
PANAMA
Panamai Köztársaság
República de Panamá (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 75 650 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Amerika legdélibb részén. Szomszédai: Costa Rica (Ny), Kolumbia (K). Felszín: A Csendes-óceánt a Karib-tengerrel összekötő Panama-csatornától Ny-ra vulkanikus magashegység. K-i és Karib-tengeri részében trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Baru (3478 m). Legjelentősebb folyó: Tuira. Legnagyobb tavak: Gatun-tó, Bayano-tó.
Népesség: Lakosság: 2 370 000. Életkor szerint: 0–14: 37%; 15–59: 56,3%; 60–: 6,7%. Népsűrűség: 30/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fekete és mulatt 20%; fehér 10%; indián 5%; ázsiai. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, indián dialektusok. Vallások: r. kat. 93%, protestáns 6%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Panamá (*1985): 500 000 (A). Városok (*1985): Colón 59 800; David 50 600; Santiago de Veraguas 221 809.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Guillermo Endara (1989. dec. óta). Nemzeti ünnep: nov. 3.
Gazdaság: Pénznem: balboa (1990. szept.: 1,0 = 1 USD). GDP (1990): 4,3 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1793 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,0 %. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 3,2. Adósszágszolgálat az export %-ában (1990): 3,0. Adósság/fő (1990): 2430 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 2. Fogyasztói árváltozások (1990): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29,4%. Export (1987): 357 M USD. Főbb exportcikkek: kőolajtermék, banán, hal, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 67%, NSZK 6%, Costa Rica 6%. Import (1987): 1,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 34%, Mexikó 8%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 737 km. Közúti hálózat (1985): 9694 km. Gépjárművek (1985): 166 498. Főbb kikötők: Balboa, Cristóbal, Colón. Hírközlés: Tv (1985): 350 000. Rádió (1985): 400 000. Telefon (1983): 202 627. Napilap (1986): 89/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 69,2; nők: 72,9 év. Születés (1987): 25,7‰. Halálozás (1987): 3,8‰. Népességnövekedés (1987): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 25,0‰. Kórházi ágyak (1987): 7799. Orvosok (1987): 2596 ( +519 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 980.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 87%.
Az 1903. nov. 3-án amerikai ösztönzésre Kolumbiából kivált állam 1979. okt. 10-én szuverinitást kap a Csatorna-övezet felett. Az Egyesült Államok viszont 1999 végéig ellenőrzése alatt tartja az egész övezetet – beleértve a katonai bázisokat is –, s gondoskodik a vízi út és környéke védelméről. 1990-ig amerikai állampolgár a csatorna főfelügyelője, helyettese panamai, azután a szerepek felcserélődnek. Az országot 1968. okt.-ből a puccsal hatalomra jutott baloldali Omar Torrijos ezredes vezeti, aki 1978. okt.-ben átadja az elnökséget Aristides Royo Sáncheznek. Az 1984. máj-i választások után Ardito Barletta az elnök, akit 1985. szept.-ben Eric Arturo del Valle követ. 1987 nyarán a hadseregen belüli nézeteltérések miatt bizalmi válság robban ki. A lakosság egy része munkabeszüntetéseken és felvonulásokon követeli, hogy mondjon le a rendszer „erős embere”, Manuel Noriega tábornok. 1988-ban az Egyesült Államokban vádat emelnek Noriega ellen. A kábítószer-csempészettel gyanúsított vezető azonban ellenáll az Egyesült államok politiai és gazdasági nyomásának. A mindkét felet kielégítő politikai megoldásról máj.-ban tárgalások kezdődnek, de Noriega tábornok hamarosan megszakítja az egyezkedést. Az 1989. máj.-i választások után mindkét fél győzelmét ünnepli, mígnem Noriega tábornok semmissé nyilvánítja az eredményt. Bush elnök csapatokat küld a helyszínre. Aug.-ban Noriega tábornok Francisco Rudriguezt jelöli elnöknek. Dec.-ben az amerikai katonák lerohanják az országot, néhány napos csetepaté után foglyul ejtik Noriega tábornokot. A tábornok kábítószer-csempészet miatt az Egyesült Államokban bíróság elé kerül. Az új elnök a korábbi ellenzéki Guillermo Endara. A dec.-i mérleg: 300 panamai és 1 amerikai halott. A várt amerikai segélyek 1990-ben elmaradnak.
