Nemzetközi eseménynaptár • 1989. július–1990. szeptember
Nemzetközi eseménynaptár • 1989. július–1990. szeptember
1989. július 1. – Mihail Gorbacsov főtitkár-államfő drámai hangú televízió- és rádióbeszédében közli: a szovjet állam sorsa a nemzetiségi ellentétek megoldásától függ. – Egyre nagyobb gazdasági és ellátási gondok vannak Bulgáriában a muzulmánok tömeges kivándorlása miatt. Eddig 70000-en lépték át a bolgár-török határt.
Július 2. – Moszkvában bejelentik: meghalt Andrej Gromiko szovjet politikus, aki 1957–85 között a Szovjetunió külügyminisztere, 1985–88 között a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. – Algériában új politikai pártok engedélyezéséről fogad el törvényt a parlament, lehetővé téve ezzel a többpártrendszert.
Július 4. – Az új lengyel parlament alakuló ülése. Lemond a Rakowski-kormány. – Gorbacsov szovjet államfő Közös Európai Ház felépítésére tesz javaslatot az Európa Tanácsban.
Július 5. – Botha dél-afrikai elnök találkozik a 25 éve éltfogytiglani börtönbüntetését töltő Nelson Mandela polgárjogi harcossal.
Július 6. – Kubában halálra ítélik a kábítószer-csempészésbe keveredett Arnaldo Ochoa volt tábornokot és három társát.
Július 7. – Eredménytelen tárgyalás a román és a magyar pártvezetők között a VSZ bukaresti ülésén. Nyers Rezsőnek nem sikerül rávennie Nicolae Ceauşescut, hogy leállítsa az ún. településrendezési, azaz falurombolási programot.
Július 9. – George Bush, amerikai elnök Lengyelországba és Magyarországra utazik, majd Franciaországban és Hollandiában tárgyal. (Magyarországra és Hollandiába először érkezik hivatalban lévő amerikai elnök.)
Július 13. – Beszünteti a munkát a Kuznyecki-medence több 10 000 bányásza. Tiltakoznak az elviselhetetlen munka- és életfeltételek ellen, követelik a helyi párt- és állami vezetők leváltását. 17-én a sztrájk átterjed az ukrajnai Don-medence bányáira. 20-án leáll a munka Vorkuta és Karaganda környékén is. A szovjet szénipari miniszter önállóságot ígér a bányavállalatoknak, valamint azt, hogy a következő hónaptól szabadon értékesíthetik a terven felül kitermelt szenet. Rendkívüli szállítmányokat küldenek a bányavidékekre fogyasztási cikkekből. Az ígéretek ellentmondásosan teljesülnek, a boltok ismét kiürülnek, így a sztrájkokat az egyes bányák felváltva egész évben folytatják.
Július 14. – Párizsban 15. csúcsértekezletét tartja a hét gazdaságilag legfejlettebb tőkés ország. A résztvevők a kelet-nyugati kapcsolatokról, Kínáról, a terrorizmusról és az emberi jogokról négyrészes politikai nyilatkozatot fogadnak el.
Július 15. – Összecsapások kezdődnek a kirgizek és a tádzsikok között a két szovjet köztársaság határán, amelyről senki sem tudja, hol is húzódik pontosan. Moszkva bizottságot küld a határvonal megállapítására.
Július 16. – Szuhumiban zavargások törnek ki abházok és grúzok között, az első összecsapások mérlege 11 halott. Az abházok el akarnak szakadni Grúziától. 19-én kijárási tilalmat rendelnek el az Abház Autonóm Köztársaság városaiban. – Keletnémet állampolgárok az NSZK budapesti nagykövetségén. Az NDK-sok a Szövetségi Köztársaságba akarnak távozni. 21-én már az NSZK berlini misszióját is ellepik a menekültek.
Július 17. – Diplomáciai kapcsolat létesül Lengyelország és a Vatikán között. – Ausztria benyújtja hivatalos csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz.
Július 19. – Lengyelország 4 évtized után visszatér az elnöki rendszerhez. A köztársasági elnök Wojciech Jaruzelski.
Július 24. – Az Afrikai Egységszervezet Addisz-Abebában tartja csúcstalálkozóját. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök személyében először kerül arab politikus a pánafrikai szervezet élére. – Nőügyei miatt lemond Uno Szoszuke japán miniszterelnök. Ennek ellenére ismét a liberálisok alakíthatnak kormányt, mert az alsóházi többség az övék. Az új kormányfő augusztus 8-ától: Kaifu Tosiki.
Július 25. – Sztrájkolnak az észtországi oroszok, mert az észt állampolgárságról szóló törvénytervezet alapján sokan közülük nem rendelkezhetnének állampolgári jogokkal a balti köztársaságban. 28-án Moldáviában is tüntetnek az orosz nemzetiségűek, itt a nyelvtörvénytervezet ellen, amely csak a moldován (román) nyelvet tenné hivatalossá.
Július 29. – Mieczyslaw Rakowskit választják a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárává. Az eddigi pártvezető, Jaruzelski – aki 10 napja államelnök lett – lemond pb- és kb-tagságáról is.
Július 30. – A Szovjetunióban a reformpárti népi küldöttek megalakítják a régióközi képviselőcsoportot, az első szervezett ellenzéki alakulatot a szovjet törvényhozásban. A vezetőség tagjai: Borisz Jelcin, Gavriil Popov, Jurij Afanaszjev, Andrej Szaharov és Viktor Palm. – A Belorusz Legfelsőbb Tanács közli, hogy az 1986-os csernobili atombaleset miatt még 100 000 embert kellene kitelepíteni a köztársaság déli területeiről. – Irán új elnökévé választják Ali Akbar Hasemi Rafszandzsanit.
Július 31. – Chilében népszavazás legalizálja a marxista pártokat, és 8-ról 4 évre csökkenti az elnöki mandátum idejét.
Augusztus 3. – Románia tiltakozik a magyar pártvezetésnél amiatt, hogy a Magyar Televízió Panoráma c. műsora interjút sugárzott I. Mihály román exkirállyal, aki emberiségellenes bűnökkel vádolta Ceauşescut.
Augusztus 6. – Alexander Dubček és Oldrich Černik nyílt levélben szólítják fel a Varsói Szerződés öt tagországát: ítéljék el 1968-as agressziójukat Csehszlovákia ellen.
Augusztus 11. – Varsóban a 99%-ban Szolidaritás-képviselőkből álló lengyel szenátus elítéli a VSZ-csapatok 1968-as csehszlovákiai beavatkozását.
Augusztus 12. – 1974 óta először szerepel a szovjet televízióban Alekszander Szolzsenyicin. Részleteket mutatnak be abból az amerikai portréfilmből, amelyet 1983-ban készítettek az emigrációban élő Nobel-díjas orosz íróról.
Augusztus 13. – Az NSZK ideiglenesen bezárja budapesti nagykövetségét, ahol már 180 kelet-német menekült van. Kohl nyugatnémet kancellár személyes üzenetben kéri Honecker kelet-német pártfőtitkárt, hogy rendezzék a menekültek ügyét. 19-én közös magyar-osztrák rendezésben páneurópai pikniket tartanak Sopronnál. A megnyitott határon mintegy 1000 keletnémet szökik át Ausztriába. 24-én a magyar kormány kiengedi Ausztriába a budapesti NSZK-nagykövetségen tartózkodó NDK-állampolgárokat, akik a Nemzetközi Vöröskereszt okmányaival lépik át a határt. 31-én Ausztria bejelenti, hogy ideiglenesen azokat a keletnémeteket is átengedi az országon, akiknek nincs osztrák vízumuk és nyugatnémet útlevelük. A Magyarországon tartózkodó keletnémetek túlnyomó többsége, több 10 000 ember továbbra sem hajlandó visszatérni az NDK-ba. 31-én Horn Gyula külügyminiszter Berlinben tárgyal és leszögezi, hogy Budapest a menekültkérdésben csak olyan megoldást hajlandó elfogadni, amely összhangban van Magyarország emberi jogi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. Szeptember 10-én a magyar kormány bejelenti: másnap 00.00 órától egyoldalúan és ideiglenesen felfüggeszti az 1969-es magyar–NDK megállapodást és megnyitja a határokat a keletnémetek előtt, akik bárhová mehetnek, ahol fogadják őket.
Augusztus 14. – Az Iszlám Konferencia fajgyűlölő politikával vádolja a szófiai vezetést a bulgáriai muzulmánokkal szemben tanúsított magatartása miatt. Közben 200 000-re nőtt a Törökországban menekült bulgáriai muzulmánok száma. 22-én török részről lezárják a két ország határát.
Augusztus 16. – A szovjet Legfelsőbb Tanács alkotmányellenesnek minősíti az észt választójogi törvényt, amely sok orosz nemzetiségű lakost kizár a választójog gyakorlásából, mert azok az új szabályozás alapján nem minősülnek észt állampolgárnak.
Augusztus 21. – Prágában több ezren tüntetnek az 1968-as megszállás évfordulóján. A szomszéd országok ellenzéki szervezetei is képviseltetik magukat. A csehszlovák rendőrség többek között 9 magyar állampolgárt is letartóztat. 28-án Horn Gyula külügyminiszter tiltakozik Prágánál amiatt, hogy a tüntetésen részt vett magyarok közül Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt a csehszlovákok bíróság elé akarják állítani. 29-én a két Fidesz-aktivistát pénzbüntetéssel sújtják és kiutasítják Csehszlovákiából.
Augusztus 23. – A balti köztársaságok fővárosai között 1,5–2 millió ember alkot élőláncot az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum 50. évfordulóján, tiltakozva az ellen, hogy a szerződés értelmében a Szovjetunió annektálta a balti államokat. 27-én az SZKP KB elítéli a baltikumi akciót és nacionalista hisztériakeltéssel vádolja az észt, a lett és a litván nemzeti mozgalmakat. Emiatt szeptember 3-án a balti köztársaságok az ENSZ főtitkárát arra kérik, hogy a világszervezet küldjön tényfeltáró bizottságot a Baltikumba.
Augusztus 31. – A kisinyovi parlament elfogadja az új nyelvtörvényt, amely a moldován (román) nyelvet teszi hivatalossá és az orosznak csupán közvetítői státust biztosít. – Csád és Líbia békeszerződést ír alá Algírban, lezárva ezzel a 2 ország közti 15 éves háborúskodást.
Szeptember 2. – Közel 1 millió ember tüntet Bakuban az azerbajdzsáni népfront bejegyzését követelve. A városban több 100 üzem leáll, a kikötő teljesen megbénul. A következő hetekben a megmozdulások ismétlődnek, mert Moszkva nem hajlik a központi irányítás megszüntetésére Karabahban, ami viszont az azeri népfront legfőbb követelése.
Szeptember 4. – A nagyváradi püspök közli Tőkés Lászlóval, hogy felfüggesztette állásából. Felszólítja a lelkészt, hogy 10 napon belül hagyja el szolgálati lakását. – A nyugatnémet televízió először számol be a lipcsei tüntetésekről, ahol a tüntetők „Le a fallal” és „Le a kommunizmussal” feliratú táblákat vittek. 7-én a rendőrség szétveri azt a berlini demonstrációt, amelyen a felvonulók a májusi tanácstagi választások eredményeinek meghamisítása ellen tiltakoznak.
Szeptember 6. – Parlamenti választásokat tartanak a Dél-Afrikai Köztársaságban, a lakosság 75%-át kitevő feketék kirekesztésével. A Nemzeti Párt abszolút többséget szerez. 14-én 5 évre Frederik Willem de Klerket választják meg köztársasági elnöknek.
Szeptember 7. – Suharto indonéz államfő először utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A két ország történetében 26 év után ez az első csúcstalálkozó.
Szeptember 9. – Borisz Jelcin, a radikális nézeteiről ismert szovjet parlamenti képviselő magánlátogatása az Egyesült Államokban. 12-én találkozik Bush elnökkel.
Szeptember 12. – Lengyelországban megalakul a Szolidaritás vezette kormány. Mazowieczki kabinetjében a 23 tárcából 5-öt kap a volt uralkodó párt, a LEMP, 4-et a Parasztpárt, 2-t a Demokrata Párt, a külügyminiszter független.
Szeptember 14. – Namíbiába 30 évi száműzetés után hazaérkezik Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke.
Szeptember 19. – Moszkvában az SZKP KB plénummán Gorbacsov javasolja a párt föderalizációját és a pártkongresszus összehívását 1990 októberére. – Lengyelország kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást ír alá a Közös Piaccal. A szerződés szerint az ország kedvezőbb státust, több exportlehetőséget kap. – New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszaka. 26-án Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter négypontos fegyverzet-korlátozási javaslatot terjeszt elő a nukleáris és vegyi fegyverekre vonatkozóan.
Szeptember 20. – Sevardnadze Washingtonban találkozik Bush elnökkel. Bejelenti, hogy a Szovjetunió kész megkötni a hadászati fegyverzet-csökkentési (START) egyezményt akkor is, ha nem születik egyidejűleg megállapodás az űrfegyverek betiltásáról. A 2 ország egyetértésre jut az atomrobbantások ellenőrzéséről és a hadgyakorlatok előzetes bejelentéséről.
Szeptember 24. – A litván parlament elfogadja a Molotov–Ribbentrop-paktum vizsgálatára kiküldött bizottsági jelentését. Eszerint törvénytelen volt Litvánia csatlakozása a Szovjetunióhoz.
Szeptember 25. – Lipcsében 8000-en követelik az utcákon a szólásszabadságot és az Új Fórum nevű ellenzéki szervezet engedélyezését. A keletnémet városban immár rendszeressé válik a hétfői istentiszteletet követő felvonulás.
Szeptember 26. – Vietnam bejelenti, hogy kivonta csapatait Kambodzsából. Ezzel véget ért több mint egy évtizedes katonai jelenléte a szomszédos indokínai országban.
Szeptember 27. – A szlovén képviselőház módosítja az alkotmányt. Ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy a köztársaság kiváljon Jugoszláviából.
Szeptember 29. – Robert Runcie canterburyi érsek, az anglikán egyház feje, aki először jár hivatalos látogatáson a Vatikánban, közös nyilatkozatot ír alá II. János Pál pápával a 2 egyház közötti egység helyreállításáról.
Szeptember 30. – Már 3300 keletnémet menekült tartózkodik az NSZP prágai nagykövetségén arra várva, hogy a Szövetségi Köztársaságba utazhasson. – A litván parlament megbízza a kormányt: kezdjen tárgyalásokat Moszkvával arról, hogy 1990-től a litván sorkötelesek csak szülőföldjükön teljesíthessenek katonai szolgálatot. – Varsóban bejelentik: lengyel–szovjet bizottság alakul, hogy rendezzék az 1941-ben Katyńban meggyilkolt lengyel tisztek hozzátartozóinak kártérítési igényeit.
Október 1. – Szovjet honvédelmi miniszter – Dmitrij Jazov személyében – először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. – Minszkben gyászmisét tartanak a csernobili tragédia áldozataiért. 25 ezer ember követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot az atomkatasztrófáról. – Az azerbajdzsáni népfront bejelenti: mindaddig blokád alatt tartja Örményországot, amíg Moszkva vissza nem helyezi Karabahot Baku fennhatósága alá.
Október 2. – A vilniusi parlament javasolja Gorbacsovnak, hogy Litvániában népszavazással döntsenek a köztársaság önállóságáról. – Dániában a világon elsőként törvényesítik az azonos neműek házasságát.
Október 3. – A szovjet Legfelsőbb Tanács az új sztrájktörvény elfogadásáig megtiltja a munkabeszüntetéseket a közlekedési, az energetikai, a vegyipari és a kohászati üzemekben.
Október 5. – A drezdai pályaudvaron 30 ezer ember próbál feljutni azokra a vonatokra, amelyek a prágai keletnémet menekülteket szállítják az NSZK-ba. A rendőrök gumibotokkal és vízágyúkkal verik vissza a tömeget. – A dalai lámának, Tibet száműzött vallási vezetőjének ítélik a Nobel-békedíjat.
Október 6. – Bukarest 1 napra lezárja a magyar–román határ egy szakaszát, hogy a Magyarországról érkezők ne koszorúzhassák meg az aradi vértanúk emlékművét.
Október 7. – Berlinben hatalmas tüntetésekbe torkollnak az NDK megalakulásának évfordulóján rendezett ünnepségek. A tömeg éljenzi Gorbacsovot és az Új Fórum nevű ellenzéki szervezetet. A rendőrség mintegy 700 embert tartóztat le. Más keletnémet városokban is megmozdulások vannak, a felvonulók összecsapnak a rendfenntartókkal.
Október 9. – A szovjet parlament elfogadj az ország történetének első sztrájktörvényét. – Ismét polgárháborús helyzet a Karabah-hegyvidéken. Csak a szovjet karhatalom beavatkozása vet véget az örmények és az azeriek összecsapásának. – A Lett Népfront első kongresszusa a szovjetrendszer radikális megváltoztatását tűzi ki céljául, de egyelőre nem akarja a köztársaság kiválását a Szovjetunióból.
Október 10. – Romániában aláírásgyűjtés indul Ceauşescu újraválasztása ellen. A követelést aláírja Doina Cornea, neves polgárjogi aktivista és több ismert író. – A szovjet Legfelsőbb Tanács felszólítja Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy rendezzék viszonyukat. Másnap a bakui népfront felfüggeszti a vasúti blokádot Jereván ellen. Ugyanakkor 12 napos határidőt szab Moszkvának, hogy Karabahot visszaadja Azerbajdzsánnak.
Október 11. – Ülésezik az NDK uralkodó pártjának politikai bizottsága. Közben az ideológiai titkár a berlini rádióban reformokat sürget. A politikai bizottságban felszólítják Honeckert, hogy terjesszen elő helyzetjelentést. A pártvezetés párbeszédet ajánl az ellenzéknek. – Hét latinamerikai ország államfője először tart csúcsértekezletet a kábítószer-kereskedelemről Peruban.
Október 13. – Csaknem 70 év után először tartanak istentiszteletet a moszkvai Kremlben, az Uszpenszij-székesegyházban.
Október 15. – A prágai hatóságok megtiltják, hogy az ellenzék az utcákra vonuljon október 28-án, a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának évfordulóján. – Frankfurtban távollétében jelképesen átadják Václav Havelnek a nyugatnémet könyvkiadók békedíját. Az író nem kapott kiutazási engedélyt a csehszlovák hatóságoktól. – 25 év börtönbüntetés után a dél-afrikai hatóságok szabadon engedik Walter Sisulut, az apartheid ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezető személyiségét. Vele együtt 7 társa is szabadul.
Október 16. – Tőkés László temesvári lelkészt a presbiteri tanács elbocsátja állásából. – Lipcsében minden korábbinál nagyobb tömeg követel reformokat és sajtószabadságot. A keletnémet hírközlés először számol be azonnal a megmozdulásról. – Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Moamer el-Kadhafi líbiai vezető találkozója. 17 év óta ez az első egyiptomi–líbiai csúcstalálkozó. – Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében európai környezetvédelmi találkozót tartanak Szófiában. A záródokumentum elfogadását Románia meghiúsítja.
Október 17. – A Falkland-szigetekért vívott 1982-es háború óta először ül tárgyalóasztalhoz Nagy-Britannia és Argentína. A két ország visszaállítja a konzuli kapcsolatokat.
Október 18. – Az NSZEP KB soron kívüli ülésén felmentik főtitkári tisztségéből Erich Honeckert, és helyébe Egon Krenzet, a KB PB tagját, a KB titkárát választják meg. Krenzet 24-én az NDK Népi Kamarája az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnökévé is megválasztja. – Az Atlantis amerikai űrrepülőgép pályára állítja a Galileo űrszondát a Jupiter felé. A Galileo 1995-ben éri el a Jupitert.
Október 20. – A Vatikánban 60 év óta először szentel fel a pápa belorusz püspököt. – Ellenzékieket vesznek őrizetbe Prágában. A letartóztatási hullám oka, hogy közeleg a csehszlovák függetlenség kikiáltásának évfordulója. 23-án sztrájkba lépnek a fővárosi előadóművészek. A kormány kilátásba helyezi 1968 átértékelését. 27-én letartóztatják Václav Havel írót és a Charta 77 emberi jogi mozgalom több aktivistáját. 28-án, a csehszlovák államiság évfordulóján a rendőrség legalább 100 tüntetőt vesz őrizetbe a 10 000 felvonuló közül. – Az NDK-ban párbeszéd kezdődik az ellenzéki csoportok és több város helyi vezetése között.
Október 21. – Az üzbég parlament állami nyelvvé nyilvánítja az üzbéget. – Kazahsztánban ezrek tüntetnek a szemipalatyinszki nukleáris kísérletek leállításáért. – A temesvári bíróság Tőkés László kilakoltatásáról dönt. A lelkész beköltözik templomába.
Október 23. – Moszkvában környezetvédelmi nacionalista, vallásos és monarchista csoportok megalakítják az Orosz Népfrontot. Egyebek között többpártrendszert és az SZKP hatalmi monopóliumának megszüntetését követelik.
Október 24. – Ceauşescu román államfő a KB ülésén kirohanást intéz az általa ellenforradalminak, nacionalistának és sovinisztának bélyegzett megnyilvánulások ellen. Sürgeti az ország védelmi képességeinek növelését, mert szerinte a Nyugat veszélyezteti a szocializmust.
Október 25. – A szovjet belügyminisztérium először közöl adatokat a két éve tartó nemzetiségi villongások katonai és polgári áldozatairól. – Több ezer bányász sztrájkol Vorkutában, mert szerintük a szovjet kormány nem teljesítette nyári ígéreteit a béremelésről és a munkafeltételek javításáról.
Október 26. – A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága Varsóban tartja ülését. (Horn Gyula külügyminiszter a tanácskozást értékelő nyilatkozatában megállapítja: „A Varsói Szerződés ma már nem az, ami volt, lényegesen átalakult, katonai-politikai szervezetből politikai-katonai szervezetté és gyakorlatilag ideológiamentessé vált.”)
