RUANDA
RUANDA
Ruanda Köztársaság
République Rwandaise (franciául)
Republica y’u Rwanda (ruandai nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 26 388 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: K-Afrika középső részében. Szomszédai: Uganda (É), Zaire (Ny), Burundi (D), Tanzánia (K). Felszín: Nagy része hegyvidék; K-en szavannás fennsík; É-on ma is működő vulkánok. Legmagasabb pont: Karisimbi (4507 m). Legjelentősebb folyók: Kagera, Ruzizi. Legnagyobb tó: Kivu-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 7 276 000. Életkor szerint: 0–14: 48,7%; 15–59: 47,1%; 60–: 4,2%. Népsűrűség: 276/km2. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 90%; tutsi 9%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kinyarwanda (ruandai, hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 56%, törzsi vallású 23%, protestáns 12%, mohamedén 9%. Városi lakosság: 5%. Főváros: Kigali (1981): 156 650. Városok (1979): Butare 25 000; Ruhengeri 16 000; Gisenyi 13 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Juvénal Habyarimana (szül. 1937. márc. 8.) Nemzeti ünnep: júl. 1., júl. 5.
Gazdaság: Pénznem: franc (ruandai frank) (1990. szept.: 74,0 = 1 USD). GNP (1986): 1,9 Mrd USD. GNP/fő (1988): 310 USD. Gazdasági növekedés (1900–1986): 1,8%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1987): 1,0. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,7. Fogyasztói árváltozások (1988): 3,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 91%. Export (1987): 133 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, tea, érc. Főbb exportpartnerek: Belgium 17%, Uganda 12%. Import (1987): 354 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, textília, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Kenya 21%, Belgium 16%, Japán 12%, NSZK 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 6760 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 6188; egyéb gépjármű: 7168. Fő kikötő: Gisenyi. Hírközlés: Rádió (1985): 350 000. Telefon (1983): 6598.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 48 év. Születés (1985): 54,0‰. Halálozás (1985): 16,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,8%. Csecsemőhalandóság (1988): 122,0‰. Kórházi ágyak (1983): 9015. Orvosok (1984): 177. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 34 680.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 50%. Iskolakötelezttség: 8 év.
A Burundival sokáig közös történelmet író belga gyarmati terület 1962. júl. 1-jétől független. A törzsi ellentétek és a polgárháború miatt 1973. júl.-ban Juvénal Habyarimana vezérőrnegy puccsal veszi át a hatalmat. Betiltja a pártokat, 1975-ben saját politikai mozgalmat alapít, 1978-ban és 1983. dec.-ben 99%-os többség erősíti meg elnöki hivatalában. A Nemzeti Mozgalom Pártnak minden polgár tagja. 1988. dec.-ben az elnököt megerősítik hivatalában.