Október 27. – A közepes és rövid hatótávolságú rakétákról kötött szovjet-amerikai megállapodás értelmében Szariozekban megsemmisítik az utolsó szovjet rövid hatótávolságú rakétát is.
Október 28. – Az Orosz Föderáció és Belorusszia új választójogi törvénye megtiltja, hogy az SZKP és más társadalmi szervezetek közvetlenül küldjenek képviselőket a 2 köztársaság parlamentjébe.
Október 30. – A jugoszláviai Titova Mitrovicában megkezdődik Azem Vilasnak, Koszovo tartomány egykori pártvezetőjének és 14 társának pere, akiket „ellenforradalmi tevékenységgel” és halált okozó tömegmegmozdulások szervezésével vádolnak. Ez 30 év óta a legnagyobb politikai per Jugoszláviában. – Cseljabinszkban 92 szovjet ellenzéki szervezet országos koordinációs csoportot hoz létre. Szorgalmazzák a hatalmi ágak azonnali szétválasztását, a templomok visszaadását, a hadsereg demokratizálását, valamint hogy a szovjet jogrendszert igazítsák az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához. – KGB-ellenes tüntetést vernek szét a rendőrök Moszkvában. – Az NDK televíziója először számol be egyenes közvetítésben az országban folyó tüntetésekről.
Október 31. – A NATO „parlamenti fórumaként” működő Észak-Atlanti Közgyűlés először hív meg magyar, lengyel és csehszlovák parlamenti képviselőket. – Tbilisziben a tüntetők önálló grúz hadsereget követelnek, és azt, hogy nevezzék meg az áprilisi véres események felelőseit.
November 1. – Dél-Korea és Lengyelország diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A Koreai NDK visszahívja varsói nagykövetét.
November 2. – Stockholmban a fellebbviteli bíróság elegendő bizonyíték hiányában felmenti az Olof Palme meggyilkolásával vádolt Gustav Christer Petterssont, akit július 27-én első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
November 3. – A Lett Népfront a november 7-i ünnepségek bojkottjára szólít fel. A felhívás államcsínynek minősíti az 1917-es októberi forradalmat, amely véget vetett a februárban indult demokratikus fejlődésnek. – A második világháború óta a legnagyobb tüntetés Szófiában. Tízezren követelnek demokráciát.
November 4. – Vilniusban törvényt hoznak a litván állampolgárságról. E szerint az számít litván polgárnak, aki meghatározott idő óta állandó lakással és munkahellyel rendelkezik a köztársaságban.
November 5. – Görögországban parlamenti választásokat tartanak. Az előző, június 18-ai választásokhoz hasonlóan egyik párt sem szerez abszolút többséget. 21-én nemzeti egységkormány alakul Xenofón Zolotasz volt gazdasági miniszter vezetésével. – A libanoni parlament René Moavadot választja meg az ország elnökévé. Moavad 22-én merénylet áldozata. A parlament új elnöknek 24-én Eliasz al-Hravi maronita keresztény politikust választja meg.
November 6. – Az Európa Közösségek Miniszteri Tanácsa 1990. január 1-jei hatállyal feloldja az EK-piacokra irányuló magyar és lengyel ipari exportot sújtó mennyiségi korlátozásokat, és elfogadja, hogy az általános preferenciák rendszere keretében biztosított vámkedvezményeket terjesszék ki mindkét országra.
November 7. – Testületileg lemond az NDK kormánya. A Népi Kamara a Minisztertanács új elnökévé Hans Modrow-t, az NSZEP Drezda megyei bizottságának első titkárát választja meg. – Moszkvában ellendemonstrációt tartanak az októberi forradalom évfordulóján, de a tüntetőket nem engedik a Vörös térre. A hivatalos ünnepségen a szokottnál szerényebb a katonai parádé. Jerevánban, Tbilisziben, Kisinyovban, Leningrádban és Vilniusban is alternatív felvonulások vannak, a hivatalos ünnepségek több helyütt elmaradnak.
November 8. – A magyar külügyminisztérium hivatalosan tiltakozik a Tőkés László ellen elkövetett jogsértések miatt, és tájékoztatást kér Romániától a lelkész helyzetéről.
November 9. – Teng Hsziao-ping, Kína legtekintélyesebb politikusa lemond utolsó pártfunkciójárók, a KKP KB Katonai Bizottsága elnöki tisztségéről is. – Az NDK Minisztertanácsa azonnal hatállyal megnyitja a határátkelőhelyeket. – Berlinben megkezdődik a fal lebontása. – Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban, 10-én megszakítja varsói útját az NDK határainak megnyitása miatt.
November 10. – Todor Zsivkov bolgár államfő, a BKP KB főtitkára lemond valamennyi párt- és állami funkciójáról. Távozásával egy 35 éves szakasz zárul le az ország történetében. Petar Mladenov addigi külügyminiszter a BKP KB új főtitkára, akit 17-én az Államtanács elnökének is megválasztanak. – Lech Wałęsa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetője az Egyesült Államokban, La Fayette francia márki után ő a második, aki nem külföldi államfőként beszédet mondhat a kongresszus két háza előtt.
November 11. – A lett parlament semmisnek nyilvánítja az 1939-ben kötött szovjet–német megnemtámadási egyezmény titkos záradékát a balti köztársaságok annektálásáról. 12-én ugyanígy dönt az észt törvényhozás. – Budapesten megkezdődik az úgynevezett Alpok–Adria-együttműködés első tanácskozása Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia között, egyelőre miniszterelnök-helyettesi szinten.
November 12. – Madridban bejelentik: 94 éves korában meghalt Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, a spanyol polgárháború legendás „La Passionariá”-ja.
November 14. – A szovjet parlament törvénytelennek és bűnösnek minősíti a népcsoportok erőszakos áttelepítését a sztálini időkben. Kimondja, hogy feltétel nélkül helyre kell állítani minden kitelepített nép, így a volgai németek és a krími tatárok jogait.
November 16. – Strasbourgban Horn Gyula külügyminiszter benyújtja Magyarország csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz.
November 17. – Gyökeres változásokat, új kormányt, szabad választásokat, a jelenlegi vezetők távozását követelő tüntetést ver szét a rendőrség Prágában. A megmozdulás néhány nap múlva országos méreteket ölt. 24-én a CSKP rendkívüli KB-ülésén lemond Miloš Jakeš pártfőtitkár, a KB Elnöksége és Titkársága. Új főtitkárnak Karel Urbaneket választják meg. 24-én benyújtja lemondását Ladislav Adamec miniszterelnök. 27-én a diákok, művészek, munkások és a 20-án megalakult Polgári Fórum felhívására tartott kétórás általános sztrájk további változásokat követel. A parlament 29-én törli az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt.
November 19. – Lettországban először ünneplik meg hivatalosan a független köztársaság megalakulásának évfordulóját. Félmillióan vannak az utcákon.
November 20. – Az ENSZ elfogadja az első konvenciót a gyermekek jogairól, amelynek célja a gyermekek méltóságának, morális, szociális és kulturális jogainak védelme. – A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán 1965 óta hatodik alkalommal választják főtitkárnak Nicolae Ceauşescut.
November 22. – Az Indiában tartott parlamenti választásokon a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt kisebbségbe kerül a parlament alsóházában. 29-én Radzsiv Gandhi miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását.
November 26. – A Szovjetunió Déloszét Autonóm Területén összecsapnak a belügyi egységek és a grúz tüntetők. Utóbbiak amiatt tiltakoznak, hogy az oszétek el akarnak szakadni Grúziától.
November 27. – Brüsszelben bejelentik, hogy az Európai Közösségek és a Szovjetunió tízéves átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást kötött.
November 28. – Helmut Kohl kancellár a bonni Bundestagban tízpontos tervet terjeszt elő a német újraegyesítésről. Első lépésben konföderációt javasol az NDK-val a jövőbeni, meg nem határozott időpontban bekövetkező egyesülés előtt. – A NATO Védelmi Tervező Bizottságának brüsszeli ülésén a kelet-európai változásokról és az amerikai fegyveres erők csökkentéséről tárgyalnak.
November 29. – Mihail Gorbacsov szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára háromnapos hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. Közös nyilatkozatot és húsz kormányközi megállapodást írnak alá. Gorbacsov ismét második helsinki értekezletet javasol, akár már 1990-ben, amennyiben a leszerelési tárgyalásokat sikerül eredményesen lezárni.
November 30. – Az NSZK-ban meggyilkolják a Deutsche Bank elnökét. Néhány nappal később a Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet vállalja a merényletet.
December 1. – Az örmény parlament kinyilvánítja a köztársaság és Karabah egységét. Egyúttal alkotmányellenesnek minősíti azt a moszkvai döntést, amely helyreállította a területen az azerbajdzsáni fennhatóságot. – Jugoszláviában a koszovói válság értékelésében kiéleződő nézetkülönbségek miatt Szerbia megszakítja kapcsolatait Szlovéniával. – Észak- és Dél-Jemen vezetői Adenban megállapodást írnak alá a két állam egyesítéséről. – A Fülöp-szigeteken az amerikai csapatok támogatásával leverik az előző napon kezdődött katonai lázadást. Corazón Aquino államfő 1986. februári hatalomra kerülése óta ez a hatodik puccskísérlet. 6-án szükségállapotot rendelnek el. 9-én az utolsó zendülők is megadják magukat. – Az NDK parlamentje törli az alkotmányból az NSZEP vezető szerepét. 3-án az NSZEP KB rendkívüli ülésén testületileg lemond a párt központi és politikai bizottsága. Egon Krenz is elveszíti KB-főtitkári funkcióját. Több prominens személyt kizárnak a pártból, köztük Erich Honecker volt főtitkárt és államfőt, valamint Willi Stoph volt miniszterelnököt. 5-én házi őrizet alá helyezik a bukott pb több tagját. 8-án Honecker és 5 volt pb-tag ellen eljárást indítanak. 6-án Egon Krenz lemond az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnöki tisztségéről. Ügyvezető államfővé Manfred Gerlachot, a Liberális-Demokrata Párt elnökét választják meg. 8–9-én rendkívüli kongresszusának első fordulóját tartja a Német Szocialista Egységpárt, amelyen Gregor Gysi 41 éves ügyvédet pártelnökké választják. A második fordulóra 16–17-én kerül sor, ezen névváltoztatásról döntenek; létrejön az „NSZEP-Demokratikus Szocializmus Pártja”.
December 2. – Tajvanon parlamenti választásokat tartanak, amelyeken 40 év óta először vehetnek részt ellenzéki pártok. Bár az uralkodó párt, a Kuomintang első ízben súlyos választási veszteséget szenved, még így is a szavazatok 85%-át szerzi meg. – Mihail Gorbacsov és George Bush első alkalommal tart nem hivatalos csúcstalálkozót Málta partjainak közelében, a Makszim Gorkij luxushajó fedélzetén. Egyetértenek abban, hogy felgyorsítják a különböző fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. 4-én George Bush a NATO brüsszeli központjában, Mihail Gorbacsov pedig Moszkvában tájékoztatja a szövetséges országok állam- és kormányfőit a szovjet-amerikai csúcs eredményeiről. – Általános sztrájkra szólít fel Andrej Szaharov Nobel-békedíjas akadémikus és polgárjogi aktivista. A tudós szerint rá kell szorítani a népi küldötteket, hogy közelgő kongresszusukon töröljék az alkotmányból az SZKP vezető szerepét kimondó cikkelyt.
December 3. – Csehszlovákiában az átalakított Adamec-kormány állásfoglalásában a szuverén államok közötti kapcsolatok normái megsértésének nyilvánítja az 5 VSZ-tagország 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozását. Az ellenzék követeli, hogy a legszélesebb nemzeti közmegegyezés alapján az egész társadalmat képviselő kormányt kell létrehozni. 7-én Adamec miniszterelnök benyújtja lemondását, és megfosztják párttagságától Miloš Jakešt, a CSKP KB volt főtitkárát és Miroslav Stepánt, a prágai városi pártbizottság első titkárát. 9-én megalakul a Marián Čalfa, addigi miniszterelnök-helyettes vezette szövetségi kabinet, amelyben 10 helyet kapnak a kommunisták, 11-et pedig más pártok, valamint pártonkívüliek. 10-én, miután az új kormányt kinevezte, lemond tisztségéről Gustav Husák köztársasági elnök. 12-én megalakul a Milan Čic akadémikus, volt igazságügy-miniszter vezette új szlovák kormány is, amelyben szintén kisebbségbe kerülnek a kommunisták. 13-án a kerekasztal-tárgyalások résztvevői úgy döntenek, hogy a parlament által megválasztandó új államfő csupán a szabad és demokratikus választásokig marad hivatalban. A Szövetségi Gyűlés kétnapos rendkívüli ülésén 28-án Alexander Dubčeket választják meg a parlament elnökévé. 29-én köztársasági elnökké választják Václav Havelt, a Polgári Fórum vezető személyiségét, drámaírót.
December 4. – Nyolcévi önkéntes száműzetés után hazatér Nicaraguába Eden Pastora, a Somoza-elleni harcok egykori híres „Zero parancsnoka”. – Moszkvában az 5 VSZ-tagállam vezetői hivatalos nyilatkozatban ítélik el a katonai egységek 1968-as csehszlovákiai bevonulását. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolja el magát az akkori vezetés hibás döntéseitől.
December 5. – Hans-Dietrich Genscher nyugat-német külügyminiszter Moszkvában tárgyal Mihail Gorbacsovval és Eduard Sevardnadzéval a német újraegyesítésről. – Berlinben megállapodás születik egy NDK–NSZK-devizaalap létrehozásáról és a kétoldalú utasforgalom liberalizálásáról.
December 6. – Az Európai Közösségek Bizottsága úgy dönt, hogy 1 milliárd ECU értékben garantál 5 évre kölcsönt Magyarországnak, amely akkor lép életbe, ha Magyarország megegyezésre jut a Nemzetközi Valutaalappal. – François Mitterrand francia elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő Kijevben tárgyal.
December 7. – A Szovjetunióban megjelenik az emigrációban élő orosz író, Alekszander Szolzsenyicin Gulag-szigetvilág című könyve, amely a sztálini kor lágereiről szól. – A litván Legfelsőbb Tanács törli az alkotmányból az SZKP vezető szerepét kimondó cikkelyt. Ezzel lehetővé válik a többpártrendszer törvényes létrejötte a balti köztársaságokban.
December 8. – Az Európai Közösségek állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartanak Strasbourgban, ahol – a brit fenntartások ellenére – az európai gazdasági és pénzügyi unió kidolgozásáról és a szociális jogokról szóló chartáról döntenek. Állásfoglalást dolgoznak ki a kelet-európai reformok támogatásáról, valamint a német egységről.
December 9. – Az SZKP KB létrehozza a párt oroszországi irodáját és elnökévé Mihail Gorbacsovot választja. Eddig a 15 szovjet tagköztársaság közül csak az Orosz Föderációban nem működött önálló kommunista párt.
December 11. – Szófiában a BKP KB ülése 1990. január 30-ára összehívja a XIV., rendkívüli pártkongresszust. A párt lemond vezető szerepéről. Todor Zsivkovot kizárják a BKP-ból. 29-én lehetővé teszik, hogy a bulgáriai török etnikum tagjai ismét saját, muzulmán neveiket használhassák.
December 12. – A szovjet népi küldöttek kongresszusa úgy dönt, hogy nem tárgyalja meg az SZKP vezető szerepéről szóló cikkely eltörlését az alkotmányból. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök gazdasági programot terjeszt elő, amely két év alatt kívánja jogilag megalapozni a reformokat. – A román rendőrség szögesdrót kerítést épít Kolozsvárott az éhségsztrájkoló Doina Cornea lakása köré. Ezzel akarják megakadályozni, hogy az ellenzéki aktivista külföldre juttathassa leveleit, amelyekben az emberi jogok romániai eltiprása ellen tiltakozik.
December 13. – Frederik Willem de Klerk délafrikai államfő Fokvárosban fogadja Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt vezetőjét.
December 14. – Szabad választások Chilében – 1970 óta először. A 71 éves kereszténydemokrata Patricio Aylwin a polgári és baloldali ellenzék jelöltje. – Moszkvában közzéteszik: meghalt Andrej Szaharov.
December 15. – Az Egyesült Államok növeli nyomását a panamai rendszerre: megtiltja az ország lobogóját viselő hajók kikötését az amerikai fennhatóság alá tartozó területeken, és elutasítja, hogy a panamai kormány által kijelölt személynek adja át a csatorna igazgatóbizottságának elnöki tisztségét. A panamai vezetés válaszul hadiállapotot vezet be, és a fegyveres erők főparancsnokára, Antonio Noriega tábornokra bízza a miniszterelnöki posztot, akit az amerikai fél kábítószer-kereskedelemmel vádol. 19-én Bush amerikai elnök katonai akcióra ad felhatalmazást, amelynek célja Noriega eltávolítása és az amerikai állampolgárok oltalmazása. Az intervenció után az amerikaiak Guillermo Endarát ismerik el államfőnek, aki májusban megnyerte a választásokat, de ezek eredményét Noriega semmisnek nyilvánította. 24-én Noriega politikai menedékjogot kap a panamavárosi vatikáni nagykövetségen, az Egyesült Államok viszont kiadatását kéri.
December 17. – Temesvárott a tüntetők megakadályozzák Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A biztonsági erők a tiltakozó tömeggel szemben brutális megtorlást alkalmaznak, amely Románia forradalmához vezet. 18–20-án Nicolae Ceauşescu államfő-pártfőtitkár Iránba látogat, majd hazatérve szükségállapotot rendel el Temes megye egész területére. A 21-i bukaresti nagygyűlés diktatúraellenes demonstrációvá válik, amelyhez csatlakozik a hadsereg is. 22-én az ország egész területére rendkívüli állapotot hirdetnek meg, majd a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa bejelenti, hogy átveszi a hatalmat. Ion Iliescu elnök ismerteti a Front demokráciát építő programját. 24-én a közrend helyreállítása és a Securitate leszerelése érdekében a Front elrendeli a teljes és azonnali tűzszünetet. Másnap megtartja alakuló ülését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. 25-én egy katonai törvényszék kivégezteti a Ceauşescu házaspárt. 26-án hivatalosan is bejelentik, hogy a Front elnöke Ion Iliescu, alelnöke Dimitru Mazilu, a honvédelmi miniszter Nicolae Militaru, s az 1990 áprilisában tartandó választásokig Petre Romant nevezik ki miniszterelnöknek. Ugyanezen a napon megalakul a Nemzeti Keresztény Parasztpárt. 27-én katonai rögtönítélő bíróságok felállítását rendelik el. Visszahelyezik jogaiba Tőkés Lászlót. Az új államvezetés felhívást intéz a Securitate-egységekhez, hogy 28-áig tegyék le a fegyvert. 31-én hivatalosan is bevezetik a többpártrendszert. – Fernando Collor de Mellót, a jobboldal jelöltjét választják Brazília új elnökévé. – Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke és Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke Potsdamban találkozik.
December 19. – Húszévi szünet után a két német állam kormányfője: Helmut Kohl, az NSZK kancellárja és Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke Drezdában tanácskozik. – Vilniusban a Litván KP rendkívüli kongresszusa az SZKP-ból való kiválásról dönt: önálló politikai szervezetté nyilvánítja magát. 21-én a párt kettészakad, miután a függetlenséget elutasító küldöttek külön értekezletet tartottak. Állásfoglalás nélkül ér véget az SZKP KB 25–26-án megtartott rendkívüli ülése, bár Mihail Gorbacsovval az élen törvénytelennek minősítik a Litván KP önállósodását. 30-án a litván minisztertanács bejegyzi a Litván Kommunista Pártot és a Litván Demokraták Pártját.
December 20. – François Mitterrand francia elnök hivatalos látogatáson az NDK-ban jár.
December 22. – A két német állam kormányfőjének jelenlétében megnyitják a német egység szimbólumának számító Brandenburgi kaput. A történelmi jelentőségű esemény alkalmával a berlini falnak a kapu előtt húzódó szakaszán két gyalogos-átkelőhelyet hoznak létre. – A szovjet parlamentben hivatalosan is megalakul az ellenzéki képviselők csoportja. 24-én a képviselők határozatban ítélik el az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktumot és a karhatalom erőszakos áprilisi fellépését a grúz főváros tüntetőivel szemben.
December 27. – Jugoszlávia és Dél-Korea nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. – Egyiptom és Szíria 12 év után fölújítja a diplomáciai kapcsolatokat. – Kijevben engedélyezik a sztálini korszakban betiltott ukrán katolikus egyház működését.
December 30. – Varsóban megszüntetik a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepét és alkotmányos kiváltságait. Az ország új neve Lengyel Köztársaság, a címerbe ismét bekerül a királyi korona a fehér sas fejére.
1990. január 1. – Az újév alkalmából a szovjet és az amerikai elnök kölcsönösen televíziós üzenetet intéz egymás népeihez. – Folytatódnak a zavargások a szovjet–iráni határ mentén fekvő Nahicseváni Autonóm területen. Az Azerbajdzsáni Köztársasághoz tartozó tartományban a lakosság elfoglalja Dzsalilabad város középületeit. – Romániában átszervezik az államapparátust, leállítják a Ceauşescu-rezsim nagyberuházásait, s bejelentik, hogy tavasztól életbe lép az ötnapos munkahét. – A népi Korea vezetője, Kim Ir Szen azonnali csúcstalálkozót javasol Dél-Koreának.
Január 2. – Jugoszláviában új pénzt vezetnek be: az ún. konvertibilis dinár 10 000 régi dinárral egyenértékű. – Ramiz Alia albán államfő bejelenti: országa a kelet-európai változások ellenére eddigi politikáját folytatja. – Az izraeli kormányválság úgy oldódik meg, hogy Ezer Weizman tudományügyi miniszter csak a 12 fős szűkebb kabinetben viselt tagságáról mond le. – A Csehszlovák Kommunista Párt volt főtitkára, Miloš Jakeš beismeri az 1989. nov. 17-i brutális prágai rendőrakcióval kapcsolatos politikai felelősségét. – Václav Havel csehszlovák elnök, beiktatása után 2 nappal, látogatást tesz az NDK-ban és az NSZK-ban. – A moszkvai Pravda fejléceiről lekerül a két Lenin-rend és az Októberi Forradalom-érdemrend ábrája. – Az Egyesült Államok megkezdi csapatai kivonását Panamából.
Január 3. – Magyarországon tárgyal a dél-afrikai külügyminiszter: Pik Botha személyében először jár pretoriai politikus a Varsói Szerződés egyik tagállamában. – Bulgária déli területein tízezrek tüntetnek a kormány intézkedése ellen, amely szerint a török nemzetiségűek ismét használhatják eredeti nevüket. – A magyar–román határszakaszon megszüntetik a megerősített szolgálatot, amelyet a dec.-i román forradalom idején vezettek be.
Január 4. – Vatikán panamai nagykövetsége kiadja az Egyesült Államoknak a múlt év dec.-ben megbuktatott panamai diktátort, Noriega tábornokot, aki az amerikai beavatkozás után menekült a képviseletre. – Találkozik a francia elnök és a nyugatnémet kancellár; Mitterrand és Kohl az európai konföderációra tett francia javaslatról és a német egyesítésről tárgyal. – Csehszlovákiában belpolitikai botrány tör ki amiatt, hogy Havel elnök felveti: bocsánatot kellene kérni a szudétanémetektől, amiért a világháború után kitelepítették őket.
Január 5. – Az új román vezetés elítéli a Ceauşescu-rendszer nemzeti kisebbségeket üldöző politikáját, s megígéri, hogy a kisebbségi jogokat az alkotmányban is garantálja.
Január 6. – A szovjet–iráni határon történt incidensek hatására Moszkva és Teherán megállapodik a határkörzetben élők utazásának megkönnyítéséről.
Január 7. – Belgrádban megalakul a Szerb Nemzeti Megújulás Pártja, amelynek programjában szerepel a Crna Gora, Macedónia és Bosznia-Hercegovina beolvasztása Szerbiába (a szervezetet 13-án betiltják). – Sevardnadze szovjet külügyminiszter Bukarestben megállapodást köt a román és szovjet állampolgárok utazásainak könnyítéséről és kulturális intézetek megnyitásáról. – Horn Gyula magyar külügyminiszter Izraelben arról tárgyal, hogy a szovjet zsidók nagyobb számban vándorolhassanak ki Izraelbe Budapesten keresztül. – Grúziában bejelentik: hivatalos szervezet alakult Sztálin emlékének ápolására.
Január 8. – A román kormány beindítja a fogyasztási cikkek nyugati importját, amelyet a Ceauşescu-érában teljesen leállítottak. Bukarestben elfogadják az új román útlevéltörvényt, s bejelentik, hogy Románia teljes egészében hajlandó elfogadni az európai biztonsági és együttműködési értekezleten Bécsben kidolgozott dokumentumot. – Hun Sen kambodzsai kormányfői új rendezési javaslatot tesz közzé, amely hasonlít a korábban beterjesztett ausztrál béketervhez.
Január 9. – A szófiai KGST-ülésszakon Magyarország a szervezet gyökeres megújítását, Csehszlovákia pedig az alapokmány módosítását sürgeti. A szovjet miniszterelnök azt javasolja, hogy a tagországok az egymás közti kereskedelemben 1991-ig térjenek át a konvertibilis elszámolásra. A bolgár fővárosban Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő elvi megállapodást köt a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. – A csehszlovák elnök a magyarországi pártok közül elsőként a Fidesz képviselőit fogadja. Havel egyéni kegyelmet ad Deutsch Tamásnak, a Fidesz aktivistájának, aki aug.-ban részt vett a prágai tüntetésen, s ezért akkor kitiltották Csehszlovákiából.
Január 10. – A bolgár és a török külügyminiszter Kuvaitban találkozik. Szófia továbbra sem hajlandó tárgyalni a bulgáriai törökök helyzetéről. – Mainzban Horn Gyula külügyminiszter átveszi a Stresemann Társaság aranyérmét, amelyet elsősorban azért kapott, mert 1989. szept.-ben megnyitotta Magyarország határait a keletnémet menekültek előtt.
Január 11. – Román–magyar külkereskedelmi megállapodást írnak alá Bukarestben; ez az új román vezetés első nemzetközi gazdasági szerződése. – Magyarország felújítja diplomáciai kapcsolatait Chilével. – Az NDK parlamentje új utazási törvényt fogad el: útlevéllel minden keletnémet külföldre utazhat. – Pekingben feloldják az 1989. jún.-ban a diáktüntetések miatt bevezetett rendkívüli állapotot. – Lettország parlamentje törli az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét rögzítő formulát, és így a balti köztársaságban életbe lép a többpártrendszer. – A szovjet elnök Vilniusba látogat, s megpróbálja meggyőzni a litvánokat: ne váljanak ki a Szovjetunióból. Gorbacsov kilátásba helyezi a szovjet szövetségi rendszer gyökeres átalakítását és a többpártrendszer bevezetését az egész országban. Az elnök a litván vezetők előtt elvben nem zárja ki az elszakadás lehetőségét, de leszögezi, hogy ez csak megfelelően kidolgozott jogi úton történhet meg.
Január 12. – A nukleáris háború ellen küzdő nemzetközi orvosmozgalom az atomkísérletek azonnali beszüntetésére szólítja fel az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. – Kiutasítják Kubából a csehszlovák rádió tudósítóját, mert az újságíró a havannai vezetés szerint félrevezetően tájékoztatott a kubai valóságról. – Egy magyar–nyugatnémet vegyes vállalat először indít be az Egyesült Államokban kelet-európai beruházási céget, a Magyar Kereskedelmi és Pénzügyi Társaságot. – A román forradalom áldozataira emlékező gyásznapon többezres kommunistaellenes tüntetés kezdődik Bukarestben; ennek hatására az ideiglenes kormány törvényen kívül helyezi a Kommunista Pártot. – Bulgáriában a kormány, az ellenzék, a nacionalisták és a török nemzetiség képviselőiből álló társadalmi tanács elfogadja, hogy minden bolgár állampolgár egyenlő jogokat élvez, de az ország egy és oszthatatlan. – Albániából ellentmondó hírek érkeznek arról, hogy bevezették a rendkívüli állapotot.
Január 13. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezletét tartja. Marosvásárhelyen a szervezet bejelenti, hogy jelölteket állít a választásokon. A gyűlésen Pálfalvi Attila közoktatásügyi miniszterhelyettes közli, hogy Kolozsvárott a következő tanévben ismét megnyílhat a Bolyai Egyetem, és a város régi magyar iskoláiból áthelyezik az oda telepített román nyelvű osztályokat. – Kiújulnak a véres zavargások a Szovjetunió kaukázusi köztársaságaiban. A bakui örményellenes pogromok hírére Jerevánban 300 000 ember követel rendkívüli intézkedéseket. A grúz fővárosban függetlenségi csoportok a kormányépületeket és a városi pártbizottságokat ostromolják.
Január 14. – A román vezetés bejelenti, hogy jan. végén népszavazáson döntenek a Kommunista Párt betiltásáról és a halálbüntetés eltörléséről. 17-én visszavonják a népszavazásról közzétett rendeletet és semmisnek nyilvánítják a Kommunista Párt törvényen kívül helyezését is, mert az ideiglenes vezetés elhamarkodottnak tartja a két dekrétumot. – Budapesten a csehszlovák és a magyar külügyminiszter tárgyalásán megállapodnak arról, hogy felülvizsgálják a bős–nagymarosi vízlépcsőről kötött szerződéseket. Prága mindazonáltal közli, hogy a bősi létesítményt fel akarja építeni. – A szófiai utcákon 200 000 ember követeli, hogy a Kommunista Párt vonuljon ki a munkahelyekről, ismerjék el a magántulajdont, s tartsanak többpárti választásokat.
Január 15. – Környezetvédelmi Világfórum nyílik Moszkvában. – Bulgáriában törlik az alkotmányból a Kommunista Párt vezető szerepét kimondó cikkelyt. – Prágában megbeszélések kezdődnek a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. – Berlinben több tízezer ember hatol be a nemzetbiztonsági hivatal központjába. – A litván parlament elnökévé választják az SZKP-ból kivált Független Litván Kommunista Párt vezetőjét, Brazauskast. – Párizsban kezd tanácskozást a kambodzsai rendezésről az ENSZ BT öt állandó tagja. – A szovjet Legfelsőbb Tanács rendkívüli állapotot vezet be a Karabah-hegyvidéken és a vele határos járásokban. Moszkva újabb belügyi egységeket küld a Kaukázusba.
Január 16. – Csehszlovákiában leállítják az osztrák határ közelében lévő temelini atomerőmű 2 blokkjának építését. – A szovjet hadsereg hivatalosan is tájékoztatja Magyarországot arról, hogy Munkács közelében rádiólokátor-állomás épül, nem pedig tésztagyár. Kárpátalján a lakosság tiltakozó mozgalmat szervezet a lokátorállomás-építés leállítására, mert az szerintük veszélyezteti a környéken lakók egészségét. – Magyarországi látogatásán Kaifu Tosiki japán miniszterelnök bejelenti, hogy tokiói bankok 900 millió USD hitelt nyújtanak Magyarországnak, a japán kormány pedig 400 millió USD értékig garanciát vállal a kölcsönre. – Első ízben látogat Nyugat-Berlinbe az NDK kormányfője. – Csehszlovákiában feloszlatják az állambiztonsági rendőrség vizsgálati részlegeit, amelyek korábban az ellenzék megfigyelésével foglalkoztak. – Kijevben bejelentik, hogy a csernobili atomerőmű-baleset után 5 évvel meg kell erősíteni a sérült reaktort védő betonkoporsót. – Glatz Ferenc művelődési miniszter Bukarestben megállapodást köt egy magyar–román kulturális vegyes bizottság felállításáról.
Január 17. – Finnországban beiktatják hivatalába Magyarország első tiszteletbeli konzulját, egy finn közgazdászprofesszort. – A Kaukázusba vezényelt szovjet csapatok tűzparancsot kapnak, mert a szélsőséges azeri és örmény fegyveresek katonákat is meggyilkoltak. Jerevánban az azeriek blokádja miatt nincs üzemanyag, ezért a lakásokat nem tudják fűteni, és leáll a közlekedés is. – Magyarország és Olaszország megállapodik a vízumkényszer eltörléséről, és bejelentik, hogy az intézkedés 2 hónap múlva lép életbe. A turistaforgalomban ez az első ilyen szerződés a NATO és a Varsói Szerződés egy-egy tagállama között.
Január 18. – Bakuban általános sztrájk kezdődik, tiltakozásul a szovjet csapatok odavezénylése miatt. Gorbacsov elnök a moszkvai rádióban egységre szólítja fel a Szovjetunió népeit. – A magyar kormány formálisan is felszólítja a Szovjetuniót, hogy legkésőbb 1991 végéig vonja ki csapatait Magyarországról. – Bulgáriában őrizetbe veszik Todor Zsivkov volt pártvezetőt. – Eltörlik a vízumkényszert Csehszlovákia és Ausztria között.
Január 19. – Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felmondja a szerződéseket a KGST-országok turista-valutaárfolyamainak és nem kereskedelmi fizetéseinek kötelező egyeztetéséről. A 3 ország megállapodik arról, hogy ezeket a kérdéseket ezentúl kétoldalú szerződésekben szabályozzák. – Washingtonban kábítószer vásárlása és birtoklása vádjával letartóztatják a polgármestert. – Az Európa Parlament elfogadja azt a javaslatot, hogy az Európai Közösség társulási szerződéseket dolgozzon ki a kelet-európai országok számára. – Mitterrand francia elnök budapesti látogatásakor bejelentik, hogy Párizs 2 milliárd frank értékű kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak.
Január 20. – A Bakuba vezényelt szovjet csapatok összecsapnak az azeri szélsőségesekkel. Az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseváni Autonóm Köztársaság kinyilvánítja függetlenségét, és bejelenti, hogy kilép a Szovjetunióból. Gorbacsov elnök a szovjet televízióban drámai beszédben inti nyugalomra a Kaukázus népeit, és bejelenti: menesztették az azerbajdzsáni kommunista párt főtitkárát. – A Zsil-völgyi bányászok követelésére a román kormány bejelenti, hogy a föld alatti dolgozók számára ötnapos munkahetet vezet be. – Mongóliában hivatalosan is elismerik a Demokrata Szövetség nevű ellenzéki mozgalmat.
Január 21. – Az NDK-ban kizárják a szervezetből a Német Szocialista Egységpárt egész korábbi vezetését. Az NSZEP KB átkereszteli a pártot, mely ezentúl a Demokratikus Szocializmus Pártja nevet viseli. – Kijev és Lvov között 100 000 ukrán tüntető élőláncot alkotva követeli a köztársaság függetlenségét Ukrajna Szovjetunióhoz csatolásának 71. évfordulóján.
Január 22. – Az azerbajdzsáni parlament érvénytelennek nyilvánítja a Moszkva által kihirdetett rendkívüli állapotot, s felszólítja a Szovjetuniót, hogy vonja ki katonáit a köztársaságból. Gorbacsov elnök kilátásba helyezi a hadsereg távozását, amennyiben rendeződik a viszony Azerbajdzsán és Örményország között. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusa lemond a párt hatalmi monopóliumáról. A tanácskozást másnap felfüggesztik, mert a szlovén küldöttek kivonulnak, tiltakozásul amiatt, hogy sorra leszavazzák a párt reformálására tett javaslataikat.
Január 23. – Hungarológiai Tudományos Központ alakul Rómában. – Romániában máj. 20-ra tűzik ki az első szabad választás időpontját. A Nemzetmentő Front Tanácsa arról is dönt, hogy részt vesz a választásokon.
Január 24. – Szlovénia csökkenti Jugoszlávia elmaradott vidékeinek támogatását, válaszul a köztársaság elleni szerb gazdasági blokádra. – 23 év után ismét hivatalos szintre emelkedik a Szovjetunió és Izrael gazdasági kapcsolata, mert a két állam kereskedelmi egyezményt köt. – Bukarestben megkezdődnek az első tüntetések a Nemzetmentő Front Tanácsa ellen, amiért a szervezet bejelentette indulását a választásokon. – A román külügyminisztérium tiltakozik amiatt, hogy a francia elnök legutóbb Budapesten elképzelhetőnek nevezte, hogy össz-európai keretekben megvizsgálják Magyarország I. és II. világháború utáni területvesztéseinek ügyét.
Január 25. – Romániában ismét a Ceauşescu-uralom alatt betiltott „Ébredj román!” kezdetű dal a nemzeti himnusz. – Prágában bejelentik, hogy Csehszlovákia beszünteti fegyverexportját. – Albániában korlátozott reformokat helyez kilátásba Ramiz Alia pártfőtitkár.
Január 26. – Václav Havel csehszlovák elnök Budapesten ismerteti közép-európai konföderációs tervét és magyar–lengyel–csehszlovák csúcstalálkozót javasol. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök azt ajánlja Havelnek, hogy Csehszlovákia fontolja meg csatlakozását az Alpok–Adria együttműködéshez. – Bukarestben lemond Dumitru Mazilu, az ideiglenes kormány alelnöke, akit securitatés múlttal vádolnak; ő viszont a Nemzetmentő Frontot nevezi sztálinistának.
Január 27. – Az ENSZ-ben 58 ország képviselője aláírja a gyermekek jogairól szóló nemzetközi konvenciót. – Moszkvában nacionalisták nagygyűlésen követelik az Oroszországi Kommunista Párt létrehozását. Legszélsőségesebb szervezetük, a Pamjaty sürgeti, hogy tisztítsák meg a Szovjetuniót a cionizmustól. – Romániában felmentik Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettest, amiért állítólag hatáskörét túllépve több erdélyi településen szétválasztotta a magyar és a román nyelvű oktatást. Az RMDSZ és az ideiglenes kormány végül is megállapodik abban, hogy az újonnan létrehozott magyar iskolák és osztályok folytathatják működésüket, Pálfalvit pedig ipari miniszterhelyettessé nevezik ki.
Január 28. – Politikai ellentétek miatt több irányzatra szakad a keletnémet Új Fórum, amely 1989 őszén kezdeményező szerepet játszott az NDK-beli reformok kikényszerítésében. – Újjáalakuló kongresszusán kettészakad a Lengyel Egyesült Munkáspárt. – Ion Iliescu, a román ideiglenes kormány elnöke 150 000 bukaresti tüntető előtt bejelenti, hogy a Nemzetmentő Front tárgyalásokat kezd a többi párt vezetőivel. – Az NSZK-ban a Saar-vidéki választásokon fölényes győzelmet aratnak a szociáldemokraták, és eldől, hogy a szociáldemokrata miniszterelnököt, Oscar Lafontaine-t jelölik a kancellári posztra a dec.-i választásokon. – Az NDK-ban márc. 18-ra hozzák előre a parlamenti választások időpontját. A kormány és az ellenzék megállapodik arról is, hogy a választásokig átmenetileg koalíciós kabinet irányítja az országot.
Január 29. – Bukarestben az ideiglenes kormány támogatóinak több tízezres tömege megrohamozza az ellenzéki pártok székházait. – A magyar kormányfő beszédet mond a strasbourgi Európa Tanácsban. A szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke, Anders Björck bejelenti: Magyarország még 1990-ben az Európa Tanács tagja lehet. – A Pentagon bejelenti, hogy az Egyesült Államok csapatcsökkentési terveinek megfelelően a következő években bezárja 12 külföldi katonai támaszpontját. – A bolgár nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a Kommunista Párt kötelezettséget vállal arra, hogy a következő parlamenti ülésszakon lemond a képviselői mandátumok feléről az ellenzék javára. – Moszkvában bejelentik, hogy Azerbajdzsánban és Örményországban lassan normalizálódik a helyzet és hamarosan elindulhat az első külföldi újságírócsoport Bakuba.
Január 30. – Romániában hivatalosan is bejegyzik az RMDSZ-t. – Budapesten megkezdődik a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama Nyitott égbolt nevű konferenciájának előkészítése. – A Tel-Avivba látogató Pozsgay Imre államminisztertől Izrael azt kéri, hogy Magyarország vonja vissza csatlakozását azokhoz az 1975-ös ENSZ-határozatokhoz, amelyek elítélték a cionizmust. – Csehszlovákiában elveszti 41 éve élvezett abszolút parlamenti többségét a Kommunista Párt, mivel a törvényhozás a kompromittálódott képviselők helyébe 120 ellenzéki és párton kívüli tagot kooptál. – Magyarország után Lengyelország is kéri felvételét az Európa Tanácsba. – Moszkvában Gorbacsov kijelenti a keletnémet kormányfőnek, Modrow-nak, hogy elvileg nem kérdőjelezhető meg Németország újraegyesítése, de az csak az össz-európai rendezés részeként képzelhető el.
Január 31. – Az Arab Liga nemzetközi konferenciát sürget, mivel Izraelben a bevándorló szovjet zsidókat a megszállt területekre akarják letelepíteni. – Johannesburgot követően a dél-afrikai fővárosban, Pretoriában is használhatják a feketék a könyvtárakat, a tömegközlekedési eszközöket és az uszodákat. – Moszkvában megnyílik a Szovjetunió első McDonald’s-étterme. – A magyar Országgyűlés nyilatkozatot fogad el Romániáról; ebben támogatja a Nemzetmentő Frontot, de kifejezi aggodalmát, hogy egyes politikai erők a romániai kisebbségek jogainak korlátozására törekednek. – A II. világháború óta először repül a nyugatnémet Lufthansa egyik gépe Münchenből közvetlenül az NDK-ba. – Tovább éleződnek az ellentétek Jugoszlávia Koszovo tartományában. Az ottani albánok egyik ellenzéki pártja a párbeszéd azonnali megkezdésére szólítja fel a jugoszláv vezetést. – Londonban belbiztonsági botrány robban ki, amikor a belügyminiszter az alsóházban beismeri, hogy korábban valóban adtak parancsokat a biztonsági szolgálatnak ellenzéki politikusok befeketítésére.
Február 1. – Üzenetében Bush amerikai elnök azt javasolja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tervezettnél nagyobb mértékben (195 000 főre) csökkentse csapatainak számát Európában. – Budapesten megkezdődnek a hivatalos magyar–szovjet tárgyalások a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Megállapodás születik, hogy a csapatok távozásáról a lehető legrövidebb idő alatt kormányközi egyezménynek kell döntenie. – 40 éve először testületileg lemond a bolgár kormány. Az új miniszterelnököt, Andrej Lukanovot 4-én nevezik ki. A bolgár kommunisták kongresszusa új főtitkárt választ Alekszander Lilov személyében.
Február 2. – Dél-Afrikában engedélyezik a feketék jogaiért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus működését. – A jugoszláv kormány válságstábot állít fel Koszovo ügyében. Az albán többségű tartományba az utóbbi napok tüntetései miatt bevonul a jugoszláv hadsereg és átveszi a stratégiai fontosságú létesítmények őrzését. – Budapestre érkezik Tőkés László. A temesvári lelkész másnap a Budapest Sportcsarnokban zajló szolidaritási gálaest díszvendége, 4-én pedig díszdoktorrá avatják a debreceni Református Teológiai Akadémián. – Bukarestben életfogytiglani börtönre ítélik a dec.-ben megbuktatott vezetés 4 prominens tagját, Postelnicut, Dincát, Manescut és Bobut.
Február 3. – A svájci Davosban, a Világgazdasági Fórumon a keletnémet kivándorlási hullám megfékezésére gazdasági intézkedésekről állapodik meg Kohl nyugatnémet kancellár és Modrow keletnémet kormányfő.
Február 4. – A szlovákiai Somorján több tízezer ember alkot élőláncot tiltakozásul a bős–nagymarosi vízerőmű megépítése ellen. – Rigában megszakadnak az örmény és az azerbajdzsán független szervezetek béketárgyalásai azt követően, hogy az azeriek újabb pogromot hajtanak végre az örmény lakosság ellen. – A Szlovén Kommunista Párt kilép a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből, s megváltoztatja nevét is. – Moszkvában a központi bizottság ülése előtti napon félmillió tüntető követeli, hogy a Kommunista Párt adja fel hatalmi monopóliumát. Az SZKP központi bizottságának másnap kezdődő kibővített ülése elítéli a litván kommunisták elszakadását, de Gorbacsov javaslatára az év közepére hozza előre az SZKP kongresszusát a párt radikális megreformálására.
Február 5. – Az NDK-ban megalakul az átmeneti koalíciós kormány, amely első intézkedésével betiltja a néhány nappal korábban alakult szélsőjobboldali Republikánus Pártot. – Andrei Pleşu román és Glatz Ferenc magyar miniszter aláírja a két ország kulturális együttműködési megállapodását. Ebben szó van közös könyvkiadásról, kulturális központok nyitásáról, valamint arról, hogy okt.-ben a magyarok és a románok közösen emlékezhetnek meg az aradi vértanúkról. – Az Európa Tanács főtitkára Budapesten tárgyal arról, hogy Magyarországon még 1990-ben a szervezet tagja lehessen. – A davosi Világgazdasági Fórumon az európai államok vezetőinek tárgyalásait már a német egyesítés kérdései uralják. – Egyiptomban 9 ember meghal, amikor álarcos fegyveresek tüzet nyitnak egy izraeli turistabuszra. – Costa Ricában az ellenzék győz a választásokon. Fournier lesz az elnök Arias helyett, aki a térség békéjéért végzett munkájáért korábban Nobel-békedíjat kapott.
Február 6. – Kohl nyugatnémet kancellár azonnali tárgyalásokat javasol az NDK és az NSZK gazdasági és pénzügyi uniójáról. – Romániában bejegyzik a Nemzetmentő Front Párttá alakulását.
Február 7. – Moszkvában az SZKP KB lemond a Kommunista Párt alkotmányos monopóliumáról. A plénum felszólít az elnöki rendszer bevezetésére. – Marosvásárhelyen román diákok tiltakoznak, amiért a Bolyai líceumban bevezették a magyar nyelvű oktatást. – Az Európai Közösségek bizottsága tanácskozást kezd a német pénzügyi unió tervéről. – Japánban eddig 50 millióan írták alá azt a petíciót, amely visszaköveteli a II. világháború óta a Szovjetunióhoz tartozó északi területeket. – Pekingben bejelentik, hogy több mint 10 éves száműzetése után hazaindul Kambodzsába Norodom Szihanuk. – Londonban több mint 40 év után először jegyeznek be a tőzsdén egy kelet-európai beruházásokra szakosodott céget.
Február 8. – A vilniusi parlament törvénytelennek minősíti és érvényteleníti Litvánia 50 évvel ezelőtti csatlakozását a Szovjetunióhoz. – Temesvárott Román–Magyar Baráti Társaság alakul. Marosvásárhelyen eközben magyarellenes tüntetés van 50 000 résztvevővel. – Az NDK a II. világháború óta először ismeri el, hogy felelősség terheli az európai zsidóság elpusztításáért. Modrow kormányfő erről levelet küld a Zsidó Világkongresszusnak, s anyagi kártérítést is kilátásba helyez. – Az NSZK történetének legnagyobb gazdasági bűnperében, az ún. Volkswagen-perben 6-6 évre ítélik a 2 fővádlottat. A konszern 2 munkatársa olyan üzletkötéseket hamisított, amelyekbe a Magyar Nemzeti Bankot is belekeverték.
Február 9. – Budapesten helyreállítják Magyarország és a Vatikán diplomáciai kapcsolatait. – Magyarország egyoldalúan felmondja a kettős állampolgárság kizárásáról kötött megállapodást Romániával, hogy rendezhesse a szomszéd országból érkező menekültek jogi helyzetét. – Moszkvában Gorbacsov elnök közli Baker amerikai külügyminiszterrel: hajlandó elfogadni Bush elnök korábban tett javaslatát a 2 ország Európában állomásozó csapatainak létszámcsökkentéséről. – Csehszlovákia és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. – Az Európai Közösség bizottsága külön munkacsoportot állít fel a német egyesítés kérdésének tanulmányozására. – A szovjet külügyminisztérium nyilatkozatban ítéli el, hogy Izrael a megszállt területekre telepíti a bevándorlókat. – Karády Katalin halála New Yorkban. A 78 éves korában elhunyt népszerű magyar színésznőt 19-én temetik el a budapesti Farkasréti temetőben. – A bukaresti oktatásügyi minisztérium visszavonja korábbi rendeletét a marosvásárhelyi magyar iskolák engedélyezéséről, és új javaslatok kidolgozására szólítja fel a város tanfelügyelőségét.
Február 10. – Moszkva és Prága megállapodik abban, hogy a szovjet csapatok nagy része máj. végéig, azaz a csehszlovákiai választásokig elhagyja Csehszlovákiát. – A litván parlament eltörli a cenzúrát. – Erdély több nagyvárosában tüntetnek a magyarok a kisebbségi jogokért. Marosvásárhelyen több mint 100 000-en vonulnak az utcákra. – A szovjet elnök és a nyugatnémet kancellár a német egységről tárgyal, s megegyezik abban, hogy a németeknek maguknak kell dönteniük sorsukról.
Február 11. – 27 éves börtönbüntetése után szabadon engedik Nelson Mandelát, a dél-afrikai fekete polgárjogi mozgalom vezetőjét. – A Szovjetunióban Föld körüli pályára állítják az első kereskedelmi hasznot is hozó űrhajót, a Szojuz TM–9-et.
Február 12. – Minden eddiginél szigorúbban korlátozzák a kínai diákok közéleti tevékenységét. – Először látogat a brüsszeli NATO-központba szovjet törvényhozási küldöttség. – Rendkívüli állapotot vezetnek be a tádzsik fővárosban az örményellenes pogromok miatt. Dusanbéba ugyanis újabb örményeket telepítenek a kaukázusi menekültek közül.
Február 13. – A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai az ottawai Nyitott égbolt konferencián bejelentik, hogy hamarosan tárgyalni kezd a német egyesülés nemzetközi feltételeiről a két német állam és a II. világháború 4 győztese. Ezzel hivatalosan is elindul a német egyesítés előkészítése. – Rómában súlyos börtönbüntetésre ítélnek 2 magyar állampolgárt kábítószer-csempészés és -birtoklás vádjával.
Február 14. – Ottawában a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere megállapodik arról, hogy mindkét ország 195 000-re csökkenti Európa középső részén állomásozó csapatai létszámát. – A csehszlovák kormány felmondja azt a KGST-megállapodást, amely előírja a tagállamok kereskedelmi valutaárfolyamainak kölcsönös egyeztetését.
Február 15. – A tádzsikisztáni tüntetések hatására lemond a teljes köztársasági, állami és pártvezetés. – A II. világháború óta először van püspöke az összes csehszlovákiai egyházmegyének, miután a pápa kinevez 5 új püspököt. – Nagy-Britannia és Argentína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait, amelyek az 1982-es falklandi háború miatt szakadtak meg. – Szigorú biztonsági intézkedések közepette kábítószer-ellenes csúcsértekezletet tart az amerikai, a kolumbiai, a perui és a bolíviai elnök. – Svédországban lemond a kormány, mert az ellenzék egy gazdasági kérdésben leszavazza a parlamentben. 26-án ismét Ingvar Carlsson kap kormányalakítási megbízást.
Február 16. – A namíbiai alkotmányozó nemzetgyűlés Sam Nujomát választja meg államfőnek. – A nyugati fejlett technológia kivitelét ellenőrző testület, a COCOM 12 hétről 8 hétre csökkenti az exportengedélyezési eljárás idejét. – Mongóliában engedélyt adnak a 8 méteres ulánbátori Sztálin-szobor lebontására. – A Párizsi Klub hitelező országai hozzájárulnak a 10 milliárd USD-s lengyel adósság átütemezéséhez. – A 24 legfejlettebb nyugati állam értekezletén ismertetik a Phare-programot, amely 1990-re mintegy 360 millió USD támogatást irányoz elő a magyar és a lengyel gazdaság számára.
Február 17. – A lengyel katolikus egyház és a Zsidó Világkongresszus hosszas vita után megállapodik abban, hogy a volt auschwitzi haláltábor területén álló karmelita kolostor nővérei számára új imaházat építenek az egykori táboron kívül. – A csehszlovák kommunisták kizárják a pártból a volt pártfőtitkárt és exállamfőt, Gustav Husákot és Lubomír Štrougal volt miniszterelnököt. – Párizsban a román kormányfő Franciaország támogatását kéri ahhoz, hogy Románia társulási szerződést köthessen a Közös Piaccal.
Február 18. – Szófiában tüntetők követelik, hogy a jugoszláviai Macedón Köztársaságban állítsák vissza a bolgár neveket. Korábban a belgrádi törvényhozás a bulgáriai macedón kisebbség elismerését követelte. – Bukarestben a tüntetők a kormányépületekbe is behatolnak. A Román Televízió előtt Iliescu elnök lemondását követelik. Másnap bányászok ezrei érkeznek a Zsil völgyéből az ideiglenes vezetés támogatására.
Február 19. – Japánban az általános választásokon a Liberális Demokrata Párt megőrzi többségét az alsóházban. Bár a másik kamarában évtizedek óta először kerül kisebbségbe, ismét e szervezet kap jogot a kormányalakításra. – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a magyar gimnáziumok visszaállítását kéri a tartományi és a szerb köztársasági kormány elnökétől. – A tiranai vezetés bejelenti, hogy Albánia diplomáciai kapcsolatokat akar létesíteni Moszkvával és Washingtonnal.
Február 20. – Az Ír Köztársasági Hadsereg közli, hogy hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat kezdeni a londoni kormánnyal. – A jugoszláv államelnökség újabb katonai alakulatokat vezényel Koszovóba. A tartományban másnap bevezetik a kijárási tilalmat. – A brit külügyminiszter közli, hogy a Közös Piac többi tagállamának ellenkezése ellenére London egyoldalúan feloldja a Dél-Afrikával szemben bevezetett szankciókat.
Február 22. – Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése a kábítószer-termelés és -kereskedelem megakadályozásáról tanácskozik. – A szovjet hadseregben életbe lépnek az 1949-es genfi konvenció normái, amelyek a humanitárius jogokat rögzítik. – Kizárják az SZKP-ból Gdljant és Ivanovot, mert a két ügyész az üzbég maffia ügyeinek vizsgálata során bűnrészességgel vádolta a politikai bizottság több tagját. – A bécsi leszerelési tárgyalásokon Magyarország javasolja, hogy ne a katonai tömbök, hanem az egyes országok önállóan állapodjanak meg az európai hagyományos haderők csökkentéséről.
Február 23. – Erdélybe utazik Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, aki Gyulafehérvárott, Marosvásárhelyen és Kolozsvárott is szentmisét celebrál. – Az észt törvényhozás felszólítja a szovjet népi küldöttek kongresszusát, hogy kezdjen tárgyalásokat a balti köztársaság függetlenségének helyreállításáról.
Február 24. – Az Egyesült Államokban bejelentik, hogy elhagyta a Naprendszert a 17 éve felbocsátott Pioneer–11 űrszonda. – Camp Davidben a német egység részleteiről folytat megbeszéléseket Bush elnök és Kohl kancellár. Egyetértenek abban, hogy Németország a NATO tagja legyen.
Február 25. – Szovjetunió-szerte tüntetők követelik a radikális reformokat. A moszkvai százezres gyűlésen már vannak, akik Gorbacsov elnök távozását sürgetik. – Litvániában az első többpárti választáson abszolút többséget szerez a Sajudis mozgalom. – Az NDK-ban korrupció és jogtalan előnyszerzés miatt vádat emelnek az egykori pártvezető, Erich Honecker ellen. – Tőkés Lászlót tiszteletbeli elnökké választják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttgyűlésén. – A szlovákiai Komáromban Tóth Károlyt választja elnökké a Független Magyar Kezdeményezés első közgyűlése. – Általános parlamenti és elnökválasztást tartanak Nicaraguában. Az ellenzék legyőzi a Sandinista Frontot. Az ország új államfője Violeta Chamorro asszony lesz.
Február 26. – Václav Havel moszkvai látogatása alkalmából a szovjet és a csehszlovák külügyminiszter aláírja a szovjet csapatkivonásról szóló szerződést. Az ezt kísérő megbeszéléseken a csehszlovák elnök bejelenti, hogy Prága nem hosszabbítja meg az 1990-ben lejáró barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunióval.
Február 27. – Lengyelország és Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesít. – A II. világháború óta először utazik Tokióba mongol kormányfő. – A szovjet Legfelsőbb Tanács elfogadja az elnöki rendszer bevezetéséről szóló javaslatot, s márc. 15-re összehívja a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát az államfő megválasztására. Új földtörvényt is elfogadnak, amelynek értelmében a föld magántulajdon is lehet.
Február 28. – A csehszlovák szövetségi parlament új választási törvényt fogad el. Ennek értelmében csak azok a pártok juthatnak parlamenti mandátumhoz, amelyek a szavazatoknak legalább 5 százalékát megszerzik. – Bukarestben a magyar és a román honvédelmi miniszter megállapodást köt a két ország hadseregének együttműködéséről, a történelmi emlékhelyek ápolásáról. – A Szovjetunióban a külügyminisztérium Vesztnyik c. kiadványa első ízben közöl fotokópiát az 1939-es szovjet–német megnemtámadási egyezmény titkos záradékának orosz nyelvű másolatáról.
Március 1. – Az amerikai elnök feloldja a Panama elleni gazdasági korlátozásokat. – Az új litván sajtótörvény magánszemélyeknek is lehetővé teszi a lapalapítást. – Bakuban több százezren emlékeznek meg a több mint egy hónappal azelőtti harcok áldozatairól, akik a szovjet rendfenntartó alakulatokkal vívott összecsapásokban estek el. – Tajvan feloldja a közvetlen kereskedelem tilalmát a Szovjetunióval és Albániával szemben. – Prágában hivatalosan is bejegyzik a Duray Miklós alapította Együttélés Mozgalmat.
Március 3. – Magyarország és Bahrein felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. – Hamburgban tömegverekedés tör ki anarchista és újfasiszta tüntetők között. A közbelépő rendőrök közül is 33-an megsebesülnek.
Március 4. – A nemrég szabadon bocsátott Nelson Mandelát alelnökévé választja az Afrikai Nemzeti Kongresszus. – Gyulafehérvárott magyarellenes tüntetést szervez a Vatra Romaneasca. Az RMDSZ elnökség úgy dönt, hogy ún. fehér könyvet készít a romániai magyar kisebbség sérelmeiről. – Az Orosz Föderációban, Belorussziában és Ukrajnában tartott törvényhozási és önkormányzati választásokon előretörnek a reformerek és a nacionalisták.
Március 6. – A bolgár nemzetgyűlés törvénnyel is megerősíti, hogy az országban élő muzulmánok ismét használhatják török nevüket. – A szovjet Legfelsőbb Tanács törvényben ismeri el a magántulajdont. – Az NDK parlamentje elismeri a sztrájkjogot. – Afganisztánban államcsínyt kísérelnek meg Nadzsibullah elnök ellen. A kabuli kormány hadserege napok alatt leveri a lázadást. – Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólítja Kubát: adjon tájékoztatást az emberi jogok érvényesüléséről az országban. Kubában ugyanis megbüntették azokat a polgárjogi aktivistákat, akik a nemzetközi szervezeteknek beszámoltak a havannai rendszerről.
Március 7. – Nicaraguában bejelentik, hogy megállapodtak a kontrák lefegyverzéséről és hazatelepítéséről. A döntés végrehajtása még hónapokig eltart. – Marosvásárhelyen ülősztrájkot kezd 350 magyar diák, amiért nem kapnak arányos képviseletet az orvosi egyetem vezetésében s a laboratóriumi gyakorlatokon nem tanulhatnak magyarul. 11-én Temesvárott magyar és román szervezetek közös nyilatkozatot adnak ki. Követelik, hogy a dec.-i forradalom céljait valósítsák meg, azaz legyen demokrácia, a diktatúra bűnöseit pedig büntessék meg, és ne lehessenek vezetők a kommunista párt volt tagjai. 15-én a Vatra Romaneasca elnöke azzal vádolja meg az RMDSZ-t és a romániai magyar kisebbséget, hogy előjogokat követel. Az 1848-as magyar forradalom ünnepén Marosvásárhelyen nemzetiségi összecsapás robban ki. Szatmárnémetiben megakadályozzák a RMDSZ koszorúzását. 19-én a marosvásárhelyi diákok felfüggesztik az ülősztrájkot, de közben a Vatra magyarellenes tüntetést szervez a városban. Délutánra elfajul a helyzet, a románok és az ellentüntető magyarok összecsapnak. A Vatra és hívei megrohamozzák a tanácsházát, ahol az RMDSZ vezetői tárgyalnak. Sütő András írót olyan súlyosan bántalmazzák, hogy egyik szemére megvakul.
Március 8. – Londonban és környékén nagyszabású tüntetések kezdődnek amiatt, hogy a brit kormány fejadó fizetésére akarja kötelezni a 18 éven felüli állampolgárokat. A Thatcher-kormány végül lemond a fejadó bevezetéséről.
Március 9. – Berlinben a két német állam egyesítésének részleteiről kezd tárgyalásokat az NDK és az NSZK külügyminiszter-helyettese. – Tőkés László amerikai útján arról igyekszik meggyőzni a washingtoni kormányzatot, hogy csak az esetben biztosítsa a kedvezményes kereskedelmi elbánást Romániának, ha a bukaresti vezetés jogokat ad a nemzetiségeknek.
Március 10. – Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírja a szerződést a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A dokumentum úgy rendelkezik, hogy az utolsó szovjet egységnek 1991. jún. 30-ig kell elhagynia Magyarországot. – Budapesten tartja kongresszusát a Páneurópai Unió, amelynek elnöke Habsburg Ottó. – A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége nevet változtat. A szervezet nevének rövidítése továbbra is Csemadok marad, de ennek feloldása ezentúl: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége. A Csemadok közgyűlése a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak alkotmányos biztosítását kéri Havel elnöktől. – Irakban halálra ítélnek egy brit újságírót, azzal vádolva, hogy katonai létesítmények körül kémkedett. Az újságírót ki is végzik, ezért London megszakítja diplomáciai kapcsolatait Bagdaddal. – A balti köztársaságok után a grúz legfelsőbb tanács is elítéli az ország erőszakos csatlakoztatását a Szovjetunióhoz, s tárgyalásokat követel a függetlenség helyreállításáról.
Március 11. – A litván parlament megerősíti a köztársaság függetlenségéről hozott határozatát. Eltörli az alkotmányt, s ideiglenesen az 1938-as alaptörvényt lépteti életbe, de nem szakít a Szovjetunióval. A parlament elnökévé, a Szovjetunió történetében először, nem kommunista politikust választanak: Vitautas Landsbergist. A kormányfő Kazimiere Prunskiene. 12-én Vilnius üzenetet küld a szovjet elnöknek, melyben leszögezi: ideiglenesnek tekinti a szovjet hadsereg litvániai állomásoztatását. 13-án Gorbacsov törvénytelennek minősíti a litván döntést, 15-én a szovjet Legfelsőbb Tanács érvényteleníti azt. Vilnius ezután belügyeibe való beavatkozással vádolja Moszkvát. Gorbacsov felajánlja a párbeszédet a függetlenségről, de kizárólag a szovjet törvények alapján. 19-én szovjet csapatmozgások kezdődnek Litvánia területén. Gorbacsov a függetlenségi nyilatkozat visszavonását követeli, és gazdasági kényszerítő intézkedéseket is elrendel. 21-én a szovjet államfő utasítja a határőrséget, hogy erősítse meg a litván területen húzódó szovjet határok őrzését. 23-án Moszkva felfüggeszti az utazási könnyítéseket a litván–lengyel határon. 25-én és 27-én szovjet csapatok elfoglalnak néhány kulcsfontosságú vilniusi épületet. 29-én és 30-án Prága, Oslo, Koppenhága és Reykjavík is tárgyalási színhelynek ajánlkozik a szovjet és litván vezetőknek. 31-én Gorbacsov ismét a függetlenségi nyilatkozat visszavonását követeli, ellenkező esetben „beláthatatlan következményeket” helyez kilátásba. – Az Olasz Kommunista Párt kongresszusa korlátozott reformokról dönt, hogy elkerülje a szakadást. A főtitkár ismét Achille Ochetto. – 16 év után ismét polgári kormány van Chilében, miután beiktatják Aylwin elnököt. A Szovjetunió és Chile helyreállítja a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatokat. – Koszovóban feloldják a kijárási tilalmat.
Március 12. – Mongóliában testületileg lemond az uralkodó párt politikai bizottsága, és április elejére rendkívüli pártkongresszust hívnak össze. A központi bizottság 14-én Ocsirbat szakszervezeti vezetőt választja főtitkárrá.
Március 13. – Moszkvában a Népi Küldöttek Kongresszusa törli az alkotmányból a párt vezető szerepét kimondó cikkelyt és bevezeti az elnöki rendszert a Szovjetunióban. 15-én Mihail Gorbacsovot választják államfővé, a Legfelsőbb Tanács új elnöke pedig Andrej Lukjanov. – Izraelben felbomlik a nagykoalíció, mert a Likud és a Munkapárt nem tud megegyezni a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokról. – Bejrútban kiújulnak a harcok a keresztény csoportok között. Az utóbbi hetek halálos áldozatainak száma 800-ra nő. – Az Egyesült Államok feloldja a Nicaraguával szembeni kereskedelmi embargót.
Március 14. – Bonnban megkezdődnek az ún. 2+4-es tárgyalások a német egyesítésről. – A Nemzetközi Valutaalap jóváhagy egy több mint 200 millió USD-s készenléti hitelt Magyarország számára. Ezzel megnyílik az út az Európai Közösség 1 milliárdos hitelének folyósítása előtt, azt ugyanis korábban az IMF döntésétől tették függővé. – Ausztria visszaállítja a vízumkényszert a román állampolgárok számára. – A Vatikán új romániai katolikus és görögkatolikus püspököket nevez ki. Bukarest 2 nap múlva a nemzetközi jog megsértésének minősíti a döntést, mert arról nem konzultáltak Romániával.
Március 15. – A Vatikán és a Szovjetunió hivatalos viszonyt létesít, de a kapcsolatot harmadik országokon keresztül tartják majd: közli a Szentszék.
Március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri találkozóján a magyar, a csehszlovák és a lengyel küldöttség a jövendő egységes Németország NATO-tagsága mellett szavaz, a többi tagállam szerint az új országnak semlegesnek kell lennie.
Március 18. – A ciprusi Larnaca repülőtéren rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetnek be egy szélsőséges libanoni szervezet fenyegetése miatt. 22-én a Malév, fenyegetésekre hivatkozva azonnali hatállyal leállítja a szovjet zsidók szállítását. A döntés elleni izraeli és nemzetközi felháborodás miatt a légitársaság vezérigazgatóját leváltják, s 29-én újraindítják a járatokat. – Az első szabad keletnémet választásokon csaknem abszolút többséget szerez a parlamentben a hárompárti konzervatív-keresztény választási szövetség, élén a Kereszténydemokrata Unióval. De Maizčre, a CDU elnöke koalíciós tárgyalásokat kezd a szociáldemokratákkal is, hogy minősített parlamenti többséggel az alkotmányon is változtatni tudjanak.
Március 19. – Pozsonyban elhalasztják a Magyar Kulturális Intézet alapkőletételét, mert Szlovákia sérelmezi, hogy Szűrös Mátyás ideiglenes magyar államfő levélben hívta fel Havel elnök figyelmét a magyar kisebbség helyzetére.
Március 20. – Namíbia kikiáltja függetlenségét. Az új államfőt, Sam Nujomát az ENSZ főtitkára esketi fel. Az ünnepi alkalomból a nagyhatalmak külügyminiszterei Windhoekben készítik elő a következő szovjet-amerikai csúcsot.
Március 21. – 16 év után ismét összeül a chilei törvényhozás. – A választásokra országos listát állító pártok közül 11 Budapesten Horn Gyula külügyminiszter kezdeményezésére nyilatkozatban ítéli el a marosvásárhelyi események kirobbantóit. A román kormány közleménye Magyarországot teszi felelőssé a történtekért. 22-én a magyar kormány ezt visszautasítja. Budapest szerint a vérengzés oka, hogy Romániában szabadon működhetnek a sovén erők. A vádló bukaresti nyilatkozatot Magyarország az ENSZ elé viszi, és kéri, hogy hivatalos dokumentumként körözzék. 23-án Románia módosít álláspontján, s megígéri a nemzetiségek helyzetének rendezését.
Március 22. – Aláírják a magyar–szovjet gazdasági megállapodást. E szerint a magyar kereskedelmi többletet Moszkva dollárban egyenlíti ki, és a két ország 1991. jan.-tól áttér a konvertibilis elszámolásra.
Március 23. – Románia bejelenti, hogy beterjesztette csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz. – Az új észt parlamentben a választások végeredménye szerint a népfront 49 mandátumot szerez a 105-ből. – A mongol parlament eltörli a párt vezető szerepét biztosító jogszabályt.
Március 24. – Horn Gyula magyar és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter Budapesten aláírja azt az egyezményt, amely máj. 1-jétől megszünteti a vízumkényszert Magyarország és az NSZK között. – Egyiptom, Szudán és Szíria államfője Líbiában részt vesz a brit csapatok távozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. – Rendkívüli állapotot vezetnek be Peruban, mert a 2 hét múlva esedékes választások előtt a Fényes Ösvény nevű terrorszervezet meggyilkol 4 képviselőjelöltet.
Március 25. – Bukarestben felgyújtják a Malév irodáját. – Az Észt Kommunista Párt kimondja elszakadását az SZKP-tól, de úgy dönt, hogy a határozatot csak 6 hónap múlva véglegesíti. – Elsöprő győzelmet arat a litván helyhatósági választásokon a Sajudis: 51 körzetből 48-ban nyer.
Március 26. – Edward Kennedy amerikai szenátor Moszkvában Gorbacsovval tárgyal Litvániáról. – 50 év után ismét légijárat indul a finn és az észt főváros között. – Az NSZK Schleswig-Holstein tartományában 40 év után először nyernek a szociáldemokraták a helyi választásokon.
Március 27. – Tőkés László Torontóban ígéretet kap, hogy a 7 legfejlettebb ország következő csúcstalálkozóján Kanada kérni fogja: tanácskozzanak a romániai magyar kisebbség helyzetéről is. – A román kormányfő Kolozsvárott egyszerre tárgyal az RMDSZ és a Vatra Romaneasca képviselőivel. – Megkezdi Kubának szóló adásainak sugárzását az amerikai TV-Martí.
Március 28. – Nagyváradon a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspökévé választják Tőkés Lászlót. – Londonban a repülőtéren letartóztatnak 6 külföldit, akik állítólag atomfegyverhez szükséges berendezéseket akartak Irakba csempészni.
Március 29. – Kinevezik a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott, nagyköveti rangú vatikáni képviselőjét. – A Vietnami KP kb-ülésén a konzervatívok győznek. A reformok szorgalmazóit eltávolítják a testületből.
Március 30. – Az Európai Közösség tagállamai aláírják azt a szerződést, amellyel 1 milliárd USD hitelt adnak Magyarországnak a szerkezetátalakításra és a fizetési mérleg helyreállítására. Ez az első alkalom, hogy egy, a szervezeten kívüli állam ilyen kölcsönt kap a Közös Piactól. – Pozsonyban önálló Szlovákiát követel a Stur Társaság és a Szlovák Nemzeti Párt. – Románia és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Magyarország és Dél-Afrika megállapodik, hogy kölcsönösen képviseletet nyit Budapesten és Pretoriában. – Az észt parlament deklarálja, hogy törvénytelenül csatolták a köztársaságot a Szovjetunióhoz 1940-ben. Tallinnban átmeneti időszakot szabnak arra, hogy függetlenné váljanak.
Április 1. – Az Afrikai Egységszervezet tiltakozik amiatt, hogy Magyarország diplomáciai érintkezésbe lépett Dél-Afrikával. – Kolozsvárott megjelenik az RMDSZ hetilapja, az Erdélyi Híradó, egyelőre a Szabadság melléklapjaként.
Április 2. – A szovjet parlament törvényt fogad el arról, hogy megbüntetik azokat a személyeket és szervezeteket, amelyek megsértik a nemzetiségi jogegyenlőséget vagy erőszakkal megbontják a Szovjetunió területi egységét. 3-án a Legfelsőbb Tanács jóváhagyja a kiválást szabályozó törvényt is, amely csak bonyolult és hosszadalmas eljárást követően engedi elszakadni a köztársaságokat.
Április 3. – Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca és az RMDSZ közös nyilatkozatot tesz arról, hogy rendezni akarják a magyar–román viszonyt, amelyről a jövőben tárgyilagosan tájékoztatják a közvéleményt. – Szófiában bejelentik, hogy a kommunista párt új neve: Bolgár Szocialista Párt. – Kínában Csiang Cö-min pártfőtitkárt választják a központi katonai bizottság elnökévé. Ez az a tisztség, amelyről utoljára mondott le Teng Hsziao-ping. – Az új észt parlament Edgar Savisaart választja miniszterelnökké, egyúttal a litván függetlenség elismerésére szólítja fel Moszkvát.
Április 4. – Sevardnadze szovjet és Baker amerikai külügyminiszter Washingtonban megállapodik abban, hogy Gorbacsov és Bush csúcstalálkozóját máj. legvégén tartják az Egyesült Államokban, és fő téma a leszerelés lesz. – Irak és Magyarország megállapodik, hogy az arab ország az év végéig visszafizeti 20 millió USD-s adósságát. – A szovjet parlament elfogadja az unió, valamint a szövetségi és az autonóm köztársaságok gazdasági kapcsolatait újraszabályozó törvényt: külgazdasági önállóságot kapnak és jogot arra, hogy hatálytalanítsanak központi döntéseket. – Jakovlev, Gorbacsov elnök tanácsadója kijelenti Ozolas litván miniszterelnök-helyettesnek, hogy Moszkva és Vilnius között az érdemi tárgyalások alapja csak a márc. 11-e előtti status quo lehet. – Az NDK-ban a kereszténydemokrata párt vezetője, Lothar De Maizičre kap kormányalakítási megbízást. A népi kamara elnökévé a szintén kereszténydemokrata Sabine Bergmann-Pohlt választják.
Április 6. – 8 kelet-közép-európai ország kulturális és művelődési miniszterei Bécsben tanácskoznak az együttműködésről. – Az SZKP kb nagyobb szabadságot ad lapjának, a Pravdának belső szervezeti ügyeiben és a hivatalos anyagok közlésében.
Április 8. – Vilniusban 300 000-en tüntetnek a függetlenség mellett; a tömeg megakadályozza, hogy a szovjet belügyi csapatok elfoglalják a litván lapkiadót. – Kettészakad a Lett Kommunista Párt. Az SZKP-tól független párt elnökévé 14-én Ivars Kesberst választják. – 127 romániai magyar értelmiségi tiltakozik a bukaresti ideiglenes kormánynál amiatt, hogy az támogatja a szélsőséges kisebbségellenes köröket. A dokumentumot nemzetközi fórumokra is eljuttatják. – Szlovéniában az első szabad többpárti választáson abszolút többséget szerez a hatpárti középjobb koalíció, a Demos. A párhuzamosan tartott elnökválasztáson a volt kommunista párt, most Demokratikus Reformpárt jelöltje, Milan Kucsan fut be. – Mubarak egyiptomi elnök kibékíti Irakot és Szíriát, és a 3 állam, valamint Jordánia elhatározza, hogy a jövőben egyeztetik katonai stratégiájukat Izrael ellen. – Görögországban 10 hónapon belül harmadszor tartanak általános választásokat. Ezúttal sikerül abszolút többséget szereznie az Új Demokrácia Pártnak, amelynek vezetője, Konsztantin Micotakisz alakíthat kormányt.
Április 9. – Václav Havel kezdeményezésére Pozsonyban magyar–csehszlovák–lengyel állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartanak a regionális együttműködésről és az európai integrációkhoz fűződő kapcsolatokról. A tanácskozáson az országok pártvezetői, valamint Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia külügyminiszterei is részt vesznek.
Április 10. – Lemond hatalmi monopóliumáról a Mongol Népi Forradalmi Párt. 13-án több mongol ellenzéki párt megalakítja a Demokratikus Erők Szövetségét. – A Berlini Filharmonikusok első hangversenykörútja Izraelben.
Április 12. – Leteszi az esküt az NDK új ötpárti koalíciós kormánya, amelybe a szociáldemokraták is belépnek, hogy a törvényhozásban meglegyen a kétharmados többség a német egyesüléshez elengedhetetlen alkotmánymódosításokhoz. 19-én De Maizičre miniszterelnök ismerteti a kormányprogramot, amely leszögezi, hogy az egyesülést az NSZK alaptörvényének 23. paragrafusa alapján, de a Varsói Szerződés érdekeinek figyelembevételével kell véghezvinni. – A 7 dél-amerikai országot tömörítő ún. riói csoport és 7 kelet-európai állam külügyminiszterei Budapesten először tárgyalnak a két régió együttműködéséről. – Moszkvában kizárják az SZKP-ból a Demokratikus Platform egyik vezetőjét, Ilja Csubajszt.
Április 13. – A szovjet elnök és a kormányfő ultimátumot intéz Litvániához: 2 nap múlva elrendelik a nyers- és üzemanyag-szállítások leállítását, ha a köztársaság nem vonja vissza függetlenségi nyilatkozatát. Vilnius erre nem hajlandó. 18-án Prunskiene kormányfő azzal utazik Moszkvába, hogy a litván–szovjet tárgyalások idejére esetleg felfüggesztenék a nyilatkozat rendelkezéseinek végrehajtását. A szovjet vezetés még aznap éjjel lezárja a Litvániába futó olajvezetéket, s másnap drasztikusan visszafogják a gázszállítást is. Ezzel egy időben Gorbacsov azt ajánlja az észteknek és a letteknek, hogy különleges státust kapnak az unióban, ha nem a litván példát követik az önállóság felé vezető úton. – Moszkvában tárgyal Gorbacsov szovjet és Jaruzelski lengyel elnök. Aznap a moszkvai rádió közleménye először ismeri el hivatalosan, hogy a II. világháború idején Katyńban az NKVD mészárolt le 15 000 lengyel tisztet.
Április 15. – New Yorkban bejelentik, hogy 85 éves korában meghalt Greta Garbo, minden idők egyik legnagyobbnak tartott színésznője.
Április 18. – A jugoszláviai Koszovóban megszüntetik az 1989. márc.-ban bevezetett rendkívüli állapotot. – Romániában megalakul a Vatra Romaneasca politikai szervezete, a Románok Nemzeti Szövetségének Pártja. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bejelenti, hogy aláírja a márc.-ban román és magyar szervezetek által kiadott ún. temesvári kiáltványt. – Moszkvában utoljára írják alá a transzferábilisrubel-elszámolású éves árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást Magyarország és a Szovjetunió között.
Április 19. – Csehszlovákia és a Vatikán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. – A magyar katolikus püspöki kar bejelenti, hogy a pápa 1991. aug. 16-án Magyarországra látogat. – A lengyel Szolidaritás II. kongresszusa elsöprő többséggel ismét Lech Wałęsát választja a szervezet elnökévé. A Szolidaritás eldönti, hogy nem alakul párttá, de nem zárja ki, hogy saját képviselőket küldjön a törvényhozásba és az önkormányzatokba. A szakszervezet 1991 tavaszára teljesen szabad választást követel, valamint hogy ugyanakkor a nép válasszon új államfőt.
Április 20. – A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság nevét szlovák követelésre Cseh és Szlovák Köztársaságra változtatják.
Április 21. – Nagyváradon első kongresszusát tartja az RMDSZ. A szervezet elnökévé ismét Domokos Gézát választják. A főtitkár Szőcs Géza. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László. – II. János Pál személyében először látogat Csehszlovákiába a római katolikus egyházfő. – Litvániával szemben gyakorlatilag teljessé válik a szovjet blokád, a köztársaság ipara megbénul, ilyen körülmények között kezdi meg kongresszusát a Sajudis, a litván népfront. 27-én Vilnius bejelenti, hogy leállítja a Szovjetunióba irányuló litván élelmiszer-szállításokat.
Április 23. – Budapesten a NATO és a Varsói Szerződés országai megkezdik a Nyitott égbolt konferencia 2. fordulóját az egymás területe feletti ellenőrző repülésekről. Máj. 12-én azonban megállapodás hiányában nem tartják meg a külügyminiszteri szintű zárótanácskozást. – Bonnban a kormány és a koalíciós pártok megállapodnak az NDK és az NSZK államszerződésének tervezetéről, s bejelentik, hogy a valutauniót már júl.-ban be akarják vezetni. Másnap Kohl kancellár és De Maizičre kormányfő is megegyezik abban, hogy júl. 1-től a nyugatnémet márka lesz a fizetőeszköz az NDK-ban is. – 1964 óta először jár kínai miniszterelnök Moszkvában. Li Peng és Gorbacsov aláírja a két ország 2000-ig szóló gazdasági együttműködési szerződését. – Irán közbenjárására Libanonban a síita szélsőségesek elengednek egy 1986 óta fogva tartott amerikai túszt, Robert Pollhillt.
Április 25. – Václav Havel csehszlovák elnök Izraelbe látogat, elsőként a kelet-közép-európai országok államfői közül. – Köln mellett egy nő késsel támad rá Oscar Lafontaine-re, a nyugatnémet szociáldemokraták kancellárjelöltjére. A politikus súlyosan megsebesül a nyakán, de viszonylag hamar felépül, mert a szúrás nem ért ütőeret. – A Discovery amerikai űrrepülőgép Föld körüli pályára állítja az eddigi legtökéletesebb távcsövet, a Hubble-t.
Április 26. – Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek és Bálint Lajos gyulafehérvári püspökelnök felszenteli a nagyváradi római katolikus egyházmegye új püspökét. Tempfli József személyében Nagyváradnak 70 éves szünet után van ismét katolikus püspöke. – Két hónappal választási győzelme után beiktatják elnöki tisztébe Violeta Barrios Chamorrót, Nicaragua első demokratikusan választott államfőjét. – A csernobili nukleáris tragédia 4. évfordulóján egész napos jótékonysági műsort sugároz a szovjet televízió. A közvetítést átveszi az amerikai CNN, a brit BBC és SKY, valamint a japán NTB tévéhálózat is.
Április 27. – Budapestre érkezik a dalai láma, Tibet vallási vezetője.
Április 28. – Dublinban az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak vezetői a német egyesítés feltételeiről és a kelet-európai országokkal kötendő esetleges társulási szerződésekről tanácskoznak.
Április 30. – Románia és a Vatikán megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
Május 1. – Moszkvában a Vörös téri felvonulás tévéközvetítését félbeszakítják, mert az ünnepségen az ellenzéki szervezetek bírálják a szovjet vezetést s emiatt Gorbacsovék távoznak a dísztribünről. Leningrádban nem is tartanak felvonulást, más köztásaságokban pedig a munkásmozgalom vörös lobogói helyett nemzeti zászlókat visznek a tömegek. – Libanonban az Iszlám Hajnal nevű szervezet újabb amerikai túszt enged szabadon. Frank Reed három és fél évet töltött fogságban.
Május 2. – Az NSZK elnöke Varsóban is megerősíti, hogy Lengyelország nyugati határai sérthetetlenek. Jaruzelski lengyel államfő felveti Weizsäckernek, hogy a németek fizessenek jóvátételt Lengyelországnak a háborús pusztításokért. – Elnökként először látogat Szíriába Hoszni Mubarak egyiptomi államfő.
Május 3. – Bush amerikai elnök magánemberként, nem hivatalosan fogadja Prunskiene litván kormányfőt. – Moszkvában 80 éves korában meghal Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Jún. 7-én Alekszijt, a leningrádi és novgorodi metropolitát választják utódjává. – Helyreállnak a diplomáciai kapcsolatok Bulgária és Izrael között. – Az új lett parlament ismét Anatolij Gorbunovsot választja a törvényhozás elnökévé. 4-én Riga függetlenségi nyilatkozatot fogad el, amelyben átmeneti időszak után az 1922-es határok között követeli az önálló lett állam helyreállítását. A lett nyilatkozatot Gorbacsov 6-án elfogadhatatlannak minősíti. – A szibériai Novokuznyeckben megalakul a Munka Konföderációja nevű ellenzéki érdekképviseleti szervezet, amely több millió munkást, elsősorban bányászt tömörít. – Romániában kizárják a szenátor-, ill. a képviselőjelöltek közül Kincses Előd ügyvédet, az RMDSZ tagját, és Smaranda Enache színházigazgatót, aki független jelöltként kívánt indulni a választáson. – Fokvárosban először ülnek hivatalosan tárgyalóasztalhoz a pretoriai kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresszus képviselői. – Argentína kiadja az NSZK-nak Josef Schwammberger náci háborús bűnöst, a przemyśli és a mieleci koncentrációs táborok parancsnokát.
Május 5. – Bonnban a két német állam és a II. világháború 4 győztes nagyhatalmának külügyminisztere megállapodik a német egyesítés külső feltételeit rendező 2+4-es tárgyalások további menetrendjéről, valamint arról, hogy a határkérdés megbeszélésére meghívják a lengyel külügyminisztert is.
Május 6. – Az olaszországi helyhatósági választásokon, elsősorban az északi területeken a pártoktól sok szavazatot hódítanak el a helyi-tartományi ligák. A szocialistákat kivéve minden párt veszít szavazóiból.
Május 7. – A strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésen először szólal fel magyarországi politikus: Bratinka József, az MDF tagja az oktatásügyről beszél. – A 7 legfejlettebb nyugati állam 50%-os kvótaemelést ajánl a Nemzetközi Valutaalapnak, ami azt jelentené, hogy a keleteurópai és a fejlődő országok által felvehető hitelkeret megnő. – Magyarországra érkezik a brit trónörököspár, Károly walesi herceg és Diana hercegné, akik először járnak a Varsói Szerződés valamelyik tagállamában.
Május 8. – Magyarországra látogat az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuéllar. – Madeirán a Nemzetközi Pen Klub elnöksége Konrád György magyar írót választja a szervezet elnökévé. – Nagyváradon ünnepélyesen püspökké avatják Tőkés Lászlót.
Május 13. – Litvánia, Lettország és Észtország létrehozza a Balti Tanácsot az 1934 és 1940 között már működött szervezet mintájára. A Balti Tanács tárgyalásokat ajánl Moszkvának a függetlenedési kérdésekről. 14-én Gorbacsov elnök rendeletileg alkotmányellenesnek nyilvánítja az észt és a lett szuverenitási nyilatkozatot. Közben a leningrádi tanács úgy dönt: nem tesz eleget Moszkva Litvánia-ellenes bojkottfelhívásának. 16-án a vilniusi parlament elhatározza, hogy felajánlja a szovjet vezetésnek a márc. 11-i nyilatkozat rendelkezéseinek felfüggesztését a függetlenségről folytatandó tárgyalások idejére. Másnap Prunskiene litván kormányfő Moszkvában ismerteti a javaslatot Gorbacsov elnök és Rizskov miniszterelnök előtt. – Az NSZK-ban szociáldemokrata többség alakul ki a Bundesratban, mert az észak-rajna-vesztfáliai és az alsó-szászországi tartományi választásokon az SPD győz.
Május 14. – 18 év után először látogat Moszkvába egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak Mihail Gorbacsovval politikai nyilatkozatot ír alá a két ország kapcsolatainak normalizálásáról. – Párizsban 100 000 ember tüntet, tiltakozva egy kisváros, Carpentras zsidó temetőjének néhány nappal korábban történt meggyalázása miatt. A felvonulók, köztük Mitterrand államfő, szolidaritásul Dávid-csillagot tűznek ruhájukra. A II. világháború óta először vesz részt politikai tömegtüntetésen francia elnök. – Tízezrek tüntetnek Prágában a Kommunista Párt betiltásáért. Havel elnök elutasítja a kollektív felelősségre vonás követelését.
Május 16. – A két német állam kormányfői Strasbourgban az Európa Parlamentben mondanak beszédet, állást foglalva az egységes Németország mellett. – Több tucat amerikai képviselő levélben szólítja fel Iliescu román államfőt, hogy ítélje el a magyar kisebbség elleni támadásokat Romániában. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten tart konferenciát a kelet-közép-európai gazdaságról. – A svájci kormány úgy dönt, hogy kérni fogja csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. A semlegességére vigyázó ország eddig a nem politikai nemzetközi szervezetekbe sem lépett be. – Sammy Davis halála. A világhírű amerikai énekes és színész 64 évet élt.
Május 17. – Alsó-Ausztriában hivatalosan is megalakul a Dunai Munkaközösség, a Duna menti államok országrészeinek nemzetközi együttműködési szervezete.
Május 18. – Az NDK és az NSZK pénzügyminisztere Bonnban aláírja a két német állam szerződését a gazdasági, pénzügyi és szociális unióról. – Bush amerikai elnök fogadja Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt, aki egyhetes körúton tartózkodik az Egyesült Államokban.
Május 20. – Megtartják a többpárti választásokat Romániában. A törvényhozásban abszolút többséget szerez a Nemzetmentő Front, amely a forradalom óta ideiglenesen kormányozta az országot. A második legerősebb párttá válik a parlamentben az RMDSZ, amely a felsőházba 12 szenátort, az alsóházba pedig 29 képviselőt küldhet. A parlamentivel párhuzamosan tartott elnökválasztáson elsöprő fölénnyel Ion Iliescu, az eddigi ideiglenes államfő győz. – Bécsben és Pozsonyban külügyminiszter találkozót tart az Adria–Duna együttműködés immár 5 állama, miután Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia és Magyarország mellett Csehszlovákia is csatlakozik a regionális, ezentúl Pentagonalénak nevezett szervezethez. – Az izraeli főváros közelében lévő Rison Le-Cionban egy zsidó férfi géppisztollyal lemészárol 15 palesztint.
Május 22. – A NATO-országok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán elhatározzák a katonai készenlét csökkentését, valamint hogy nem növelik a szervezet kiadásait, kijelentve: a Varsói Szerződés már nem jelent fenyegetést az Észak-atlanti Szövetség számára. – Kihirdetik Észak- és Dél-Jemen egyesülését. A Jemeni Köztársaság elnöke az eddigi észak-jemeni vezető, Ali Abdullah Szaleh ezredes lesz. – Bécsben bejelentik, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország következő csúcsértekezletét Párizsban tartják.
Május 24. – A Szovjetunió fennállása óta először látogat az országba a brit királyi család tagja. Anna hercegnőt maga Gorbacsov elnök hívta meg. – Gorbacsov szovjet elnök litván politikusoknak megígéri, hogy a köztársaság 2–3 év múlva függetlenné válhat, ha felfüggeszti szuverenitási nyilatkozatát. Prunskiene litván kormányfő ezt másnap elutasítja. Közben a Moszkvában tárgyaló Mitterrand francia államfő arra szólít fel: rendezzék párbeszéd útján a szovjet-litván konfliktust. – A szovjet miniszterelnök a Legfelsőbb Tanács elé terjeszti gazdasági programját, amely áremelésekkel indítaná a piacgazdaság bevezetését a Szovjetunióban. Gorbacsov 27-én drámai hangú tévébeszédben kéri a lakosságtól a reformok támogatását, miután sokféle valóságos pánik tör ki az áremelések hírére. Hamarosan azonban kiderül, hogy a szovjet elnök nem is Rizskov, hanem Satalin akadémikus még radikálisabb reformtervezetének híve. – Észak-Korea új parlamentje ismét megerősíti államfői tisztében Kim Ir Szen pártvezetőt.
Május 25. – Egy kanadai bíróság bizonyítékok hiányában felmenti Finta Imrét, akit azzal vádoltak, hogy 1944-ben csendőr századosként részt vett a szegedi zsidók deportálásában.
Május 26. – A lett parlament elnöksége törvénytelennek minősíti a szovjet államfő döntését, amely érvénytelenítette Riga függetlenségi nyilatkozatát. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége folytatja jan.-ban félbeszakadt kongresszusát, a szlovének, a horvátok és a macedónok nélkül. A párt lemond hatalmi monopóliumáról, s felhívásban szólít fel többpárti választások megtartására az országban. – Antall József kormányfőként először látogat, bár nem hivatalosan, külföldre. Nyugat-Berlinben a német katolikusok 90. gyűlése alkalmából találkozik az NSZK vezetőivel, Kohl kancellárral és Weizsäcker elnökkel. Antall még ezen a napon felkeresi a város keleti felében De Maizčre-t, az NDK kormányfőjét.
Május 27. – Bécsben tart értekezletet az Adria–Duna együttműködés 5 országa. A delegációk átutaznak a magyarországi Nagycenkre, ahol Antall József fogadja a résztvevőket. – Ismét polgárháborús a helyzet Jerevánban. Az utcai harcokban több mint 20-an meghalnak. Másnap már több százezres tömeggyűlést tartanak az örmény fővárosban. – Megalakul az Oroszországi Demokrata Párt. Az alapítók között ott vannak a területközi képviselőcsoport tagjai, sokan az SZKP Demokratikus Platformjából és más ellenzékinek nevezhető szervezetekből. Részt vesz a párt vezetésében a sakkvilágbajnok Garri Kaszparov is. – A lengyel helyhatósági választásokon a Szolidaritás politikai szervezetei, az Állampolgári Bizottságok szerzik meg a szavazatok 41%-át, a független jelölteknek a voksok 38%-a jut, a pártok gyengén szerepelnek. – Pakisztán déli nagyvárosaiban véres zavargások törnek ki az Indiából bevándorló muzulmánok és a helyi lakosság között. Karacsiban és másutt kijárási tilalmat vezetnek be.
Május 28. – Bagdadban a rendkívüli arab csúcsértekezlet elítéli Izraelt, amiért a megszállt területeken telepíti le a bevándorló szovjet zsidókat. Az arab országok emellett szankciókkal fenyegetik meg azokat az államokat, amelyek Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerik el.
Május 29. – Az Orosz Föderáció elnökévé választják Borisz Jelcint. – Havel elnök meghívására Prágába látogat Landsbergis litván államfő. – A jugoszláv parlament törvényesnek ismeri el a szlovén és a horvát választásokat, és úgy dönt, hogy az év végéig az egész országban meg kell tartani a többpárti választásokat. – Párizsban aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát. Az intézet a kelet-európai gazdaság modernizációját és privatizációját kívánja támogatni. A körülbelül 10 milliárd USD-s alaptőke többségét a Közös Piac országai tették le, az Egyesült Államok a részvények 10, a Szovjetunió 6%-át jegyezte.
Május 30. – A Richter-skála szerinti 6–7-es erősségű földrengés Délkelet-Európában, amelynek epicentruma a romániai Vrancea hegységben van. Romániában több halálos áldozata is van a természeti csapásnak. – Palesztin szélsőségesek egy izraeli strandon géppisztollyal támadnak a fürdőzőkre. A biztonsági erők helikopterekkel érkezve teszik ártalmatlanná a terroristákat.
Május 31. – Washingtonban a jún. 3-ig tartó szovjet–amerikai csúcstalálkozón haladás történik a hadászati fegyverrendszerek leszerelésének kérdéseiben, de Gorbacsov továbbra sem fogadja el, hogy az egységes Németország a NATO tagja legyen. Bush felveti a litván problémát is, de ettől függetlenül aláírja a két ország kereskedelmi szerződését és a Szovjetuniónak szánt amerikai gabonaexportról szóló megállapodást. – Az észak-koreai parlament jóváhagyja a Dél-Koreával kötendő megnemtámadási szerződés tervezetét, és emellett kölcsönös, szakaszos leszerelést javasol Szöulnak.
Június 1. – Moszkvában találkozik a litván és az orosz parlament elnöke. Jelcin megerősíti Landsbergis előtt, hogy az Orosz Föderáció a jövőben közvetlen kapcsolatokat akar fenntartani Litvániával. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok megvétózza azt az indítványt, hogy különbizottságot küldjenek az Izrael által megszállt területekre. – A Vatikánban találkozik a pápa és a dalai láma.
Június 2. – Bomba robban a prágai óvárosban, Husz János emlékművénél. Az ismeretlen indíttatású merénylet következtében több ember megsebesül.
Június 3. – Kolozsvárott az egykori magyar főkonzulátus épületébe költöztetik a megyei útlevélosztályt, így tovább húzódik a magyar képviselet újranyitása. – A bukaresti kormány megkapja azokat az íveket, amelyeken 135 ezer aláíró követeli a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását. – Soros György a csehszlovák fővárosban aláírja a prágai és pozsonyi székhellyel működő Közép-európai Egyetem alapítóokmányát. – A szigorú rendőri intézkedések ellenére néhány száz pekingi egyetemista nyilvánosan megemlékezik az egy évvel korábbi, vérbe fojtott diáktüntetésről.
Június 4. – Gorbacsov szovjet elnök San Franciscóban találkozik Ro Te Vu dél-koreai államfővel, noha a két ország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. – A belorusz és az ukrán parlament elutasítja a szovjet kormány gazdasági reformprogramját. – Véres zavargások kezdődnek a szovjet kirgíziai Os város környékén a kirgizek és az üzbégek között. A hatóságok a hadsereget is bevetik, de ezután a megmozdulások hatalomellenes színezetet öltenek. 7-én Frunzéban rendkívüli állapotot vezetnek be.
Június 5. – Koppenhágában megkezdődik a helsinki folyamat 35 országának értekezlete az emberi jogokról. A Pentagonale-együttműködés országai közös javaslatot nyújtanak be a kisebbségi jogokról. A találkozó idején Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja a teljes vízummentességről szóló szerződést Dánia és Magyarország között. – Tokióban feltételes tűzszüneti megállapodást ír alá Hun Sen kambodzsai miniszterelnök és Norodom Szihanuk, a kormányellenes koalíció vezére. Khieu Samphan, a vörös khmerek vezetője bojkottálja a szerződést.
Június 6. – Berlinbe is kinevezik a bonni magyar nagykövetet. Így Horváth István az első diplomata a világon, aki mindkét német államban képviseli hazáját. – Prágában őrizetbe veszik a kommunista párt 5 volt vezetőjét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 1968-ban ők hívták be a szovjet csapatokat Dubčekék eltávolítására. – Koblenzben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Clyde Lee Conrad amerikai őrmestert, amiért évekkel korábban NATO katonai titkokat árult el a magyar és a csehszlovák hírszerzésnek.
Június 7. – Moszkvában ülésezik a Varsói Szerződés politikai tanácskozótestülete. Magyar javaslatra a kiadott határozatban nem csupán a szervezet átszervezését tűzik ki célul, hanem feladatának és tevékenységének felülvizsgálatát is. Megállapodnak, hogy erről nov.-ben, a budapesti rendkívüli csúcsértekezleten folytatják a tárgyalásokat. Magyarország hivatalosan is bejelenti, hogy 1991. dec. 31-ig ki akar lépni a VSZ katonai szervezetéből. Antall József külön is tárgyal Mihail Gorbacsovval a két ország kapcsolatainak átalakításáról. – Jeszenszky Géza a magyar külügyminiszterek közül elsőként szólal fel a Nyugat-európai Unió közgyűlésének párizsi ülésén. – A lettországi Jurmalában a Balti Tanács úgy dönt, hogy a 3 köztársaság a jövőben egyezteti lépéseit a Szovjetunióval szemben. – A COCOM-listáról törölnek 30 cikkcsoportot; így újabb számítástechnikai és távközlési eszközök juthatnak Nyugatról Kelet-Európába.
Június 8. – 44 év óta először szabad választások Csehszlovákiában. Csehországban a Polgári Fórum győz, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom, amelyet a Független Magyar Kezdeményezés is támogat. Szlovákiában önállóan indul az Együttélés Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely a szavazatok 8,5%-ával 14 képviselőt küldhet a pozsonyi törvényhozásba. – Moszkvában Thatcher brit kormányfő és Gorbacsov elnök megvitatja a német kérdést. Korábbi fenntartásaikkal ellentétben immár mindketten úgy vélik: az egyesítés a németek ügye, ha más államok érdekeit nem sérti. – Jeszenszky külügyminiszter Brüsszelben megállapodik arról, hogy Magyarország és az Európai Közösség kölcsönösen diplomáciai képviseleteket létesít.
Június 9. – Bush amerikai elnök Washingtonban tárgyal a német egyesítésről Kohl nyugatnémet kancellárral. 11-én ugyanerről egyezteti a nézeteket De Maizičre keletnémet kormányfővel.
Június 10. – Mazowiecki lengyel kormányfő Budapesten aláírja azt a szerződést, amelynek alapján Magyarország és Lengyelország 1991. jan. 1-jétől áttér a dollárelszámolásra. – Peruban Alberto Fujimoro japán származású mérnököt választják elnökké a világhírű író, Mario Vargas Llosa ellenében. – Bulgáriában is megtartják a szabad választásokat. A Kommunista Párt utódpártja, a Szocialista Párt a 400 mandátumból 211-et szerez meg; az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének 144 képviselő hely jut. Hosszas tárgyalások kezdődnek a kormányalakításról, mert a szocialisták, többségük ellenére, koalíciót szeretnének, de erre a DESZ nem hajlik.
Június 12. – Gorbacsov először beszél arról, hogy a tárgyalások megkezdéséhez a litvánoknak nem kell visszavonniuk a függetlenségi nyilatkozatot, hanem elegendő, ha felfüggesztik. 14-én Moszkva enyhíti a blokádot, gázt szállít egy litvániai vegyi üzembe.
Június 13. – Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA együttműködéséről ír alá nyilatkozatot Göteborgban Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. – Magyarország és a Máltai Lovagrend helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. – A román vezetés úgy dönt, hogy felszámolják a hetek óta tartó bukaresti kormányellenes megmozdulásokat, és letartóztatnak majdnem 300 embert. A tüntetők rátámadnak a rendőrökre, visszafoglalják az Egyetem teret, majd megrohamozzák a televízió épületét, amelyet csak ejtőernyősök tudnak visszaszerezni. Az egyetemisták sztrájkot kezdenek. 14-én menesztik a belügyminisztert, vidékről pedig bányászok ezrei érkeznek a kormány támogatására és hajtóvadászatot kezdenek a diákok és az ellenzék vezetői ellen. Sokakat összevernek közülük. 18-án a hatóságok betiltják az engedély nélküli tüntetéseket. 19-én bejelentik, hogy letartóztatták a bányászok által megvert diákvezetőt, Munteanut.
Június 14. – A Varsói Szerződés védelmi miniszterei Berlin mellett arról tanácskoznak, hogyan alakítható át a katonai tömb politikai szervezetté. Másnap Budapesten Für Lajos honvédelmi miniszter bejelenti, hogy Magyarország a jövőben nem vesz részt a VSZ közös hadgyakorlatain, s területén sem lesznek ilyen hadműveletek.
Június 16. – Dublinban első ízben tartanak csúcstalálkozót az Európai Közösség és 7 kelet-európai állam környezetvédelmi miniszterei, s megállapodnak egy információs adatbank létrehozásáról.
Június 17. – Az SZKP Demokratikus Platformja úgy dönt, hogy kiválik a pártból, ha a júl.-i kongresszus nem fogadja el javaslatait a szervezet átalakításáról. – A Kaukázusban állomásozó szovjet hadsereg egyik parancsnoka is elismeri, hogy a sorkötelesek Örményországban teljesen, Grúziában pedig részlegesen bojkottálják a behívásokat.
Június 18. – A Közös Piac külügyminiszterei a bukaresti események hatására elhalasztják a Romániával kötendő kereskedelmi szerződés parafálását és a segélyprogramok megvitatását. – Az olaszországi labdarúgó-világbajnokságra érkezett román szurkolók tucatjai kérnek politikai menedékjogot Rómában. – Új határátkelők megnyitásáról állapodik meg Sopronban Vranitzky osztrák és Antall magyar kormányfő.
Június 19. – Az NSZK-ban kezd látogatást a magyar kormányfő, akinek ez az első hivatalos külföldi útja. Antall József találkozik Kohl kancellárral, Münchenben pedig a Magyarországnak nyújtandó bajor hitelek növeléséről tárgyal. – A román törvényhozás alakuló ülésén parlamenti bizottságot küld ki a bukaresti események kivizsgálására. A képviselőházban nincs magyar nemzetiségű alelnök, mert nem választják meg az RMDSZ jelöltjét, Nagy Bélát. A szenátusban is feszült a hangulat, megvonják a szót Domokos Gézától és Szőcs Gézától. 20-án leteszi az esküt Iliescu elnök, aki a korábbi ideiglenes miniszterelnököt, Petre Romant bízza meg a kormányalakítással. – A dél-afrikai parlament eltörli a 37 éve érvényes szegregációs törvényt, és kimondja, hogy az országban okt. 15-től tilos az elkülönítés gyakorlata. – A luxemburgi Schengenben az NSZK, Franciaország és a Benelux államok megállapodnak, hogy 2 év alatt egységesítik vízumeljárásukat a külföldi állampolgárokkal szemben, egymás között pedig megszüntetik a határellenőrzést.
Június 20. – Az amerikai elnök meghívására az Egyesült Államokba érkezik Nelson Mandela dél-afrikai polgárjogi politikus. 25-én a Fehér Házban Bush szinte államfőnek kijáró protokollal fogadja. Mandela 22-én az ENSZ-ben is beszédet mond. Elismerően szól De Klerk dél-afrikai elnök reformjairól, de felhívja a Nyugatot, hogy egyelőre ne oldja fel a Pretoria elleni szankciókat. – Moszkvában megalakult az Oroszországi Kommunista Párt, az SZKP elidegeníthetetlen részeként. 22-én a konzervatív nézeteiről ismert Ivan Polozkovot választják a párt vezetőjévé. – Szovjet–Üzbegisztán parlamentje határozatot hoz a köztársaság függetlenségéről. – Olaszországban felfüggesztik Staller Ilona (Cicciolina) radikális párti parlamenti képviselő mentelmi jogát, hogy bűnvádi eljárás indulhasson ellene közszeméremsértő nyilvános fellépése és pornókazetták készítése miatt.
Június 21. – A keletnémet népi kamara és a nyugatnémet Bundestag jóváhagyja azt a határozatot, amely kimondja, hogy megváltoztathatatlan az Odera–Neisse-határ. – Több tízezer halálos áldozatot követelő földrengés Iránban. A földmozgás 7,3–7,7 erősségű a Richter-skála szerint. – Albániában elrendelik, hogy ezentúl minden 16 éven felüli állampolgár 5 évre szóló útlevelet kaphat, amellyel szabadon utazhat külföldre.
Június 22. – Berlinben ünnepélyesen lebontják a Checkpoint Charlie nevű átkelőhelyet. Az eseményen beszédet mondanak a 2+4-es tárgyalásokra érkezett külügyminiszterek. A szovjet Sevardnadze itt kifejtett új javaslatait a hivatalos megbeszéléseken elutasítják, de megállapodnak arról, hogy a német egységről folyó nemzetközi tárgyalásokat őszig befejezik. – Jeszenszky külügyminiszter Zágrábban megnyitja a magyar főkonzulátust. – A Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választják Sütő Andrást, miután Bognár József lemondott. A nyugállományba vonuló Randé Jenő helyett pedig Komlós Attila lesz a főtitkár.
Június 23. – Antall József kormányfő Párizsban megállapodik a két ország közötti vízumkényszer eltörléséről a 3 hónapnál rövidebb turistautazások megkönnyítésére. – Az amerikai képviselőház a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elveti azt a javaslatot, hogy alkotmánymódosítással tegyék lehetővé azok megbüntetését, akik nyilvánosan elégetik a nemzeti lobogót. – Szovjet–Moldávia parlamentje határozatot hoz a köztársaság szuverenitásáról.
Június 24. – Hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják 8 éves fegyveres harcukat a nicaraguai kontrák. – A Szovjetunió eddig példátlan módon, az Izvesztyija c. lap útján közli, hogy műszaki gondok miatt akár életveszélybe is kerülhetnek a Szojuz TM–9 űrhajó kozmonautái, mert a hibák kijavításáig nem térhetnek vissza a Földre.
Június 25. – Az Európai Közösség dublini csúcstalálkozóján elfogadják azt a nyugatnémet–francia javaslatot, hogy a tagállamok nagy összegű segélyt nyújtsanak a Szovjetuniónak. Megállapodás születik arról, hogy dec.-ben 2 újabb csúcstalálkozót tartanak a Közösség gazdasági, pénzügyi és politikai uniójának kérdéseiről, hogy 1993. jan. 1-jéig létrehozhassák a teljesen akadálymentes egységes nyugat-európai piacot. – Rita Süssmuth nyugatnémet és Sabine Bergmann-Pohl keletnémet parlamenti elnök egyszerre utazik Izraelbe, ahol tájékoztatást adnak a német egységfolyamatról, hangsúlyozva, hogy az nem fenyegeti a zsidó államot. – Kína engedélyezi, hogy elhagyja az országot Fang Li-cse fizikus és felesége, akik az egy évvel korábbi diákfelkelés leverése óta az Egyesült Államok pekingi nagykövetségén tartózkodtak.
Június 27. – Antall miniszterelnök a Magyarországról kivonuló szovjet hadseregcsoport parancsnokának, Burlakov tábornoknak felveti, hogy a Szovjetunió értékelje át 1956-os magyarországi beavatkozását, hiszen az 1968-as csehszlovákiai megszállást már elítélte. – Az új csehszlovák szövetségi parlament alakuló ülésén ismét Alexander Dubčeket választják a törvényhozás elnökévé. 29-én Havel államfő újra Marián Čalfát nevezi ki miniszterelnökké. A szövetségi koalíciós kormányt a Polgári Fórum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Szlovák Demokrata Mozgalom képviselői, valamint független szakértők alkotják. A szlovák kormányfő az eddigi belügyminiszter, Vladimir Mečiar lesz. A pozsonyi kabinetben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom képviseletében miniszterelnök-helyettes Zászlós Gábor és államminiszter Anton András. – Egységszervezetet alakít a 2 nagy francia jobbközép párt, Chirac RPR-je és Giscard d’Estaing UDF-je.
Június 28. – Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 35 állama Koppenhágában konszenzusos dokumentumot fogad el a legfontosabb emberi jogi és humanitárius kérdésekről. A tanácskozáson korábban éles magyar–román vita robban ki, mert Erdős André nagykövet elítéli a bukaresti tüntetések erőszakos leverését, Románia képviselője pedig sértőnek minősíti a magyar diplomata kijelentéseit. – Bécsben részmegállapodást írnak alá a Varsói Szerződés és a NATO képviselői a hagyományos fegyverzetekről. Ez mindkét katonai tömbnek legfeljebb 20 000 tank és 30 000 páncélozott jármű állomásoztatását engedélyezi Európában. – Frankfurtban aláírják azt a szerződést, amelynek alapján nyugatnémet bankok 5 milliárd márka hitelt adnak a Szovjetuniónak. – Az osztrák képviselőház terven felül 800 millió schillinget szavaz meg az Ausztria és a kelet-európai országok közötti kapcsolatok fejlesztésére. – Varsóban 600 földműves elfoglalja a mezőgazdasági minisztérium épületét, hogy árminimumok megállapítását kényszerítse ki a lengyel kormánytól. – 25 évvel alakulása után első kongresszusát tartja az afgán kormányzópárt, amely Nadzsibullah államfőt választja a szervezet elnökévé.
Június 29. – A litván parlament befagyasztja a márc.-i függetlenségi nyilatkozat határozatainak végrehajtását. A bejelentés szerint a moratórium a szovjet–litván tárgyalások kezdetekor lép életbe, és 100 napig tart. A vilniusi döntés hatására 30-án megindul a szovjet olajszállítás a köztársaságba. – Először jár magyar külügyminiszter a brüsszeli NATO-központban. Jeszenszky Géza találkozik Manfred Wörner főtitkárral, akinek kifejti, hogy a Varsói Szerződésből a jövőben kilépő Magyarország nem akar a NATO tagja lenni, mert biztonságát csak össz-európai keretekben tudja elképzelni. – A magyar külügyi szóvivő közli, hogy Magyarország és Tajvan gazdasági kamarái kölcsönösen képviseletet nyitnak, de ez nem jelenti a szigetállam elismerését és a Kínával fenntartott kapcsolatok megváltozását. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése innsbrucki ülésén elítéli a román kormányt, amiért erőszakot alkalmazott a bukaresti tüntetőkkel szemben. – Budapesten ülésezik a Kereszténydemokrata Internacionálé.
Június 30. – Temesvárott és Bukarestben tüntetők követelik, hogy a kormány engedje szabadon a fővárosi rendcsinálás során megvert, majd letartóztatott diákvezetőt, Munteanut. – Gorbacsov szovjet elnök rendelete visszaadja több emigráns állampolgárságát. Köztük van a biológus Zsorez Medvegyev és az író-publicista Alekszander Zinovjev. – Kaunda zambiai elnök kilátásba helyezi, hogy az országban okt.-ben népszavazást tartanak a többpártrendszer bevezetéséről. Az ígéretet a fővárosban, Lusakában fellángolt diákmegmozdulások kényszerítik ki.
Július 1. – A két német állam között életbe lép a gazdasági, pénzügyi és szociális unió. A keletnémet márka megszűnik. Törölnek minden ellenőrzést a két német állam határán. – A Cedenbal-korszakban végzett tevékenységéért és a hatalommal való visszaélésért a mongol kommunista párt 7, korábban magas állami tisztséget betöltő tagját kizárják a pártból. – Kínában megkezdődik a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta a negyedik, az ország és az emberiség történetében pedig a legnagyobb méretű népszámlálás. – A Szerbiában megtartott népszavazáson a lakosság amellett foglal állást, hogy csak az új szerb alkotmány elfogadása után tartsanak többpárti választást. – Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke világ körüli útja befejezéseként Írországban, Nagy-Britanniában és Kréta szigetén jár. 5-én Ugandába érkezik, majd Addisz-Abebában részt vesz az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóján.
Július 2. – Szlovénia teljes állami szuverenitását deklarálja a ljubljanai köztársasági parlament. A jugoszláv államelnökség alkotmányellenesnek és az ország érdekeivel ellentétesnek minősíti a szlovén nyilatkozatot. – Moszkva feloldja valamennyi, Litvániával szemben ápr. 19-én bevezetett gazdasági intézkedését. – Az SZKP XXVIII. kongresszusán ismét Mihail Gorbacsovot választják az SZKP kb főtitkárává. Első alkalommal fordul elő, hogy a párt főtitkárát nem a központi bizottság, hanem a kongresszus választja meg. – Tiranában több száz ember menekül az NSZK, Magyarország és más államok nagykövetségére. 7-én a népi gyűlés elnöksége határozatban garantálja, hogy a menekültek semmilyen büntetésben nem részesülnek, az érvényes szabályoknak megfelelően útlevelet kaphatnak, s külföldi diplomaták ellenőrzése mellett távozhatnak az országból. 9-én újabb kormányváltozásra kerül sor. A menekültek első csoportját, a csehszlovák diplomáciai képviseleten tartózkodó 51 albánt 10-én hajnalban Václav Havel elnök különgépe szállítja Prágába. A tiranai magyar nagykövetségre menekült 44 albán állampolgár 14-én érkezik Budapestre. 11 külképviseletről összesen 4786 albán állampolgár hagyja el hazáját az ENSZ által koordinált akció keretében. – Prištinán a tartományi parlament albán képviselői nyilatkozatban követelnek függetlenséget Koszovónak, ill. különleges jogállást a jugoszláv föderáción belül. Sürgetik Koszovó saját alkotmányának megalkotását is. 5-én a szerb parlament feloszlatja a prištinai törvényhozást. A szövetségi államelnökség 11-én törvényellenesnek minősíti az albán deklarációt és védelmébe veszi a szerb válaszintézkedést.
Július 5. – Prágában a szövetségi parlament további 2 évre ismét Václav Havelt választja meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé. – Londonban NATO-csúcstalálkozót tartanak. Az erről kiadott 23 pontos záróközleményben a NATO közös megnemtámadási nyilatkozat elfogadását javasolja a Varsói Szerződésnek. A szervezet 8 pontos üzenetet küld a Szovjetuniónak katonai stratégiájáról és az egyesülő Németország jövőbeli szerepéről.
Július 6. – A világ 7 legszegényebb országa „alternatív csúcstalálkozót” tart Houstonban. – Petar Mladenov bolgár államfő a hetek óta tartó tömegnyomás hatására benyújtja lemondását a nagy nemzetgyűlésnek. Visszavonulása azért vált elkerülhetetlenné, mert az 1989. dec. 14-i szófiai tömegtüntetés alkalmával kijelentette: „ide már tankok kellenek”. – Berlinben megkezdődnek a két német állam tárgyalásai az egyesülési folyamat jogi és politikai vonatkozásait szabályozó államközi szerződésről.
Július 7. – Szabadság Párt néven politikai szervezetet alakít a Harcoló Szolidaritás, amely több mint 9 évi illegális tevékenység után először lép a lengyel nyilvánosság elé.
Július 8. – Görögország és az Egyesült Államok új védelmi szerződést köt Athénban, amelynek értelmében a görög területen eddig fenntartott 4 amerikai támaszpont közül 2-t bezárnak, de megmarad a Krétán található haditengerészeti és légi támaszpont. Ezek 8 évi használatáért Görögország 345 millió dollár értékben kap hadifelszerelést.
Július 9. – Csehszlovákiában a hatalommal való visszaélés és az arra való felbujtás vádjával 4 évi börtönbüntetésre ítélik Miroslav Stepánt, a CSKP prágai városi pártbizottságának volt első titkárát. – Todor Zsivkov volt bolgár államfőt és pártvezetőt házi őrizetbe veszik. Nyilvános perét ősszel tervezik megrendezni. – Csehszlovákia havannai nagykövetségén kubai állampolgárok kérnek menedéket. A menekültek túszul ejtik a nagykövetség több diplomatáját, s azt követelik, hogy repülőgépen elhagyhassák az országot. 19-én az összes menekült elhagyja a nagykövetség területét, s távoznak az erőszakos behatolók a havannai csehszlovák ügyvivő lakásáról is. Ezzel egy időben a spanyol nagykövetségen is menedéket kér 3 kubai állampolgár. 21-ére számuk az erős rendőrkordon ellenére 18-ra emelkedik. 19-én Spanyolország befagyasztja a gazdasági együttműködést Kubával. 17-én az olasz nagykövetségen is 4, majd 22-én Svájc nagykövetségén 3 kubai állampolgár kér menedéket. Ez utóbbiak 25-én, az előbbiek 28-án önként távoznak, így csupán a spanyol képviseleten maradnak menekültek. – A 7 vezető tőkés ország állam- és kormányfői Houstonban megtartják évi csúcsértekezletüket. Záróközleményükben támogatásukról biztosítják a Szovjetuniót. – Addisz-Abebában az Afrikai Egységszervezet 26. csúcsértekezletén a résztvevők 14 pontos közös nyilatkozatukban állást foglalnak országaik demokratizálása mellett, de elutasítják a Nyugat felhívását a kelet-európai minta követésére.
Július 10. – Bécsben üléseznek a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselői, hogy előkészítsék az 1975-ös csúcstalálkozó folytatásának tekintett (Helsinki–2-nek is nevezett) 1990. nov.-i párizsi konferenciájukat.
Július 11. – A Szovjetunióban több 100 ezer bányász kapcsolódik be a doni szénmedencében dolgozók által meghirdetett 24 órás politikai sztrájkba. Az országos munkabeszüntetés résztvevői a kormány lemondását, a közigazgatási és államhatalmi szervek pártellenőrzésének megszüntetését, ill. a kommunista párt vagyonának társadalmasítását és újraelosztását követelik.
Július 12. – Borisz Jelcin, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke kilép az SZKP-ból, mivel a többpártrendszer keretei között párttagságát nem tudja összeegyeztetni az oroszországi parlament elnöki tisztével.
Július 13. – Manfred Wörner személyében a szervezet megalakulása óta először tesz látogatást NATO-főtitkár a Szovjetunióban. 14-én találkozik Mihail Gorbacsov államfővel és Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel.
Július 14. – A román fővárosban az államügyészség nyilvánosságra hozza azon személyek névsorát, akiket a jún.-i bukaresti kormányellenes tüntetések után vettek őrizetbe. A dokumentum szerint a megmozduláson 6 személy életét vesztette, 502-en megsebesültek. – Helmut Kohl szövetségi kancellár Moszkvában, majd a Kaukázusban a német újraegyesítésről tárgyal Mihail Gorbacsov szovjet államfővel. Megállapodnak, hogy Németország az egyesülés után olyan szuverén állam lesz, amely maga dönt belső berendezkedéséről és katonai-politikai hovatartozásáról is. Az egyesüléssel, ill. az ezzel kapcsolatos nemzetközi szerződéssel a 4 nagyhatalom elveszti Németország feletti ellenőrzési jogát, s az NDK területén állomásozó szovjet erőket 3–4 éven belül kivonják.
Július 16. – Kijevben az ukrán parlament jóváhagyja a köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, amely szerint a köztársaságnak joga van saját fegyveres erő, belügyi fegyveres testület és állambiztonsági szervek létrehozására. A dokumentum a szövetségi alaptörvény fölé helyezi a köztársasági alkotmányt, s kimondja Ukrajna jogát az egyenrangú és független külkapcsolatokra. – Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszterei döntést hoznak arról, hogy az eredetileg Magyarország és Lengyelország megsegítésére életre hívott Phare-programot kiterjesztik az NDK-ra, Csehszlovákiára, Jugoszláviára és Bulgáriára; Romániára azonban nem. – Belgrádban a Szerb Kommunisták Szövetségének XII., rendkívüli kongresszusa és vele egy időben a népfront jellegű Szocialista Szövetség tanácskozása úgy határoz, hogy a két szervezet Szerb Szocialista Párt néven egyesül.
Július 17. – A 2+4 tárgyalássorozat keretében Párizsban tanácskozik a két Németország, a II. világháborúban győztes 4 nagyhatalom s meghívottként Lengyelország külügyminisztere. A résztvevők teljes megegyezésre jutnak a nyugati lengyel határok kérdésében, így az utolsó akadály is elhárul a német egység elől.
Július 18. – James Baker amerikai külügyminiszter bejelenti: Washington nem támogatja tovább a kambodzsai ellenzéket, s tárgyalásokat kezd Vietnammal a kambodzsai helyzetről és az államközi kapcsolatokról. – A Szófia központjában lévő mauzóleumból eltávolítják és elhamvasztják Georgi Dimitrov holttestét. Nagyszabású temetését 23-án rendezik meg Szófiában. – Jacques Delors, az Európai Közösség bizottságának elnöke Mihail Gorbacsov szovjet államfővel, Nyikolaj Rizskov kormányfővel és Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel, ill. gazdasági vezetőkkel tárgyal Moszkvában a szovjet gazdasági reformokhoz nyújtandó nyugati segélyek lehetőségeiről.
Július 19. – A balti köztársaságoknak a Szovjetunióból való kilépéséről folytat megbeszéléseket Washingtonban Lennart Meri észt és James Baker amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője 20-án fogadja Ivars Godmanis lett miniszterelnököt.
Július 20. – Minszkben a Belorusz Legfelsőbb Tanács eltörli a kommunista párt vezető szerepét kimondó alkotmánycikkelyt, és lehetővé teszi a különböző politikai pártok működését. – Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök bejelenti: a Szovjetunió nyugati határain ideiglenesen felfüggesztik a határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó, 1988. szept.-től érvényes rendeletet.
Július 21. – Bukarestben megkezdődik a „huszonnégyek”, a Ceauşescu-rendszer prominens személyiségeinek pere. A vád: népirtás. – A Lett Legfelsőbb Tanács nyilatkozatában elfogadása pillanatától törvénytelennek nyilvánítja azt az 1940. júl. 21-én hozott parlamenti döntést, amelynek alapján Lettország a Szovjetunió tagköztársasága lett.
Július 22. – Berlinben az NDK parlamentje elfogadja az ország közigazgatási rendszerének módosításáról szóló törvényt. Ennek értelmében okt. 14-tól (a tartományi választás napjától) 5 tartomány lesz az NDK-ban: Mecklenburg-Vorpommern, Brandenburg, Szászország-Anhalt, Szászország és Türingia. – Megtartják Mongóliában az első többpárti parlamenti és helyhatósági választásokat. A nagy népi hurálban a Mongol Népi Forradalmi Párt szerzi meg a mandátumok többségét.
Július 23. – Prágában Jiří Dienstbier csehszlovák és Douglas Hurd brit külügyminiszter kormánymegállapodást ír alá a terrorizmus, a kábítószercsempészet és a szervezett bűnözés elleni együttműködésről.
Július 24. – A keletnémet liberálisok kilépnek a kormánykoalícióból, mivel nem tudtak megegyezni partnereikkel az NSZK-hoz való csatlakozás időpontjában és az össznémet választás módjában. – Dszakartában a kambodzsai rendezésről tanácskoznak az ASEAN-országok külügyminiszterei, s nyilatkozatban bírálják a kambodzsai ellenzéknek nyújtott amerikai támogatás megvonását.
Július 25. – Mihail Gorbacsov elnöki rendelete szerint 15 napon belül fel kell oszlatni a szovjet törvények megkerülésével alakult fegyveres szervezeteket, egyesületeket és csoportokat. – A horvát parlament, a szábor elfogadja a köztársaság alkotmányának módosítását, amely kimondja Horvátország szuverenitását, törli hivatalos elnevezéséből a szocialista jelzőt, s visszaállítja a régi címert. Ezzel szemben a szerb többségű horvátországi községek polgármesterei még aznap nyilatkozatban kiáltják ki a tagköztársaság szerbjeinek „autonómiáját és szuverenitását”.
Július 26. – Megkezdődik az amerikai vegyi fegyverek kivonása az NSZK-ból. – A salzburgi ünnepi játékok megnyitása alkalmával Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök találkozik Kurt Waldheim osztrák és Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfővel. – Tel-Avivban megnyitják a szovjet kereskedelmi és ipari kamara képviseletét. – Genfben az OPEC olajipari miniszterei az eddigi 18-ról 21 dollárra emelik a kőolaj hordónkénti árát. Megállapodnak abban is, hogy az eddigi napi 22,1 millió hordós össztermelési szintet 22,491 millióra növelik, s ez az év végéig marad érvényben.
Július 27. – A belorusz parlament egyhangúlag elfogadja a köztársaság állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
Július 29. – Király Károly vezetésével Kisebbségi Liga alakul Romániában. Az új érdekvédelmi tömörülést a romániai magyar, szerb, bolgár, ukrán, zsidó és cigány szervezetek képviselői hozzák létre. – Mihail Gorbacsov elnöki rendeletben szólítja fel valamennyi szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsát, hogy az új szövetségi szerződés megkötéséig tartózkodjanak a szovjet pénzügyi és bankrendszer aláásására irányuló törvényhozási lépésektől. – A politikai életből való 4 évtizedes „száműzetés” után gyakorlatilag is újjáéled a Dél-afrikai Kommunista Párt.
Július 30. – Bonnban az NSZK és Lengyelország illetékesei megállapodást írnak alá, melyben az NSZK 14 évre átütemezi Varsónak vele szemben fennálló 3 milliárd márka adósságát. Ezzel Bonn 1981 óta ötödik alkalommal ütemezte át a lengyel tartozásokat. A Szovjetunió és Albánia felújítja 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatait.
Július 31. – A szenátus után a román képviselőház is megszavazza, hogy az ország nemzeti ünnepe ismét dec. 1-je, a polgári Románia kikiáltásának napja legyen, s egyúttal törli aug. 23-át mint nemzeti ünnepet. – Az albán parlament elnöksége rendeletet fogad el a külföldi tőke beengedéséről és az utcai megmozdulások engedélyezéséről.
Augusztus 1. – A szarajevói parlament „szuverén és demokratikus államnak” nyilvánítja Bosznia és Hercegovina Köztársaságot. – Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökségének júl. 19-i rendelete értelmében eltörlik az oroszországi párt- és állami apparátus tagjainak járó kedvezményeket. – Szojuz TM–10 jelzéssel űrhajót bocsátanak fel a Mir űrállomásra, fedélzetén Gennagyij Manakov parancsnokkal és Gennagyij Sztrekalov fedélzeti mérnökkel. – Romániában a parlament elfogadja a privatizációs törvényt. – Bulgáriában a nagy nemzetgyűlés Zselju Zselevet, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnökét választja köztársasági elnökké. – Velencében tartja első csúcstalálkozóját a Pentagonálénak nevezett Adria–Duna regionális munkaközösség (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország) 5 kormányfője. (Júl. 31-én ugyanitt külügyminiszteri szintű találkozó volt) – Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter Irkutszkban folytat tárgyalásokat az újabb Gorbacsov–Bush-csúcstalálkozó előkészítéséről, a leszerelési folyamat előmozdításáról, ill. az afganisztáni és a kambodzsai kérdésről.
Augusztus 2. – Bukarestben szabadon engedik Marian Munteanu diákvezért, akit jún. 18-án a kormányellenes tüntetések során vettek őrizetbe. – James Baker külügyminiszter személyében az eddig legmagasabb rangú amerikai politikus tesz látogatást Mongóliában. – Iraki csapatok megtámadják Kuvaitot, s néhány óra múlva bevonulnak a fővárosba. (Irak azzal vádolta meg júl.-ban Kuvaitot, hogy az iraki–iráni háborút felhasználva 1980 óta 2,4 milliárd dollár értékű kőolajat lopott el Iraktól, s bejelenti országa kártérítési igényét. A nézeteltérések rendezését célzó tárgyalások sikertelenek voltak.) 4-én Rómában az iraki és kuvaiti olajexport azonnali bojkottjáról döntenek az Európai Közösség külügyminiszterei. 6-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Kuba és Jemen tartózkodásával) gazdasági, pénzügyi és katonai szankciókat tartalmazó határozatot fogad el. 8-án Szaddám Huszein iraki elnök bejelenti Kuvait annektálását, s új, bábkormányt nevez ki. 9-én a BT egyhangú szavazással törvénytelennek és meg nem történtnek minősíti a bekebelezést. 10-én Kairóban az Arab Liga rendkívüli csúcstalálkozóján többségi döntéssel a szervezet történetében először ítélik el élesen az egyik tagállamot a másik megtámadása miatt, valamint elfogadják, hogy arab haderőt küldenek Szaúd-Arábiába, ill. más Öböl menti államokba. 12-én Huszein iraki elnök a Közel-Kelet összes területi vitájának megoldását szabja a Kuvaitból való kivonulás feltételéül. 15-én Irak bejelenti: kész békét kötni Iránnal, s elfogadja a két ország határát rögzítő, 1975-ös szerződést. 17-én hazaérkezik Irakból az iráni hadifoglyok első csoportja. 21-én hazaérkeznek Kuvaitból és Irakból az ott tartózkodó magyarok. 25-én a BT (Jemen és Kuba tartózkodásával) elfogadja a szükséges haditengerészeti erő alkalmazását lehetővé tevő határozatot, hogy érvényt szerezzen az Irakkal szembeni gazdasági szankcióknak. Kurt Waldheim osztrák államfő iraki látogatásának eredményeként 26-án az összes Irakban tartózkodó osztrák állampolgár távozhat Waldheim repülőgépén. 27-én Párizsban a Nyugat-európai Unió (WEU) történetében először tárgyalnak a tagállamok vezérkari főnökei az Irak-ellenes hadműveletek egyeztetéséről. 27-én a magyar kormány bejelenti, hogy a körülmények miatt átmenetileg szünetelteti a kuvaiti magyar nagykövetség működését. 28-án a bagdadi kormány Irak „19. kormányzóságának” nyilvánítja Kuvaitot. 29-én az OPEC piacfelügyelő bizottsága Bécsben az olajtermelés átmeneti növelését határozza el az Irak elleni embargó miatt kieső iraki és kuvaiti olaj pótlására. 30-án Ammanba érkezik Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára, s 31-én az iraki külügyminiszterrel tárgyal.
Augusztus 3. – Berlinben aláírják az össznémet választásokról szóló szerződést. – Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter Moszkvában közös nyilatkozatban élesen elítéli Irak Kuvait elleni katonai agresszióját. – Albánia megfigyelői státust kap az európai biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyalásokon.
Augusztus 5. – A Szovjetunió térségei közötti gazdasági együttműködésről, az ún. belső közös piac kialakításának lehetőségeiről tanácskoznak Tallinban a 3 balti köztársaság, Oroszország, valamint Moszkva és Leningrád képviselő. – New Yorkban az Egyesült Államok és Vietnam képviselői először tárgyalnak egymással hivatalos formában a kambodzsai rendezés lehetőségeiről. – Pretoriában megtartják a kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) közötti előkészítő megbeszélések második fordulóját. (Az első forduló máj. 2–4. között volt.) 6-án bejelentik, hogy az ANC fegyveres szárnya azonnali hatállyal beszünteti a kormányellenes fegyveres akciókat. – Gulam Iszak Han pakisztáni államfő alkotmányos jogával élve meneszti Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatja a nemzetgyűlést, és okt. 24-re általános törvényhozási választásokat ír ki.
Augusztus 7. – Bogotában beiktatják hivatalába César Gaviriát, Kolumbia máj. 27-én megválasztott új elnökét. – Az észt parlament érvényteleníti a Szovjetunióhoz való csatlakozást rögzítő 1940. aug. 6-i törvényt, s dönt arról, hogy a köztársaságban visszaállítják az 1940. aug. 25-ig használt nemzeti zászlót és állami címert.
Augusztus 9. – Az oroszországi parlament érvényteleníti minden külkereskedelmi szerződést, amelyet Moszkva az Oroszországi Föderáció szuverenitásának kinyilvánítása után kötött a köztársaság területén található természeti kincsek eladásáról. 23-án Mihail Gorbacsov elnöki rendelettel érvényteleníti a törvényt. – Mihail Gorbacsov szovjet államfő állami vagyonügynökség létrehozásáról hoz rendeletet.
Augusztus 10. – Megszüntetik az eljárást Miroslav Stepán, a CSKP prágai pártbizottságának volt első titkára ellen, miután fellebbezett a bíróság júl. 9-i, 4 évi börtönbüntetést kiszabó ítélete ellen.
Augusztus 11. – Hannoverben a két német állam pártjai közül elsőként a liberális pártok tartanak egyesülési kongresszust.
Augusztus 13. – Először emlékezik meg közösen Kelet- és Nyugat-Berlin vezetése a berlini fal felépítésének 29. évfordulójáról. – Szófiai székhellyel bejegyzik az első bolgár magánbankot. – Mihail Gorbacsov szovjet államfő elnöki rendeletben rehabilitálja a sztálinizmus áldozatait.
Augusztus 15. – Mihail Gorbacsov több tucat külföldön élő személyiségnek adja vissza a szovjet állampolgárságát. – Vaduzban megkoronázzák a Liechtensteini Fejedelemség új uralkodóját, II. János Ádám herceget. – George Bush amerikai elnök eltörli az Egyesült Államok és az NDK közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat korlátozó intézkedéseket. – Vilniusban kereskedelmi és árucsere-forgalmi megállapodást ír alá Litvánia és az Oroszországi Föderáció az 1991. évre. – Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke bejelenti, hogy a tagköztársaság 70 milliárd rubelről 20 milliárdra csökkenti befizetéseit a szövetségi költségvetésbe, megtiltja a szovjet kormánynak, hogy területéről aranyat exportáljon, és követeli, hogy 1991-ben 16%-kal csökkentsék a hadikiadásokat.
Augusztus 16. – Albánia bejelenti: csatlakozik az atomfegyverek elterjedését gátló atomsorompó-szerződéshez.
Augusztus 17. – Leteszi a hivatali esküt Joaquín Amparo Balaguer dominikai köztársasági elnök, aki hatodszor tölti be ezt a tisztséget.
Augusztus 19. – Önálló köztársaságot hoz létre a Moldavai SZSZK területén élő török eredetű gagauz nép. Az új államalakulat a Szovjetunió része, de független a moldovai köztársaságtól. 23-án a moldovai kormány alkotmányellenesnek nyilvánítja a független Gagauz Köztársaság kikiáltását.
Augusztus 22. – Az NDK parlamentje jóváhagyja a német–német választási szerződést, amely a dec. 2-i választásokra egész Németország területére egységes választójogot irányoz elő.
Augusztus 23. – A jereváni parlament függetlenségi nyilatkozatában Örmény Köztársaságra változtatja a szovjet tagköztársaság hivatalos nevét. – A Türkmén Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban nyilvánítja ki a tagköztársaság szuverenitását. – Észtország és a Szovjetunió először kezd hivatalos tárgyalásokat egymással. – A népi kamara határozata értelmében az NDK okt. 3-án csatlakozik az NSZK-hoz.
Augusztus 24. – A Tádzsik Legfelsőbb Tanács nyilatkozatot fogad el a tagköztársaság szuverenitásáról, s a köztársaság területére hatályon kívül helyezi a helyi törvényekkel ellentétes szovjet törvényeket. – Vytautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke munkalátogatása Dániában és Norvégiában.
Augusztus 26. – Szélsőséges tüntetők Szófiában felgyújtják a Bolgár Szocialista Párt székházát. Az incidenst a kormány és az ellenzéki erők egyaránt elítélik. – Lech Wałęsa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet elnöke olaszországi magánlátogatása során találkozik II. János Pál pápával.
Augusztus 27. – Az Egyesült Államok többéves haladékot ad 1,2 milliárd dollárnyi, a washingtoni kormány által szavatolt lengyel adósság visszafizetésére. (A törlesztés 1989 és 1991 első negyede között lett volna esedékes.) Hasonló átütemezési megállapodást ír alá Lengyelország a svéd kormány által biztosított hitelekről is. – Szerbiában 15 párt, csoportosulás, ill. szövetség bejegyzésével hivatalosan bevezetik a többpártrendszert.
Augusztus 29. – Egy képviselő meggyilkolása miatt rendkívüli állapotot léptet életbe az örmény parlament a köztársaság területén. 30-án leteszi a fegyvert és megadja magát az Örmény Nemzeti Hadsereg vezérkara.
Augusztus 31. – Berlinben a két német állam képviselője aláírja a német egyesülési szerződést. (A német–német egyesülési szerződésről Berlinben júl. 6-án kezdődött megbeszéléssorozat 24-én Bonnban fejeződött be.)
Szeptember 1. – A jordániai Ammanban eredménytelenül ér véget Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár és Tarik Aziz iraki külügyminiszter kétnapos tárgyalása az Öböl-válság megoldásáról. – Líbia és Szudán egyesítéséről szóló alapokmányt ír alá a két ország államfője, Moamer el-Kadhafi és Omar Hasszán Ahmed el-Besir. – Egmont Foregger osztrák igazságügy-miniszter bejelenti: hivatali visszaélés miatt vádat emelnek Fred Sinowatz volt kancellár, Leopold Gratz volt külügyminiszter és Karl Blecha volt belügyminiszter ellen, mert 1985-ben nem akadályozták meg a Noricum gyártmányú lövegek eladását az Irakkal harcban álló Iránnak. – Csehszlovákia Kommunista Pártjának kb-ülésén lemond Ladislav Adamec pártelnök. A testület ideiglenesen Vasil Mohorita első titkárt bízza meg a pártelnöki tisztség ellátásával.
Szeptember 2. – Moszkvában az Oroszországi Föderáció és Grúzia vezetői hosszú távú kétoldalú gazdasági és politikai együttműködési szerződést írnak alá. – Megkezdődik az Irakban és Kuvaitban fogva tartott külföldi állampolgárságú nők és gyermekek szabadon bocsátása és elszállítása. – Moldava oroszlakta területeinek képviselői Tyiraszpolban kihirdetik az orosz nyelvű területeket egyesítő Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulását s elszakadását a román többségű moldáv köztársaságtól.
Szeptember 3. – Chilei kormányküldöttség érkezik Moszkvába Vargas Carreno külügyminiszter-helyettes vezetésével. 1973 óta ez az első chilei kormányküldöttség a Szovjetunióban. – Lemond Chedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, aki 1979 óta töltötte be ezt a tisztséget. – Párizsban nemzetközi konferencia tanácskozik a legszegényebb országok problémáiról.
Szeptember 4. – Santiagóban tízezrek kísérik utolsó útjára Salvador Allende volt köztársasági elnököt, az 1973. szept. 11-i chilei jobboldali puccs áldozatát. Újratemetésén számos neves külföldi személyiség vesz részt. – Havannában befejeződik az európai követségekre menekült kubai állampolgárok 2 hónapos kálváriája: az utolsó menekült is elhagyja a spanyol követséget, miután a hatóságok büntetlenséget ígértek, de nem járultak hozzá külföldre távozásukhoz.
Szeptember 5. – Üzbegisztánban államfői rendelet tiltja meg, hogy a szovjet hadseregbe bevonult üzbég fiatalok a köztársaságon kívüli területen töltsék le a szolgálati idejüket. – Husszein jordán király Bagdadban Szaddám Huszein iraki államfővel tárgyal. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Csehszlovákiába látogat. – Vilniusban a Balti Tanács ülésén a 3 balti köztársaság felhívást tesz közzé, amely sürgeti, hogy a Moszkvában tartandó 2+4 külügyminiszteri értekezlet a német kérdésen kívül a II. világháború más következményeivel is foglalkozzon, s vitassa meg Lettország, Észtország és Litvánia függetlenségének kérdését is.
Szeptember 6. – Közel-keleti és európai körútja során James Baker amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Egyiptomban tárgyal, majd részt vesz a helsinki amerikai–szovjet csúcstalálkozón, s erről Brüsszelben tájékoztatja a NATO külügyminisztereit. Ezután Moszkvába utazik, ahol tárgyal Eduard Sevardnadzéval; részt vesz a német újraegyesítésről folyó külügyminiszteri értekezleten; ellátogat Szíriába, Olaszországba és az NSZK-ba.
Szeptember 7. – Az EGK külügyminisztereinek rendkívüli értekezlete Rómában tanácskozik a Perzsa (Arab)-öböl térségében kialakult válságról. – Koszovóban a feloszlatott prištinai képviselőház albán tagjai alkotmányt fogadnak el, amely független köztársasággá nyilvánítja Koszovót.
Szeptember 8. – George Bush amerikai elnök Helsinkiben találkozik Mauno Koivisto finn, majd Mihail Gorbacsov szovjet államfővel, akivel megvitatja a Perzsa (Arab)-öböl övezetében kialakult válságot.
Szeptember 9. – Varsóban megtartják az Állampolgári Bizottságok első országos konferenciáját. – Tarik Aziz iraki külügyminiszter Iránban folytatott tárgyalásain a két ország megállapodik a politikai kapcsolatok helyreállításában és a diplomáciai képviseletek újbóli megnyitásában.
Szeptember 10. – Meghal Samuel Doe libériai elnök, akit a felkelők egy tűzharcban súlyosan megsebesítettek, majd az egyik lázadó szervezet fogságába ejtett.
Szeptember 12. – Moszkvában a II. világháborúban győztes 4 nagyhatalom és a két német állam külügyminiszterei aláírják a Németország újraegyesítéséről szóló szerződést.
Szeptember 13. – Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter aláírja a német–szovjet alapszerződést a „jószomszédi, partneri viszonyról és együttműködésről”. – Meghal Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt egyik legtekintélyesebb vezetője. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Lengyelországban jár.
Szeptember 14. – Berlinben a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) kongresszusa határozatot hoz a szövetség feloszlatásáról. A határozat szept. 30-án lép életbe. – A Földközi-tenger térségében 51 napos NATO-hadgyakorlat kezdődik. – Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO képviselői megkezdik a két katonai tömb közötti kapcsolatokról szóló nyilatkozat kidolgozását. – Jichak Modai izraeli pénzügyminiszter és Juval Niman tudományos és fejlesztési miniszter Moszkvában tárgyal a két ország diplomáciai kapcsolatainak helyreállításáról.
Szeptember 15. – A kelet- és a nyugat-berlini szociáldemokrata szervezetek egyesülési kongresszust tartanak. – Rigában tanácskozik a független Lett Kommunista Párt kongresszusa, amely a párt nevét Lett Demokratikus Munkapártra változtatja. – Jean-Pierre Chevenement francia védelmi miniszter Szaúd-Arábiában Fahd királlyal tárgyal.
Szeptember 16. – Moszkvában több tízezren tüntetnek a Rizskov-kormány ellen, a radikális gazdasági reformok mellett. 1917 óta ez a legnagyobb tömegtüntetés a szovjet fővárosban. – Az ENSZ BT rendkívüli ülése egyhangúlag elfogadott határozatban ítéli el Irak Kuvait elleni agresszióját és a külföldi állampolgárok fogva tartásában Irakban. – Szaúd-Arábia külügyminisztere, Szaúd el-Feiszal Moszkvában folytat megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel. A két fél megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felújításában. – Margaret Thatcher brit miniszterelnök közép-európai körútja során Csehszlovákiában, Magyarországon és Svájcban jár.
Szeptember 17. – A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megkezdi a vitát a piacgazdaságra való áttérés programjáról. – Az Európai Közösség külügyminisztereinek értekezlete Brüsszelben az egységes Németország és a Közös Piac viszonyáról tárgyal.
Szeptember 18. – New Yorkban megnyílik az ENSZ-közgyűlés 45. ülésszaka.
Szeptember 21. – Bukarestben a katonai bíróság 20 évi börtönbüntetésre ítéli Nicu Ceauşescut, akinek a pere máj. 26-án kezdődött Nagyszebenben. 27-én 3 hónapos időtartamra, gyógykezelés céljából szabadlábra helyezik. – Az Európai Közösség képviseletet nyit Varsóban. – Csehszlovákia 152. tagként csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. – Oscar Lafontaine, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt alelnöke, a párt kancellárjelöltje Moszkvában jár.
Szeptember 22. – Az NSZK területéről eltávolítják az amerikai hadsereg vegyi fegyvereinek utolsó részét is. Ezzel az NSZK vegyi fegyverektől mentes területté válik. – Husszein jordániai király felszólítja az Egyesült Államokat: vonja ki csapatait Szaúd-Arábiából, oldják meg a válságot Irak álláspontjának figyelembevételével, s kezdődjön nemzetközi tanácskozás az egész közel-keleti térség problémáinak átfogó rendezéséről. – Eduard Sevardnadze New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 45. ülésszakának munkájában. 26-27-én James Baker amerikai külügyminiszterrel az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló egyezményről és az Öböl-válságról tárgyal.
Szeptember 23. – Václav Havel csehszlovák államfő Olaszországba látogat. – Frederik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke az Egyesült Államokba látogat. 1946 óta először fogadnak dél-afrikai államfőt Washingtonban.
Szeptember 24. – A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megszavazza az elnöki jogkör kiterjesztéséről szóló indítványt, amely gazdasági kérdésekben teljhatalmat biztosít Mihail Gorbacsov államfőnek. – Richard von Weizsäcker nyugat-német köztársasági elnök Bonnban aláírja a német–német egyesülési szerződést. – Vádat emelnek Winnie Mandela ellen Sowetóban, négyrendbeli emberrablás miatt. – Az ENSZ BT határozatot hoz az Öböl-válság gazdasági következményeinek felmérésére. E munkát a BT képviselőiből létrehozott „szankcióbizottságra” bízzák. – Palma de Mallorcán megkezdődik az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek a Földközi-tenger térségével foglalkozó találkozója. – Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő Spanyolországba látogat. – A japán Liberális Demokrata Párt küldöttsége Kanemaru Sin vezetésével a Koreai NDK-ban tárgyal. Első ízben jár japán vezető párt küldöttsége Észak-Koreában.
Szeptember 25. – Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy segítséget kérjen az energiaválság leküzdéséhez. – Bukarestben bíróság elé állítanak 29 embert, mert részt vettek a jún. 13-i tüntetésen. – A bolgár energiaválság megoldása érdekében Zselju Zselev köztársasági elnök Washingtonba látogat.
Szeptember 26. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tengeri szállítási tilalom után légi embargót is életbe léptet Irakkal szemben Kuvait elleni agressziója miatt. (Az egyetlen ellenszavazatot Kuba adja le.) – A litván parlament párttörvényt fogad el, amely kimondja: a köztársaság területén nem működhetnek más államok pártjai s azok szervezetei sem (ezzel törvényen kívül kerülnek az SZKP litvániai szervezetei, beleértve a platformján álló Litván KP-t is). – Kijárási tilalmat rendel el 7 észak-indiai városban meghatározatlan időre, miután a kormány foglalkoztatási politikája elleni tiltakozó mozgalom sok helyen véres zavargásokba torkollott. – Bulgária csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. – A Szovjetunió és az EGK New Yorkban közös nyilatkozatot tesz közzé a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzettel kapcsolatban; ebben elítélik Kuvait iraki megszállását, a külföldi túszok fogva tartását, s megerősítik, hogy készek még nagyobb nyomást gyakorolni Irakra. – 34 állam (köztük Magyarország) parlamentjeinek képviselői határozatban foglalnak állást, hogy szorgalmazni fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mintájára az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő 35 állam közös parlamenti testületének, az Európai Közgyűlésnek létrehozását.
Szeptember 27. – Ahmed Ben Bella volt algériai elnök, a felszabadítási harcok volt vezére 10 éves száműzetése után Barcelonából visszatér Algériába. – Szuverén szovjet köztársasággá nyilvánítja Jakutiát a jakut parlament, s az addig autonóm köztársaság nevét Jakut-Szaha Szovjet Szocialista Köztársaságra változtatják. – Irán és Nagy-Britannia ismét felveszi egymással a másfél évvel korábban megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. – A lengyel parlament alsóháza, a szejm megszavazza a Wojciech Jaruzelski elnöki idejének lerövidítését biztosító alkotmánymódosítást. – Ramiz Alia államfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter személyében 30 év óta először találkozik egymással magas rangú szovjet és albán vezető politikus New Yorkban. – Az Interpol ottawai közgyűlésén a szervezet tagjai közé felveszik a Szovjetuniót, Lengyelországot, Csehszlovákiát és a Marshall-szigeteket. – 44 évi megosztottság után helyreáll a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egysége: a keletnémet és a nyugatnémet SPD küldöttei a Nyugat-Berlinben rendezett egyesülési kongresszuson kimondják a párt egységét.
Szeptember 28. – Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek 16 Fülöp-szigeteki katonatisztet Benigno Aquino volt ellenzéki vezető meggyilkolásáért. – 4 hónapos vita után kihirdetik Szerbia új alkotmányát, amely törli az alaptörvényből a köztársaság korábbi szocialista jelzőjét, az addigi államelnökség helyett bevezeti az elnöki intézményt, s leszögezi, hogy Szerbia minden, területén élő polgárának szabad, demokratikus állama.
Szeptember 29. – A bácskai Adán megtartja első kongresszusát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. – A vietnami háború idején eltűnt amerikai katonák felkutatásáról s a kambodzsai konfliktus rendezésének lehetőségéről tárgyal New Yorkban James Baker amerikai és Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter.
Szeptember 30. – Vatikánvárosban megkezdődik a katolikus püspökök szinódusa. (A fórumot 25 évvel korábban, a II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa létesítette az időszerű egyházi problémák rendszeres megvitatására.) – Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió – és Cshö Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere az ENSZ székhelyén megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételében. – New Yorkban bejelentik, hogy a Szovjetunió és Izrael konzuli kapcsolatokat létesít egymással. – A két ország közti diplomáciai kapcsolatok két és fél évvel ezelőtti megszakítása óta először tárgyal egymással Szaúd-Arábia és Irán külügyminisztere New Yorkban.
